197,2 milliárd forint. Becslésünk szerint ennyit ér most a Demján Sándor által örökül hagyott, kiterjedt cég- és ingatlanportfólió. Legjövedelmezőbb eleme a Westend, és legnagyobb ígérete a szomszédos telekre álmodott Central Park projekt. A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek az elmúlt időszak tripla terhet hozott: világjárványt, elszámolási viszályt az örökösök és az egyik tulajdonos között és az útkeresés súlyát. Mi történt három év alatt a Demján-birodalomban, miért olyan nagy a csend a Gránit Pólus körül?
„Emberként, barátként, családapaként nem helyettesíthető. Üzleti szempontból ez arról szól, hogy amennyiben a cégcsoport a jövőben működni és növekedni szeretne, nem az a megoldás, hogy őt próbáljuk helyettesíteni, mivel egyedülálló volt. Úgy kell összeállítani a csapatot, hogy az utána maradt jelentős űrt kitöltsük. Ő ugyanis hihetetlenül széles üzleti skálát volt képes lefedni.”
Ez a néhány sor Ladislav Bartoníčektől származik 2021 őszéről, fél évvel azután, hogy Csehország – és az egész régió – messze leggazdagabb milliárdosa egy márciusi szombaton életét vesztette. Petr Kellner 17,5 milliárd dolláros vagyont (5700 milliárd forintot) hagyott itt az örököseinek, és egy 44 milliárd dollárt érő hatalmas cégcsoport, a PPF Group irányítását a vele harminc éven át dolgozó Bartoníčeknek és menedzser társainak.
Korábbi bizalmi embereire hirtelen óriási teher, extra felelősség szakadt, és bár Bartoníček a cseh Forbesnak azt mondta, „bolond lennék, ha őt akarnám megformálni magamból”, hiszen innentől „másfelé vezet az út”, a nyomást nagyon is érzi. Bevallotta, hogy sose lesz képes olyan kockázatokat vállalni, mint ő, de amikor üzleti döntéseket hoz, néha elgondolkozik, mit mondana, mit tenne Petr Kellner a helyében.
Nehéz éven van túl a magyar agrárium, és egyelőre 2022 sem tűnik sokkal könnyebbnek. A problémákon túl azonban soha vissza nem térő alkalom is látszik arra, hogy a magyar agrárcégek ne csak lekövessék, hanem az élére állhassanak a hamarosan beinduló, forradalmi változásoknak a szektorban. Az OTP Agrár a jelen és a jövő kihívásainak is átfogó megoldásokkal segíthet megfelelni.
A magyar agrárszektor egyfajta hullámvasútként élte meg az elmúlt bő másfél évet. A pandémia természetesen e szektort is komoly kihívások elé állította, ám a 2021-es év nagy reményekkel indult. „A kormányzat megemelte az uniós támogatások társfinanszírozásának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a II. pillérben a következő hét évben 4265 milliárd forint elérhető forrás fog a szektor szereplői számára rendelkezésre állni” – mutat rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
BEGYŰRŰZŐ GONDOK
Könnyű belátni, hogy ez a lehetőség a magyar agrárium jövőjét akár évtizedekre is meghatározhatja. Csakhogy az év aztán mégsem erről, vagy nem elsősorban erről szólt. „Elkezdtek gyülekezni a felhők a szép napos égbolton. Az építőipar kapacitásai erősen végesnek bizonyultak, az anyag- és munkadíjköltségek pedig markánsan nőni kezdtek – hívja fel a figyelmet Szabó István. – Gyorsan elolvadnak így a pályázatokba épített tartalékok, és sokan elgondolkoznak, hogy egy korábban megítélt projektet megvalósítsanak-e az új körülmények között.”
Mindemellett az állattenyésztőket igen súlyosan érintette a sertéspestis és a madárinfluenza is, amelyek 2022-ben is további gondokat okozhatnak. Fontos megemlíteni az energiaköltségek és az inputanyagok drasztikus emelkedését. A beruházási döntéseket a fentieken túl befolyásolja a gyorsuló infláció, és az ezzel párhuzamosan emelkedő kamatszint is. „Várhatóan a korábbi, nagyon alacsony kamatszintek tartósan magasabbak lehetnek a következő években. Persze az elérhető államilag támogatott konstrukciók mellett saját forrású kölcsönöket is kínálunk, így ügyfeleinkkel együtt gondolkodva biztosan meg tudjuk találni a legjobb megoldásokat” – mutat rá Szabó István.
PARTNERI SEGÍTSÉG
Ezekre szükség is lesz a jövőben, hiszen az energiaárak mellett a takarmányárak is az egekbe szöktek. „Nincs üveggömböm, de attól tartok, hogy az élelmiszerárak legkésőbb 2022 március–áprilisában drasztikusan megemelkedhetnek – figyelmeztet az ügyvezető igazgató. – Az előttünk álló évben nem a beruházási hitel, hanem a forgó finanszírozás lehet a hajtóereje az agrárhitelezésnek, és slágertermék lehet a terület alapú támogatások előfinanszírozása.”
A jelen problémáinak azonban nem szabad teljesen elterelni a szektor szereplőinek figyelmét a jövő kihívásairól és lehetőségeiről. Szabó István úgy látja, hogy a világ egy hatalmas átalakulás küszöbén áll, és a nehézségek egyben kitörési esélyeket is kínálnak. „A mezőgazdaságban is óriási energiahatékonysági, versenyképességi fejlődést hozhat a digitális átállás, és ha megnézzük a pályázati kiírásokat, ezek is ebbe az irányba igyekeznek terelni a termelőket. Az EU egy zöldebb, hatékonyabb Európát és világot akar, és a finanszírozás is a fenntarthatóságot helyezi egyre inkább előtérbe. Ez eleinte jelenthet többletkiadást, ám a források hatékony kihasználásával jól is ki lehet jönni a változásokból. Azt látom, hogy mindenki gondolkodik, és kell is gondolkodni. Fontos, hogy legyen egy megbízható partner, üzletfél, aki átfogó, jövőálló megoldásokat tud javasolni, az OTP Agrár pedig pontosan ilyen” – tette hozzá Szabó István.
Az N28 abban erős, ami leírva is a koncepció legjobban hangzó része: biztos kézzel válogatott, kevésbé ismert magyar borok hasonlóan biztos kézzel tálalt mediterrán falatokkal.
Miután egy fél ország nem értette, pontosan mit is szeretne Gattyán György a politika környékén, interjút kértünk az ország egyik leggazdagabb vállalkozójától. Sok mindenről szó esett: akar-e kormányfő lenni, miért tudna kétharmadot szerezni, mit gondol Orbán Viktorról és Márki-Zay Péterről. Vagy hogy mit szólna, ha a lánya a Live Jasmin kamerái elé állna. Szemléztük a tartalmas interjú legjobb mondatatait.
