Az óraiparban a legváratlanabb pillanatokban törhet ki addig sosem látott hájp, mindegy, hogy százezer euró vagy százezer forint körüli óráról van-e szó. A Rolex és más, lassan már befektetésként kezelt órák példáját már ismerjük, most az ipar másik feléről, a könnyen elérhető szegmensből kirobbanó különlegességekről lesz szó. Pontosabban egyről.
Írta: Schwarz Gábor és Ligetfalvi Viktor
Idén március közepén a Swatch, majd az Omega Instagram csatornáján is megjelent egy-egy sejtelmes kép valamiféle együttműködésről. Ez persze nem volt akkora meglepetés, hiszen a két márka egy cégcsoportba tartozik, a Swatch mint a csoport névadója, a 80-as évek második felében és a 90-es években elért elképesztő sikerével alapozta meg a svájci óraipar egy jelentős szeletének talpra állását az azt megelőző évek kvarcválságából. Ebből lett a Swatch Group, amibe sok más márka mellett az Omega is tartozik.
A beharangozott március 26-i nap előtt nem sokkal kiszivárgott néhány kép az újdonságról. Az egyik angol nyelvű órás blog valószínűleg rosszul időzített, és már 23-án megjelent a hír: egy Omega Speedmaster Moonwatch formájú, tehát a Holdon is járt legendás, stopperes órára hasonlító Swatchról. Több se kellett a fanatikusoknak. Tudták, hogy ez egy úgynevezett „boutique only”, azaz csak kijelölt Swatch boltokban kapható darab lesz, sátrat vertek a legközelebbi kijelölt üzletnél, és várták, hogy elteljen a hátralevő két-három nap.
Ha a Noma egyik meghatározó sous-séfje önállósítja magát, az garancia rá, hogy valami egészen új jön létre. Riccardo Canella, a gondolkodó séf Velencében alkot.
A koppenhágai Noma (Forbes 2022/06) lényege, hogy új utakat tör, új területeket hódít meg, ezt a szellemiséget pedig a csapat is viszi tovább, tagjai nem rabszolgák, hanem maguk is kutatók. Ennek köszönhetően egészen máshogy, bátrabban gondolkoznak a gasztronómiáról, mint sok kortársuk. Tökéletesen tetten érhető ez a velencei Oro étteremben, a legendás Cipriani hotelben. A klasszikus értékeknél nekik szerencsére fontosabb a progresszió, így az ódon falak közé a fiatal, dinamikus séfet, Riccardo Canellát szerződtették, aki majdnem nyolc éven át dolgozott a Nomában.
Canella szerint az igazi kreativitás a legnagyobb luxus, akár naponta újít, frissít az ételein az épp aktuális lehetőségek szerint. Csapatába nem az alaposan feldíszített önéletrajz, hanem a jelentkező belső értékei szerint válogat. Az ételeitől sem vár el tökéletességet, de személyiséget nagyon is.
Az első fogás egyből főhajtás a mester, René Redzepi előtt, de egyben kijelöli az új irányt is: virágokkal díszített, ehető, ropogós velencei maszk, hozzá friss „polentalé” különböző bogyós gyümölcsökkel. Még a következő fogás is erős nomás jegyeket hordoz, az illatában és ízében is lenyűgöző rózsás tintahal akár Koppenhágában is lehetne, de innentől már átfordítjuk a vitorlákat Olaszország felé: chioggiai radicchio, a muranói üvegművészet által inspirált ravioli, sáfrányos rizottó, nagy rombuszhal és hozzá egy kis ráadás – megint egy kacsintás a Noma felé –, állkapocscsonton sült halpofa csak ínyenceknek.
Itt keresd! Oro ristorante Cipriani, a Belmond Hotel Giudecca 10., Velence, Olaszország
Minden tétel hordoz magában valami különlegességet is, miközben nagy élvezettel fogyaszthatók: a ravioli úszóhólyaggal van töltve, a rizottón virágpor a fűszer, a halpofán paradicsommiszó, csirkegarum, a végeredmény mintha egy amatriciana (legendás olasz paradicsomszósz) lenne. Ahogy Canella büszkén mondja: nagyon sok van benne a Nomából, de a Nomában is belőle, hiszen hét és fél éven át fontos oszlopa volt a tesztkonyhának.
A desszertekben is visszaköszön a magabiztos, de sohasem öncélú merészség. A fügelevélfagyi osztrigával, kéksajtos krémmel és tárkonyolajjal érkezik, a fő desszert pedig az olasz nugátok, a torronék világát idézi törökmogyoróval, meggyel, egészen különleges állaggal és tengeri algával.
Hosszú volt ez az év, kegyetlenül hosszú. A még mindig szürreális, de a mindennapokban megszokottá váló háború, a magyar autokrácia megerősödése, az infláció elszabadulása és egy gazdasági válság kezdete sok így együtt. Az általam ismert, megszokott és talán számomra már örökre normálisnak tartott világ 2016-ban kezdett látványosan megváltozni. Jött a brexit, majd Trump megválasztása, aztán 2020-ban a covid, és idén a háború. […]
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
Először költöztünk be egy estére a Magyar Zene Házába, de nem először ünnepeljük meg a legértékesebb magyar cégek listáját. Majdnem négymillió forintot gyűjtöttünk a Snétberger Zenei Tehetség Központnak.
A GKI Digital mérése alapján a magyarországi online kiskereskedelmi piac forgalma 2021-ben meghaladta az 1200 milliárd forintot. Erre önmagában is felkapjuk a fejünket, de ha hozzátesszük, hogy ez 68,9 millió belföldi rendelést jelent, akkor az elismerő hümmögés is jár. Ez 32,4 százalékos emelkedés az előző évhez képest1. 1200 MILLIÁRD FORINT CSERÉLT GAZDÁT. DE HOGYAN? Főleg bankkártyás […]
