A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is arról volt híres, hogy olyan gyakorlatorientált oktatást nyújt hallgatóinak, amivel magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra. Dr. Tóth Ágnes elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk az úgynevezett Alkotóegyetem-koncepcióról és arról, hogyan tudja felkészíteni a fiatalokat egy egyetem a változó világra.

MIT JELENT AZ ALKOTÓEGYETEM-KONCEPCIÓ?

„Az Alkotóegyetem lényege, hogy nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Egy-egy oktatási elem, elméleti tartalom megtanulása során azonnal kipróbálják a tudásukat, már a képzések folyamatában is, és a hallgató kifejezésben rejlő passzív szerep helyett aktív részesei a munkának” – kezdi Dr. Tóth Ágnes.  

Az Alkotóegyetem-koncepció egyik alappillére a 2018-ban bevezetett portfólió alapú oktatás. A módszer célja, hogy bármely képzési területen tanuló diák dokumentálni tudja kompetenciáit, reális képet kapjon teljesítményéről, erősségeiről, lehetőségeiről. A képzés végén minden hallgató egy, a saját projektjeit bemutató portfólióval léphet a munkaerőpiacra. A METU a kezdetektől gyakorlatorientált képzéseiről ismert. Az évek során egyértelművé vált, hogy a munkaerőpiacon azonnal alkalmazható tudáshoz több kell, mint hogy a hallgatók gyakornokként elhelyezkedjenek. Az oktatás szöveteibe kell, hogy beépüljön a gyakorlati szemlélet. Ehhez kínál módszertant a portfólió alapú oktatás. 

„Oktatóink naprakész tudással rendelkeznek, hiszen szakmájukban elismert, jelenleg is aktív szakemberek, cégvezetők. Sokszor valós projektekbe tudják bevonni a hallgatókat, tudják, hogy mire van szüksége egy sikeres pályakezdőnek. Éppen ezért szoktunk úgy fogalmazni, hogy a Metropolitan Egyetemen tapasztalt pályakezdők szereznek diplomát” – teszi hozzá az elnök. 

MÉG NEM LÉTEZŐ ÁLLÁSOKRA KELL A MOSTANI HALLGATÓKAT KÉPEZNI

A szaktudás azonban ma már nem elég. „Annak tudatában oktatunk, hogy a tudás néhány év alatt elavul. Sokan azok közül, akik most nálunk tanulnak, olyan területeken fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Kiszámíthatatlan a világ, és egyre gyorsabban változik. Bármennyire is naprakész az a szakmai tudás, amit a képzéseinken átadunk, a jelenlegi ismeretanyag 5–10 év múlva már nem lesz elegendő a sikerhez. Valójában a változásra kell felkészíteni a hallgatókat.” 

A változásokhoz pedig akkor tudunk alkalmazkodni, ha ehhez megvannak a szükséges készségeink és a kellő önismeretünk. Éppen ezért koncentrál a Metropolitan Egyetem az úgynevezett soft skillek – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a stresszkezelés – fejlesztésére. A diákok a szakmai kurzusok mellett személyiségfejlesztő tréningeken vesznek részt, melyeken jobban megismerhetik saját képességeiket, készségeiket vagy akár korlátaikat. Mindez később kulcsfontosságú lehet a változásokhoz való alkalmazkodásban, és irányt mutathat akár szakmaváltás esetén is.  „A hallgatók fejlődését oktatóink mentorként segítik, erre minden itt tanulónak lehetőséget biztosítunk. Ez a megközelítés – amelyben hallgatóink nem hallgatnak, hanem alkotnak, oktatóink pedig nem csak oktatnak, hanem mentorálnak is – nemcsak a hallgatók lemorzsolódási arányát csökkentette, hanem növelte a diákok motivációját is. Ennek is köszönhető, hogy az NPS (Net Promoter Score, a hallgatói elégedettség mérőszáma) pontszámunk évről évre növekszik” – fejezi be Dr. Tóth Ágnes.