197,2 milliárd forint. Becslésünk szerint ennyit ér most a Demján Sándor által örökül hagyott, kiterjedt cég- és ingatlanportfólió. Legjövedelmezőbb eleme a Westend, és legnagyobb ígérete a szomszédos telekre álmodott Central Park projekt. A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek az elmúlt időszak tripla terhet hozott: világjárványt, elszámolási viszályt az örökösök és az egyik tulajdonos között és az útkeresés súlyát. Mi történt három év alatt a Demján-birodalomban, miért olyan nagy a csend a Gránit Pólus körül?
„Emberként, barátként, családapaként nem helyettesíthető. Üzleti szempontból ez arról szól, hogy amennyiben a cégcsoport a jövőben működni és növekedni szeretne, nem az a megoldás, hogy őt próbáljuk helyettesíteni, mivel egyedülálló volt. Úgy kell összeállítani a csapatot, hogy az utána maradt jelentős űrt kitöltsük. Ő ugyanis hihetetlenül széles üzleti skálát volt képes lefedni.”
Ez a néhány sor Ladislav Bartoníčektől származik 2021 őszéről, fél évvel azután, hogy Csehország – és az egész régió – messze leggazdagabb milliárdosa egy márciusi szombaton életét vesztette. Petr Kellner 17,5 milliárd dolláros vagyont (5700 milliárd forintot) hagyott itt az örököseinek, és egy 44 milliárd dollárt érő hatalmas cégcsoport, a PPF Group irányítását a vele harminc éven át dolgozó Bartoníčeknek és menedzser társainak.
Korábbi bizalmi embereire hirtelen óriási teher, extra felelősség szakadt, és bár Bartoníček a cseh Forbesnak azt mondta, „bolond lennék, ha őt akarnám megformálni magamból”, hiszen innentől „másfelé vezet az út”, a nyomást nagyon is érzi. Bevallotta, hogy sose lesz képes olyan kockázatokat vállalni, mint ő, de amikor üzleti döntéseket hoz, néha elgondolkozik, mit mondana, mit tenne Petr Kellner a helyében.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
Akik képesek elemezni adataikat, felfedezik és megértik az összefüggéseket, azok korábban elérhetetlen betekintést nyernek vállalatuk működésébe, termelési folyamataikba, ügyfeleik szokásaiba, és még sok minden másba. A Stratis Kft. ügyvezető igazgatójával, Bíró Zoltánnal és Fazekas Jánossal, az adatmenedzsment üzletág vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldásokról.
A 90-es évek végén egy telekommunikációs vállalatban szerzett tapasztalataikon felbuzdulva indította el néhány fiatal szakértő az ország egyik első, magyar tulajdonú tanácsadó cégét, a Stratist. A kezdetben menedzsment- és IT-tanácsadással foglalkozó cég vezetői rájöttek, hogy ha magyar cégként a nagyokkal versenyezni akarnak, akkor ki kell törniük a klasszikus tanácsadói keretekből. „Úgy láttuk, hogy a tendenciák az adatalapú döntéshozatal felé mutatnak. Eleinte csak vállalati stratégiák kidolgozása kapcsán szakértőként foglalkoztunk adatokkal, ma már megvalósító üzletágunk nyújt komplex adatalapú megoldásokat. Jó döntést hoztunk, a felsővezetői és tanácsadói tapasztalat jól egészül ki az adatvezérelt megoldásokkal” – kezdi Bíró Zoltán.
AZ ADATVAGYON ÖNMAGÁBAN NEM VALÓDI ÉRTÉK, AMÍG VALAKI AZZÁ NEM TESZI
„A koncepciónk az volt, hogy tanácsadást és megvalósítást egy kézből tudjunk adni. A stratégia kapcsán megértjük a drivereket és letisztázzuk a célokat, így a megvalósításban magasabb üzleti értéket tudunk szállítani alacsonyabb kockázat mellett. Ma már sok vállalat tisztában van vele, hogy rendelkezik adatvagyonnal, valamire még talán használja is, de érzi, hogy jóval nagyobb lehetőségek vannak az adataiban. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásában tudunk segíteni az adatalapú megoldásainkkal, a BI stratégia kialakításától a megfelelő felsővezetői és operatív dashboardok és riportok elkészítéséig, valamint a hozzájuk szükséges minőségi adatok előkészítéséig” – veszi át a szót Fazekas János.
A Stratis egyik legújabb mesterséges intelligencia projektje egy gépi látáson alapuló minőségbiztosítás, ami különböző gyárakban elkészülő termékekre tud „ránézni”, és hihetetlen gyorsasággal meg tudja mondani, hogy ez a termék hibás vagy nem hibás.
„Az egyedi megoldásokon túl olyan polcról levehető termékeink vannak, mint az A.N.I.T.A., ami egy mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztens, ami rendelkezik többnyelvű szövegfelismerő funkcióval, beazonosít földrajz- és személyneveket, kategorizálja a szöveget, így a megfelelő helyre tudja továbbítani a kapott információkat, például e-maileket” – meséli Bíró Zoltán, aki hozzáteszi, hogy az az izgalmas a mesterséges intelligenciában, hogy soha nem fárad el, minél több információja van, annál inkább „ügyesebb” lesz. „Napi 24 órában dolgozik és olyan összefüggéseket is képes átlátni, amire az emberi agynak már nincs kapacitása. A jól értelmezett adatösszefüggések és az MI kombinációja óriási lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára” – fejezi be a Stratis ügyvezetője.
Munkahelyeink forradalmi változásokon mennek keresztül, amely folyamatra a covidjárvány csak ráerősített. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom egésze is változik, ezért változnia kell annak is, miként oktatjuk, képezzük a jövő nemzedékét.
Legalább két bürokratikus gubanc biztosan kellett hozzá, hogy az iráni Bahrehmand testvérek, Kiarash és Kiarmin ne Manchesterben vagy valahol máshol Nyugat-Európában, hanem Magyarországon alapítsanak sikeres egészségügyi vállalkozást. A 2014-ben főként terhesgondozási profillal induló fővárosi Villa Medicina mostanra az onkológiai nőgyógyászat területén vívott ki országos elismertséget.
