Írta: Steven Ehrlich és Chase Peterson-Withorn
Fordította: Zsadon Béla
Egy ködös nyárvégi este Sam Bankman-Fried beballagott az ötcsillagos manhattani Equinox Hotel 23. emeletén a Villanycitrom (Electric Lemon) nevű „tiszta és biztonságos” ebédlőbe. A 29 éves kriptomilliárdos részben azért repült ide Hongkongból, hogy az egyik házigazdája legyen az itt zajló zártkörű bulinak, mindazonáltal igyekezett észrevétlenül a terem sarkába sunnyogni.
Szokásos öltözékében lévén – fekete hoodie, khaki sort, viharvert New Balances sneakers – lent az utcán talán meg is tehette volna, de a mandzsettagomboknak és a koktélruháknak ebben a tengerében feltűnőbb volt, mint a tömegben elvegyülő Obi Toppin, a két méter hat centis New York Knicks-erőcsatár. Bankman-Friedet pillantok alatt lerohanták. Pitchelhetnék magának valamit? Mit szól a legutóbbi kriptozuhanáshoz? Csinálhatnék egy Instagram-fotót?
Mindez persze a világ leggazdagabb huszonévesének a munkájához tartozik. Bankman-Fried kriptovaluta-tőzsdéje, az FTX – amin olyan digitális eszközöket adhatnak-vehetnek a tréderek, mint a bitcoin vagy az ether – júliusban 900 millió dollárt vont be 18 milliárd dolláros cégérték mellett olyan befektetőktől, mint a Coinbase Ventures és a SoftBank. A kriptobefektetők névértéken havi 3,4 billió dolláros (főleg határidős és opciós) derivatív ügyleteinek nagyjából tíz százaléka az FTX-en forog.
Az FTX általában az ügyletek 0,02 százalékát teszi zsebre, amiből az utóbbi tizenkét hónapban úgy 750 millió dollár majdnem kockázatmentes bevétel – és 350 millió haszon – jött össze. Kereskedőcége, az Alameda Research jól ütemezett kereskedései nyomán további egymilliárd dollárt könyvelt el tavaly. Bankman-Fried így aztán be is került a tévékbe mint a bitcoinárfolyam, a kriptoszabályozás és a digitális eszközök jövőjének szakértője. „Igazán bizarr, zavaros átmeneti időket él meg az iparág – mondja. – Rengeteg a bizonytalanság a világ országainak felében.”
Négy évvel ezelőtt még nem vett egyetlen árva bitcoint sem. Most, néhány hónappal harmincadik születésnapja előtt 22,5 milliárd dollárral debütált – a 32. helyen – a Forbes 400 listán. Mark Zuckerbergen kívül még senki sem lett ilyen fiatalon ennyire gazdag. És az a vicc, hogy Bankman-Fried nem kriptohittérítő. Még csak nem is hívő. Csak egy pénzvadász. Arra született, hogy annyi pénzt keressen, amennyit csak lehet (nem igazán törődik vele, hogyan), hogy aztán továbbadja (nem igazán tudja, kinek és mikor).
Steve Jobs megszállottja volt elegáns, könnyen kezelhető termékeinek. Elon Musk szerint neki az a dolga, hogy megmentse az emberiséget. Nem így Bankman-Fried. Az ő filozófiája a „keress, hogy adhass”, ez sodorta a kriptoaranylázba, először mint trédert, aztán mint tőzsdealapítót, pusztán csak mert tudta, hogy meggazdagodhat belőle. A kérdésre, hogy ejtené-e a kriptót, ha úgy látná, többet tudna összelapátolni valami mással – mondjuk, határidős narancslé-ügyletekkel –, kapásból vágja rá: hát persze!
Bankman-Fried „hatékony altruizmusa”, azaz a lehető legtöbb jótéteményre törekvés haszonelvűre hangolt elképzelése pillanatnyilag alig több puszta elméletnél. Eddig csak 25 millió dollárt, vagyonának úgy egy ezrelékét adományozta el, vagyis a legkevésbé jótékony Forbes 400-asok között tanyázik. Azért nem száll még ki az üzletből, mert szerinte képes lesz legalább 900-szor ennyit adományozni, ha tovább lovagol a kriptohullámon.
„Arra törekszem, hogy valódi hatásom legyen” – mondja. De addig Bankman-Friednek – aki 2018-ban Hongkongba, most szeptemberben a Bahamákra költözött – túl kell élnie az egyre élénkebb hatósági érdeklődést, és le kell győznie versenytársait a legalább 220 millió tréder figyelméért folyó globális versenyben – és közben persze meg kell birkóznia a föl-le hullámzó, sosem látott sebességgel vagyonokat teremtő és éppoly hirtelen megsemmisítő kriptociklusokkal.
„Bankman-Fried igazi jelenség” – mondja fizetett szóvivője, Kevin O’Leary. Az ABC Shark Tank című üzleti valóságshow-jának cápája nemrég fektetett be az FTX-be. „Eddig is nagyon sokra vitte, egy csomó befektető nagyra tartja, ahogy én is, de még csak most fogott hozzá.”
***
Sam Bankman-Fried szülei stanfordi jogászprofesszorok, a kis Sam Harry Potter-regényeken nőtt fel, a San Francisco Giantsnek szurkolt, és hallgatta nyugati parti oktatótársaikkal politizáló szüleinek beszélgetéseit. Egy kis, kaliforniai magán-középiskolában érettségizett – „igazán remek lett volna, ha több lenne bennem a hippi, és kevésbé érdekelnének a tudományok” –, aztán beiratkozott az MTI-re, ahol összehozott egy fizika alapszakot, bár több időt töltött a Starcraft meg a League of Legends videojátékokkal, mint tanulással. Azt gondolta, talán fizikatanár lesz, de jobban érdekelték az erkölcsi kérdések, az etika. „Öt hétig kínoznak egy csirkét a baromfitelepen, aztán fél óra alatt megeszik – mondja a persze vegán Bankman-Fried. – Az ilyesmit nehezen tudtam megemészteni.”
Alaposan beleásta magát a haszonelvűség filozófiájába, különösen vonzónak találta az effektív altruizmus irányzatát. Ennek a jellegzetesen szilícium-völgyi filantrópiai irányzatnak Peter Singer princetoni filozófus az élharcosa, és olyan fickók favorizálják, mint a Facebook-társalapító Dustin Moskovitz. Az alapeszme: az igazán jó jótettnek bizonyíthatóan indokoltnak kell lennie. Az emberek jellemzően felkapott vagy őket személyesen érintő ügyekben adakoznak. A hatékonyan jótékonykodó, effektív altruista a rendelkezésre álló adatokat elemezve határozza meg, hol és mikor támogat egy ügyet, döntését olyan célokra alapozva, mint az egységnyi adománnyal megmenthető legtöbb élet vagy elérhető legnagyobb bevétel. Az egyik legfontosabb tényező nyilván az, hogy sok eljótékonykodható pénzzel vágjunk bele. Bankman-Fried így hát elnapolta tanári elképzeléseit, és megpróbált világszinten is jelentős vagyonra szert tenni.
2014-ben végzett az MTI-n, és szerzett egy zsíros pénzügyes munkát a Jane Street Capitalnél, ahol ETF-eket, tőzsdén kereskedett alapokat trédelt. Hat számjegyű fizetésének egy részét jótékonykodásra fordította. A kripto véresen zavaros kezdeti korszaka nemigen keltette fel Bankman-Fried figyelmét. Így az sem, amikor 2013-ban az FBI bezárta a Silk Road nevű online feketepiacot, amin a legkülönfélébb csempészárukat árulták bitcoinért, vagy 2014-ben az, hogy egy 850 ezer bitcoinos, azaz 460 millió dolláros veszteség maga alá temette a legfontosabb kriptovaluta-tőzsdét, a Mt. Goxot. De 2017 végén, amikor a bitcoin első jelentős bikapiacán fél év alatt száguldott 2500 dollárról majdnem húszezer dollárra, kiszúrta a lehetőséget. Észrevette, hogy a kialakulóban levő piac még nem tökéletes, az USA-ban vett bitcoint harminc százalékkal drágábban tudja eladni Japánban.
Mark Zuckerbergen kívül még senki sem lett ilyen fiatalon ennyire gazdag. És az a vicc, hogy Bankman-Fried nem kriptohittérítő. Még csak nem is hívő. Csak egy pénzvadász.
„Úgy szálltam be a kriptopiacra, hogy fogalmam se volt, mi az a kriptovaluta – mondja Bankman-Fried. – Csak úgy tűnt, talán jókat lehet trédelni vele.” 2017 végén felmondott, megtakarításaiból, baráti és családi kölcsönökből összehozott egymillió dollárt, és megalapította az Alamed Research nevű quant céget – azaz kvantitatív piaci analízisek alapján trédelő vállalatot – Kaliforniában, egy berkeley-i Airbnb-ingatlanban. Összeszedte néhány egyetemi diáktársát, és keményen arbitrázsolni kezdtek. Előfordult, hogy az egész társaságnak csapot-papot odahagyva kellett valutaváltó szájtokat megszállnia, mert nem tudtak elég gyorsan jent dollárra váltani. 2018 januárjában voltak a csúcson, akkor 25 millió dollárnyi bitcoint mozgattak meg minden áldott nap.
Hamarosan bosszantani kezdte a nagyobb kriptotőzsdék igénytelensége. Arra voltak kihegyezve, hogy magánemberek gördülékenyen adhassanak-vehessenek rajtuk néhány bitcoint, de teljesen alkalmatlanok voltak a nagy összegeket gyorsan mozgató professzionális tréderek lekezelésére. Érezte, eljött a pillanat, hogy tőzsdét nyisson.
2019-ben Bankman-Fried egy kisebb kockázatitőke-befektetőtől bevont nyolcmillió dollárból meg némi Alameda-profitból megalapította az FTX-et. Aztán egy részét gyorsan eladta úgy hetvenmillió dollárért a világ legnagyobb forgalmú kriptovaluta-tőzsdéjének, a Binance-nek.
Eleinte lassan indult be. Tucatnyi alkalmazott vesződött egy hongkongi WeWork közösségi iroda munkaasztalainál a tréderek átcsábításával az új tőzsdére. Bankman-Fried hamar rátalált a kifinomultabb – opciós meg határidős bitcoin- vagy ethertrédekre meg más származtatott ügyletekre éhes – befektetőkre. A derivatívatréderek nagy részének nemigen van ideológiai viszonya a kriptopiachoz. Egyszerűen, akárcsak Bankman-Fried, pénzt akarnak keresni.
Következésképpen az átlagos lakossági befektetőknél lényegesen több ügyletet bonyolítanak jóval nagyobb összegekkel, ami persze több díjbevételt is hoz a konyhára – az FTX 0,005–0,07 százalék részesedést vesz le minden tranzakcióból. Az FTX ezenkívül – alig néhányadmagával – foglalkozik hagyományos részvények tokenizált (kriptovalutában kifejezett) változataival is, kínál például Apple-részesedést reprezentáló kriptotokent.
Bankman-Fried nem rendelkezett a szigorúan szabályozott amerikai derivatív piacokon való tevékenységhez szükséges engedélyekkel. Ezért alapította a céget Hongkongban – különben is éppen a közeli Makaón járt egy bitcoinkonferencián. Innen kezdetben ügyfeleket is könnyebb volt toborozni, hiszen Ázsia a kriptovaluta-kereskedelem melegágya. De a digitális nomádok nemigen vernek gyökeret sehol. Szeptember vége felé bejelentette (természetesen a Twitteren), hogy százötven fős cégközpontját a Bahamákra tervezi költöztetni, mert ott egyértelműbbek a kriptovaluták kereskedelmére vonatkozó szabályok, és kevésbé szigorúak a covidjárvány elleni utazási korlátozások. (Van egy kisebb, amerikai tőzsdéje is Chicagóban.)
A kifinomultabb tréderek kiszolgálásából az FTX alig két év alatt hatalmasra nőtt. Átlag napi 11,5 milliárd dolláros derivatívaforgalmával a negyedik legnagyobb származtatott-termék-tőzsde a Bybit (12,5 milliárd dollár), az OKEx (15,5 milliárd dollár) és a piacvezető Binance (61,5 milliárd dollár) mögött. Egy évvel ezlőtt a cégnek kétszázezer felhasználója és egymilliárd dolláros napi forgalma volt. Bankman-Friednek kapaszkodnia kellett, hogy kétmilliósra dagadó júzerbázisa mellé felskálázza szerverparkját, felhozza ügyfélszolgálatának nagyságát, minőségét.
„Erős karakter, hihetetlen mértékben képes felgyorsítani a fejlesztést” – mondja róla Anatoly Yakovenko, egy 43 milliárd dollár piaci kapitalizációjú kriptocég, a Solana alapítója.
Bankman-Fried észjárásának és cselekvőkészségének fürgesége rengeteg befektető érdeklődését csigázta fel. A PitchBook tudomása szerint 2020 januárjában kriptovaluta-fókuszú kockázatitőke-befektetők, köztük az Exnetwork Capital, negyvenmillió dollárt pumpáltak – 1,2 milliárd dollár cégérték mellett – az FTX-be. 2021 júliusára szemlátomást a világ összes blue-chip kockázatitőke-befektetője részesdést akart az FTX-ben. Bankman-Fried nagyjából 900 millió dollárt tudott bevonni, ami 18 milliárd dollárra tolta föl a cég validációját. Az FTX most többet ér, mint a Carlyle Group vagy a Nippon Steel. És csak két és fél éve alapították.
***
Minden gyors siker ellenére egyvalamiben megmutatkozik Bankman-Fried kora: ugyan az USA ötven leggazdagabb embere közé tartozik, mégis szembeszökően kevés készpénze lehet. Szó sincs svájci bankszámlákról vagy jól összeállított részvény- és kötvényportfólióról. Tulajdonképpen az összes vagyonát körülbelül ötvenszázalékos FTX-részesedése, illetve az FTX nyilvánosan forgalmazott tokenjei – a legalább 11 milliárd dollár értékű FTT-k – teszik ki. Az FTT-t kifizetésekre és – az ajándékkártyákhoz vagy áruházi bónuszokhoz hasonló – diszkontok trédelésére lehet használni az FTX tőzsdén. Emellett Bankman-Fried tart néhány milliárd dollárnyi általa támogatott más kriptovalutát is.
Nem csoda hát, hogy eddig sokkal többet keresett, mint amennyit eladományozott. Az eddig eljótékonykodott 25 millió dollár olyan ügyekre ment, mint a választói regisztráció támogatása, a szegénység globális enyhítése vagy a mesterségesintelligencia-biztonság, és arányában nagyjából megfelel egy átlagos 29 éves amerikai által az Üdvhadsereg perselyébe gyömöszölt tizenöt dollárnak.
„Sok még a tennivalóm” – ismeri el. Szerinte rövid távú céllal nincs komoly adomány. „Hosszú távra kell szólnia.”
Pillanatnyilag profitjából lényegében semmi sem megy filantrópiára. Az FTX és alkalmazottai eddig 13 millió dollárt irányoztak elő karitatív célokra, ebben benne van a nettó díjbevételek egy százalékára tett kötelezettségvállalás is. Bankman-Fried mégis inkább milliárdokat forgat vissza a cégbe, júliusban például 2,3 milliárd dollárért vásárolta vissza a Binance 15 százalékos FTX-pakettjét – megduplázva a tétet arra a kimentre, hogy ha tovább gyarapítja vagyonát, sokkal hatásosabban jótékonykodhat később.
A mostani bevételek és későbbi adományok összehangolása ősidők óta gyötri a milliárdosokat. Warren Buffett is azon civakodott néhai feleségével, Susannel, hogy hagyják-e a kamatos kamat csodáját vagyonuk gyarapításán munkálkodni, vagy még életükben jótékonykodják el az egészet. Elvégre a kamatozó tőke ugyan növekszik, de azt teszi a világ számos problémája is. Végül Susan kerekedett fölül. 2006-ban Buffett bejelentette, hogy belefog szinte teljes vagyonának eladományozásába, méghozzá azonnal.
„Nemigen látok okot a jótékonykodás halogatására, hiszen annyit jót lehet elérni arra érdemes ügyek támogatásával” – mondja a Duty Free Shoppers társalapítója. A kilencvenéves Chuch Feeny 2019-ben azt állította, hogy teljesen eladományozta nyolcmilliárd dollárra rúgó vagyonát. Az is megfontolandó, hogy nincs-e ellentmondás a kriptovalutával való üzletelés és Bankman-Fried filantróp küldetéstudata között. A kriptobányászat, az új kriptopénzeket előállító bonyolult matematikai folyamatok technológiai végrehajtása annyi villamos energiát fogyaszt, mint egész Belgium.
„Ezek jogos aggályok, de néha kicsit el vannak túlozva. Ha vesszük a gazdasági tevékenységek fajlagos, egy dollárra eső szén-dioxid-kibocsátását, a kripto nem produkál nagyon kiugró értékeket – állítja Bankman-Fried. – Egy átlagos vállalaténál talán kétszer-háromszor rosszabbat, de nem hússzor–harmincszor annyit.” Az FTX szén-dioxid-kvóták vásárlásával ellensúlyozza energiafogyasztásának hatását, és egymillió dollárt fektet a szén-dioxid megkötését és tárolását célzó kezdeményezésekbe.
Mindenekelőtt talán az a legnagyobb gondja, hogy innen merre tovább. Konkrétan: hogyan tartsa fönn az FTX szédületes növekedési tempóját a hatóságokkal való összeütközés nélkül? Egyes országokban, így Kínában, Bolíviában vagy Törökországban a kriptovaluták egyszerűen be vannak tiltva, vagy drákói szigorúságú korlátozások alá esnek. Az Egyesült Államokban a Kongresszus a múlt évben legalább tizennyolc, az iparágat érintő törvényt hozott. Nemrég egy tervezett kriptohiteltermék, a Lend körüli vitában Brian Armstrong, a Coinbase milliárdos CEO-ja egyenesen perrel fenyegette az értékpapír- és tőzsdefelügyeletet – végül a Coinbase visszakozott.
Bankman-Fried eddig sokkal többet keresett, mint amennyit eladományozott. Az eddig eljótékonykodott 25 millió dollár arányában nagyjából megfelel egy átlagos 29 éves amerikai által az Üdvhadsereg perselyébe gyömöszölt tizenöt dollárnak.
Közben Bankman-Fried működésbe hozta az FTX vénájába injektált 900 millió dollárt. Olyan akvizíciók után kajtat, amik egyrészt növelik felhasználói bázisát, másrészt kulcsfontosságú működési engedélyekhez juttatják. Augusztusban az FTX bejelentette, hogy felvásárolja a LedgerX nevű New York-i tőzsdét. A LedgerX-nek az USA határidősárutőzsde-felügyelete, a CFTC már engedélyezte kriptoderivatívák forgalmazását. Azaz hamarosan az FTX lehet az első nagyobb kriptotőzsde, amelyik a Binance-et, a Coinbase-t és a Krankent megelőzve derivatív termékeket kínálhat Amerikában. „Elismerésre méltó gyorsasággal hozták össze az üzletet” – mondja Christopher Giancarlo, a CFTC volt elnöke.
Bankman-Fried százmilliókat önt a marketingbe is. Júniusban 210 millió dolláros megállapodást kötött a TSM e-sport-ligával az FTX márka viseléséről, márciusban 135 millió dollárt adott a Miami Heat csarnokának átkeresztelésért FTX Arénára, augusztusban 17,5 milliót a kaliforniai Berkeley Egyetem amerikaifoci-pályájának névjogaiért. Továbbá harmincmillió dolláros kampányt indított, olyan nevekkel reklámozva az FTX-et, mint az ABC-cápa O’Leary, az NFL-legenda Tom Brady és az NBA-szupersztár Steph Curry. Mind a háromnak van FTX-pakettje.
Bankman-Fried alig kétéves, sokat kockáztató cégét át akarja pozicionálni a többé-kevésbé megbízható, érett pénzügyi vállalatok közé. Ha egy vállalat bekerül a mindennapi diskurzusba, a politikailag érzékeny hatóságok sokkal nehezebben szüntetik meg. Ezt a forgatókönyvet még a PokerStars online kaszinó írta az első nagy online szerencsejátékláz csúcsán, 2010 körül, aztán ezt alkalmazta az online fantasy játékokkal és sportfogadással foglalkozó FanDuel és DraftKings is.
Furcsa pár Bankman-Fried nyereségének jelentős része nem máshoz ment, mint … a legnagyobb versenytársához. 2019 végén a milliárdos Changpeng Zhao (Csao Csang-Peng), azaz „CZ” (a képen) kriptovaluta-tőzsdéje, a Binance hetvenmillió dollárt tolt az FTX-be. Júliusban Bankman-Fried 2,3 milliárd dollárért vásárolta vissza CZ pakettjét. Nem csoda, hogy „még jóban vannak”, ahogy CZ nyilatkozta a Forbesnak akkoriban.
De Bankman-Fried nem elégszik meg a kriptobiznisszel. Tavaly a hírpiacok felé terelte az FTX-et – ahol a tréderek olyan valódi események következményeire fogadnak, mit a Super Bowl vagy az elnökválasztás. És nyújtózkodna messzebbre is: azt reméli, egy nap ügyfelei adhatnak-vehetnek az FTX-en az ether-vételi opciótól a Microsoft részvényeken át a befektetési alapokig mindent.
„Nagy a világ odakünn – mondja a kriptoboom mindenkinél nagyobb haszonélvezője. – Ne higgyük, hogy a kripto lesz a legjobb televény, és örökké arathatunk rajta.”
