Még hogy egy jól bevált harmincéves gyerekjátékon nincs mit fejleszteni! A műanyag kismotorok magyar királya, a Motoplast intenzív beruházási időszakon van túl, új gyártástechnológiára álltak át, és teljesen új alapokra helyezték a marketinget is. Öt éve írtunk róluk, most megkérdeztük, mi lett velük azóta.
Kevesen tudják, hogy a műanyag kismotor, amivel több százezer gyerek évtizedek óta repeszt az utcákon és játszótereken, magyar formaterv. Épp öt éve írtuk meg a száz százalékban magyar, családi tulajdonban lévő Motoplast sztoriját – a kismotorok piacának hazai nagyvadja a 80-as évek óta több millió műanyag gyerekmotort gyártott. Az ember azt hinné, hogy egy egyszerű, de jól bevált harmincéves játékon már nincs nagyon mit dolgozni, legfeljebb gyártani, csinosítgatni kell. Nagyobbat nem is lehetne tévedni.
„Ezen a piacon nincs megállás. Én is dolgozom még, de már csak azzal foglalkozom, amit szeretek: mérnökként részt veszek a fejlesztésben” – magyarázza Neizer László, a Motoplast alapítója. A cég már a negyedik generációs kismotornál tart, ez a mostani az előzőknél is letisztultabb, élesebb, vagányabb formavilág. Intenzív beruházási időszak áll mögöttük, reagálniuk kellett két, korábban ezen a piacon nem jellemző trendre.
A lezárások idejére a családok otthonra is vettek olyan motort, amit a gyerek az iskolában, óvodában szeret.
Változott a piac, változott a világ, változott a hallgatóság, de a Jazzy 15 éve velünk van, ami nem csak egy rádió életében nagy idő. Nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra és válogatott, nem mainstream zene. De kik hallgatják, és merre tart ma a Jazzy Rádió? Suri Imrével, a rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mi változott az elmúlt 15 évben?
Változott a piac, méghozzá előnyére. Míg a korábbi évtizedekben a televízió volt az elsőszámú médium, addig az internet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. És míg az emberek a televízió nézése közben nem rádióztak, addig a rádió és az internet remekül megférnek egymással, és egy időben. A különböző digitális formátumok bárhol elérhetővé teszik a rádiót, nem csak az autóban vagy otthon, hanem az okoseszközök és az internet segítségével bármilyen élethelyzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyik legfontosabb dolog lett az „énidő”, illetve az emberek többsége jóval tudatosabban éli az életét, máris érthető, hogy miért emelkedik a rádiónk hallgatottsága a prémium szegmensben.
Mitől lesz prémium egy rádió?
Ott kezdődik, hogy mi nem mainstream zenéket játszunk, hanem egy sokkal szofisztikáltabb és igényesebb szelekciót. De legalább ennyire fontos, hogy amikor megszólal egy műsorvezető, akkor értékes információval szolgáljon a magas elvárású hallgatóink számára. Nálunk nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra, sport, értékes beszélgetések véleményvezérekkel, gondolkodókkal, cégvezetőkkel. Jól követhető mindez a Millásreggeli esetében, amely műsor szembe menve a többi reggeli-röhögős műsorral, gazdasági hírekkel, tőzsdével, fenntartható fejlődéssel, történelmi rovattal, és még sok más értékes tartalommal is ki tudott alakítani egy komoly hallgatói bázist.
Kik hallgatják a Jazzyt?
A Jazzy rádiónál 70 százalék a diplomások aránya. A Jazzy egy modern nagyvárosi életérzést közvetít. Hallgatóink többsége átlag feletti jövedelemmel rendelkezik, és jellemzően igényes, nem csak a jó tartalomra. Nap mint nap kihívást jelent megfelelni nekik, de a folyamatosan emelkedő hallgatottsági adatok azt mutatják, hogy jól csináljuk.
Hogyan hatott a covid a Jazzy Rádióra?
Az elmúlt három évben a folyamatos növekedés mellett közel megdupláztuk a hallgatóink számát. A járvány felgyorsította a home office-ra való átállást, az pedig némileg megváltoztatta a rádióhallgatási szokásokat is. Nyilván az elején voltak nehézségek, visszaléptek hirdetők, de ezt mindenki megtapasztalta a piacon.
Mi a feladat a következő évekre?
A minket hallgatók többsége 30–35 éves korára ér el olyan szintre, hogy már nem lesz neki elég a mainstream, sem zenében, sem szöveges tartalomban. Ha ebben az időszakban meg tudjuk őket szólítani, akkor jó eséllyel válnak elkötelezett Jazzy-hallgatókká.
Mi köti össze Alföldi Róbertet és Halácsy Pétert? D. Tóth Krisztát és Orosz Bálintot? Váradi Józsefet és Majkát? És még további 94 embert Pressertől Soros Györgyön át Szabados Ágiig? Mindannyian saját erőből léptek nulláról az egyre, építettek céget a tudásukra vagy személyes márkát a nevükből. Teljesítményükhöz nem kellettek politikai kapcsolatok, de kellett az egyedi látásmód, egy új ötlet vagy egy új minőség igénye. Ezek az igazán nagy sztorik – a 100. magyar Forbesban 100 nagy dobás.
A műgyűjtés környezetbarát tevékenység, nemcsak neki, de a környezetének is tetszik, vallja Janikovszky János. A Móra Könyvkiadó tulajdonosa nem szokott róla beszélni, de nagyjából ötszáz darabos műgyűjteménye van. Amúgy sem felvágós típus, nem költ drága holmikra, butatelefont használ, még karórája sincs. A mindennapok egyszerűségét és finomságait megfogó, modern magyar festményekbe viszont évtizedek után is magával ragadóan réved bele.
