Hagyomány, hogy Évindító Gálával kezdjük a januárt. Szép számmal jöttek üzletemberek, hírességek, ismert Forbes-arcok és egy világhírű fotóművész is, hogy élményeiről meséljen.
Debreczeni Barnabás eladta fő cégét, az első hazai kriptovaluta-váltó MrCoint, másik érdekeltsége, az első bitcoin-ATM-et beüzemelő Shinrai pedig tevékenység nélkül szunnyad egy ideig. A kriptovilág talán legismertebb, legnagyobb hatású hazai figurájáról négy éve írtunk portrét, most menedzseri válságáról és új üzletéről is beszélgettünk vele.
Hány bitcoin jutott be a váltódon és a cégeiden keresztül a hazai kriptopiacra?
Tizenhatezer bitcoin volt, amikor legutoljára néztem. Etherből több tízezer.
És forintban ez mennyi?
Ezt nem oszthatom meg. De emlékszem, nagyon örültünk, amikor elértük az első tízmillió forintot, aztán a százmilliót, aztán az egymilliárdot, és igazából akkor kezdett el nagyon gyorsan növekedni.
Vége lesz most ennek a szakasznak? Korszakhatár?
Abszolút korszakhatár. Egyrészt teljesült az álmom, amiért elkezdtem: mindenkinek könnyen hozzáférhetővé vált a kripto Magyarországon. Másrészt volt egy – nem tudom, hogyan nevezzem – menedzseri válságom. Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják. Sokkal hatékonyabb vagyok a stratégiai szintű tervezésben.
Debreczeni Barnabást a 100 magyar selfmade közé is beválogattuk.
A kriptóból mennyire fogsz kivonulni?
Továbbra is nagyon érdekel. A Reactionben is van több olyan kriptós cég, ami most ott van az asztalon, amiket most elemzünk, hogy érdemes-e beléjük fektetni. Hiszek a kriptóban, nagyon fontos technológiának tartom. Valószínűleg lesznek ilyen befektetéseim, még az is lehet, hogy belekezdek valamikor egy új projektbe.
Az új fejezet: alapítóként már főállásban dolgozol egy kockázatitőke-befektetőben, a Reactionben. Mekkora az alap, és mivel foglalkozik?
Tízmillió dollárral indult az első alapunk, mind az alapítók, magánszemélyek hozzájárulása, az átlagos tőkebefektetés jellemzően két-, három-, négyszázezer dollár. Az alapítók hetven százaléka multinál felsővezető, vagy NGO-knál, állami szerveknél vezető.
Exponenciálisan növekszik azoknak az innovációknak a száma, amik tényleg a világ valamely jelentős problémáját oldanák meg, viszont nem tudnak piacra lépni. A Reaction felsővezetői hálózatával az ajtónyitogatásban tudunk segíteni.
Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják.
Februárban családostul kiköltöztök Balira. Miért pont Bali?
A feleségemmel mindketten éltünk gyerekkorunkban külföldön, én Algériában nőttem fel, ő Brazíliában és Mexikóban. A személyiségünknek és annak, hogy milyen emberek vagyunk ma, jelentős része abból fakad, hogy eltérő közegben nőttünk fel. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek már kiskorukban is találkozzanak teljesen más kulturális közeggel is, ne csak az európaival, és ne csak egyhetes nyaralások erejéig, hanem ennél mélyebben.
Másrészt olyan helyet kerestünk, ahol egész évben meleg van. Balin rengeteg a nemzetközi iskola, mi a Green Schoolt választottuk, a dzsungel szélén. A világ nagy problémáinak megoldására, különösen a környezetvédelmi kihívásokra fókuszáló generációt nevelnek. Az egész tantervet így építették fel, és ez egybevág a mi céljainkkal.
Ha valami baj van, azonnal mehessek magánorvoshoz, és ott már ne is kelljen fizetnem. Sokak vágya ez, sokan tesznek is már érte, de még többen vannak, akik halogatják a döntést, és végül későn (sem) lépnek. A magán-egészségbiztosítások hazai piaca még mindig tanulópálya. Nagyon lehet élvezni, de tele van buktatókkal, tévhitekkel és bosszantó finomságokkal, amik csak a gyakorlatban jönnek elő.
Ápolónak indult, végül masszőr és gyermekvédelmi szakember lett. Tóth Ákos először a vörösiszap-katasztrófa idején mozgósított hatalmas közösségi energiákat mások megsegítésére. Az élmény hatására aztán elindította az Age of Hope Alapítványt, hogy minél több mélyszegénységben élő gyerek jusson megfelelő élelmiszerhez és nyári táborokhoz.
A versenyképes kis- és középvállalkozások jelentik az EU motorját, nélkülük nincs európai és magyar fejlődés. Mivel a hazai kkv-k digitalizációja alacsony szintű, nagy feladat a szektor felzárkóztatása, melyben a szemléletformáló és tanácsadó szakmai szervezetekkel közösen a telekommunikációs ágazat is kiemelt szerepet játszik. A Modern Vállalkozások Programja és a Vodafone példaértékű együttműködése új fejlesztési lehetőségeket hozott a kkv-k számára.