197,2 milliárd forint. Becslésünk szerint ennyit ér most a Demján Sándor által örökül hagyott, kiterjedt cég- és ingatlanportfólió. Legjövedelmezőbb eleme a Westend, és legnagyobb ígérete a szomszédos telekre álmodott Central Park projekt. A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek az elmúlt időszak tripla terhet hozott: világjárványt, elszámolási viszályt az örökösök és az egyik tulajdonos között és az útkeresés súlyát. Mi történt három év alatt a Demján-birodalomban, miért olyan nagy a csend a Gránit Pólus körül?
„Emberként, barátként, családapaként nem helyettesíthető. Üzleti szempontból ez arról szól, hogy amennyiben a cégcsoport a jövőben működni és növekedni szeretne, nem az a megoldás, hogy őt próbáljuk helyettesíteni, mivel egyedülálló volt. Úgy kell összeállítani a csapatot, hogy az utána maradt jelentős űrt kitöltsük. Ő ugyanis hihetetlenül széles üzleti skálát volt képes lefedni.”
Ez a néhány sor Ladislav Bartoníčektől származik 2021 őszéről, fél évvel azután, hogy Csehország – és az egész régió – messze leggazdagabb milliárdosa egy márciusi szombaton életét vesztette. Petr Kellner 17,5 milliárd dolláros vagyont (5700 milliárd forintot) hagyott itt az örököseinek, és egy 44 milliárd dollárt érő hatalmas cégcsoport, a PPF Group irányítását a vele harminc éven át dolgozó Bartoníčeknek és menedzser társainak.
Korábbi bizalmi embereire hirtelen óriási teher, extra felelősség szakadt, és bár Bartoníček a cseh Forbesnak azt mondta, „bolond lennék, ha őt akarnám megformálni magamból”, hiszen innentől „másfelé vezet az út”, a nyomást nagyon is érzi. Bevallotta, hogy sose lesz képes olyan kockázatokat vállalni, mint ő, de amikor üzleti döntéseket hoz, néha elgondolkozik, mit mondana, mit tenne Petr Kellner a helyében.
Szinte minden tervét megvalósította a vegán ételkiszállítással foglalkozó RépaRetek két tulajdonosa, mióta öt évvel ezelőtt először szerepelt a Forbesban. Részben a járványnak is köszönhetően húsz–harminc százalékkal több megrendelőt tudnak kiszolgálni.
„Azért meglátszik rajtam az öt év plusz” – nevet fel Rigó László, mikor megmutatom neki a 2017 januári cikkhez készült fotóját. Hozzá képest azonban a vegán ételeket kiszállító cége, a RépaRetek sokkal komolyabb változáson ment keresztül – az interjún mellette ülő párjával és egyben tulajdonostársával, Bacsa Ildikóval minden nehézség ellenére elégedetten állapítják meg, hogy megvalósították öt évvel ezelőtti terveiket.
27 százalékos áfát fizetünk, míg az éttermek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.
Öt évvel ezelőtt 16-an dolgoztak a cégben egy hetven négyzetméteres, terézvárosi bérleményben. Akkor úgy érezték, azt már kinőtték, így 2017 októberében átköltöztek a Budapest VII. kerületében lévő István utcába. Itt kétszáz négyzetméteren, ma már huszonegy munkatárssal folyik a munka. „Több tízmilliós költség volt a költözés. Csak az elmúlt másfél évben 7,5 millió forintot költöttünk új gépekre” – mondja László. A költözést és a fejlesztéseket banki hitelből és az ismerősöktől felvett kölcsönökből finanszírozták, de mostanra eljutottak oda, „hogy már nem kell belé önteni a pénzt”.
A járvány miatt nem kellett megválniuk senkitől, és – az ételkiszállítási piacra jellemzően – fel is futottak a rendelések. „Megizzasztott minket. 13 óráig lehet leadni a másnapi rendelést, és volt, hogy az utolsó órában esett be a húsz százalékuk” – mondja László. Merthogy abból továbbra sem engednek, hogy minden ételt a kiszállítás napján készítenek el. Reggel ötkor kezdenek főzni, hogy legkésőbb fél kettőre minden megrendelőhöz eljusson lebomló csomagolásban a még meleg ebédje.
A minőségnek azonban ára van: éttermi díjszabáson dolgoznak, de a mennyiséget és a minőséget is ehhez mérik. Vannak, akik szóvá teszik az árakat, esetleg el is mennek mondván, máshol olcsóbb, de László szerint sokan visszatérnek hozzájuk. „Az sem mindegy, mihez képest vagyunk drágák – mondja Ildikó. – A kiszállítás nálunk benne van az árban, ráadásul nekünk 27 százalékos áfát kell fizetnünk, míg az éttermeknek csak ötöt. Pedig a futárgárda fenntartása semmivel sem olcsóbb, mint a pincéreké.”
Egy fontos pontot kivettek céljaik közül: a további növekedést. Ehelyett a minőség fenntartása a cél, amihez megfelelően képzett munkaerő is szükséges, és azt a járvány miatt különösen nehéz találni. Emiatt a minőség másik alappillére, a beszállítói piac is felborult, így bizonyos alapanyagok, de különösen a lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok beszerzése állandó fejtörést okoz. De László azt mondja, minden nehézség ellenére optimisták, és az étlapjuk bővítésén is gondolkoznak.
Négy nap = három város és egy Rajna menti kerékpártúra. Kis előre szervezéssel ennyi simán belefér egy németországi hosszú hétvégébe, így jó arányban lehet keverni a sportosabb programot a romantikus középkoriváros-látogatással, és a pöpec német felhőkarcoló-építés remekeit is megcsodálhatjuk – akár egy sétahajóról. Persze nem maradunk rajnai rizling nélkül sem.
Miután egy fél ország nem értette, pontosan mit is szeretne Gattyán György a politika környékén, interjút kértünk az ország egyik leggazdagabb vállalkozójától. Sok mindenről szó esett: akar-e kormányfő lenni, miért tudna kétharmadot szerezni, mit gondol Orbán Viktorról és Márki-Zay Péterről. Vagy hogy mit szólna, ha a lánya a Live Jasmin kamerái elé állna. Szemléztük a tartalmas interjú legjobb mondatatait.
