Mennyi pénzt szívhatott el a befektetési alapokból az elmúlt években, hogy az állam kiemelt kamatot kínált a lakossági állampapírokra? A Magyar Állampapír Plusz két és fél éve például óriási durranás volt.
Már korábban a kamatozó kincstárjegy és más kampányok is kannibalizálták az alapokat, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság pénzügyi megtakarításaiban tízezer milliárd forint lett az állampapír, a nagyon alacsony szintről felment a súlya harminc százalékra. Azt látjuk, hogy a lakossági megtakarítások évente nominálisan hét–nyolc százalékkal nőttek az elmúlt öt évben.

Ez a növekedés lényegében állampapírba áramlott, egészen 2020 tavaszáig. Márciusban a nagy ijedségben mindent eldobtak az emberek, minipánik volt, nyáron pedig nagyjából egyformán kezdtek nőni a megtakarítások az alapokban és a lakossági állampapírokban is. És a megtakarítások bővülése is nagyobb volt a megszokottnál, mert a lezárások miatt kevesebbet tudtak költeni az emberek.

Tavaly viszont már nagyot mentek az alapok, különösen az év végén. Ebben benne lehet, hogy a lakossági állampapírok kamatát megette az infláció, és csak idén január közepén hozott ki vonzó konstrukciókat az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK)?
Szerintem van ilyen hatás is, de tavaly már amúgy is volt a megtakarítóknak egy rakás állampapírjuk, a befektetők pedig kerestek mást is, egyre jobban látszott, hogy az új pénzeket már nem csak állampapírba allokálják. Ebbe az irányba hatott az is, hogy a forint trendszerűen gyengült, egyre többen gondolták, hogy érdemes devizaalapon is befektetni. Közben a részvények száguldottak, ez is eljutott az emberekhez, több pénz áramlott a kockázatosabb portfóliókba. A december pedig mindig erős, ilyenkor már kapnak bónuszokat az emberek, amiket továbbra sem volt könnyű költeni, maradt leköthető megtakarításuk.

De említenék még egy érdekes trendet: a Luxemburgban kibocsátott alapok értékesítése az elmúlt másfél évben nagyon megugrott Magyarországon.

Miért?
A magyar alapkezelők „alapok alapja” konstrukcióban tudnak számos olyan terméket előállítani, amilyeneket a globális szereplők közvetlenül. A privátbankárok azt látják, hogy ezekre a konstrukciókra olcsóbbak a Lux-alapok, és már nem probléma, hogy többnyire csak euróban vagy dollárban vásárolhatók.

Most, hogy az új inflációkövető lakossági állampapírt már 6,6 százalékon kínálják, újra erősödhet az elszívó hatás?
Az ÁKK már bejelentette, hogy 2022-es programjában újragondolja a lakossági állampapír-kibocsátást, kíváncsian várjuk mi is, mi lesz ebből. Az biztos, hogy az állam finanszírozása izgalmasabbá vált, a költségvetési hiány és az államadóság szintje magas, és geopolitikai bizonytalanság is van. De azt is láttuk az elmúlt időszakban, hogy már nem nyomták a lakossági állampapírokat olyan erővel, mint korábban – csökkentették az eladási jutalékokat is.

Az ÁKK által kommunikált terv – az, hogy harminc százalékra felmenjen a lakossági megtakarításokon belül az állampapír aránya – teljesült. Azt gondolom, hogy az inflációkövető papír nem fogja ugyanazt a pályát befutni, mint a MÁP plusz 2019-ben. De az is biztos, hogy a lakossági megtakarításokat továbbra is be akarják hozni állampapírba, mert azt gondolják, hogy az intézményi befektetőkkel szemben a lakosság stabil kezű, nem menekül el.

Szerinted is így van?
Volt egy kis válságidőszak 2020 tavaszán, akkor egy rövid ideig mínuszt láttunk, tehát több állampapírt adott el a lakosság, mint amennyit vett, azaz azonnal reagált a válságra.

Általában az a várakozás, hogy sok kis befektető stabilabb megtakarító, mint a nagy intézmények, Japánban nagyon igaz, ott türelmesebbek a megtakarítók, itthon azért más a habitus.

Abban van változás, hogy a befektetők a múltbéli hozamok alapján választanak? A kötvényalapok például nagyot buktak tavaly a hozamemelkedésen, de hamarosan vonzóvá válhatnak.
Igen, mínusz hét–tíz százalékot hoztak a kötvényalapok, ami riasztó. Hiába lesznek nagyon jók, amikor megáll a hozamemelkedés, nem lesz könnyű eladni őket. Előre tekintően könnyebb lesz eladni a vegyeseket.

Úgy is, hogy a részvényárak az égben vannak, és időszerű minimum egy komolyabb korrekció?
Igen, hacsak nem lesz háború. Mert ezeknél a múlt is szép, de a jövő is maradhat ígéretes. Tavaly a kötvényes rész bukását kompenzálta a részvényes rész kiváló teljesítménye, a befektetők elégedettek lehetnek a hozamokkal. A jövőben pedig, ha a részvény nem lesz olyan jó, akkor a kötvény is segíthet. Szerintem 2022 is a vegyes alapok éve lesz, mert noha nagy a bizonytalanság a részvénypiacon, nem lesz minden szektor egységesen rossz.

Amik még jók lehetnek újra, azok az abszolút hozamú stratégiák. Az elmúlt években, amikor egyértelmű trend volt, nem működtek annyira jól, mert az alapkezelő ezekben általában rövidebb pozíciókat vállal, ha bejön, ha nem, lezárja, és újabbakban gondolkodik. A trendben tehát lemarad, de azt várom, hogy a következő időszakban nem lesz olyan egyértelmű növekedési irány.

A bűvös ESG, a környezettudatos és szociálisan érzékeny befektetések vonzzák a magyar befektetőket?
Az látszik, hogy a tematikus sztorik, alapok lettek népszerűek, ezekbe egyre több pénz jön. Vonzó hívószó az ESG, az, hogy környezettudatos, sokkal jobban rezonál a befektetőknél, mint például az, hogy value vagy növekedési részvények.

De vonzó kulcsszó a tech, a diszruptív vagy az egészségügy is. Ezeket a sztorikat ma már sokkal könnyebb eladni, mint például a földrajzi allokációra épülőket. Pár éve még Kína volt a sztár, ma már többek között a zöldülés és a felforgató technológiák.