Festő, akinek a viharos kelet-európai történelem a legnagyobb szabadságot hozta el a művészetébe. Zenész, aki mindent megtanult a klasszikus zenéről, hogy aztán mindennek hátat fordítson. DrMáriás úgy lett az egyik legismertebb és legkeresettebb magyar festőművész, hogy vásznán politikusok válnak őrült jedivé, és celebek pisilnek be a Hősök terén.
Máriásék szerettek társaságba járni. József, az apa a péterváradi kórház igazgatója, Adél, az anya a helyi rádió komolyzenei szerkesztője volt. Ismerték és szerették őket Újvidéken, de szívesen ismerkedtek mindenhol, még nyaraláskor a tengerparton is. Két gyerekükkel minden héten jártak koncertekre, kiállításokra, felolvasásokra, a programok után szívesen maradtak koccintani, vitázni, mulatni a rivalizáló művészeken.
Az 1980-as évek Vajdaságában vagyunk, tombolt az avantgárd Ladik Katalin színészetével, Szombathy Bálint képzőművészetével, Tolnai Ottó irodalmával és Király Ernő zenéjével. Ők voltak azok, akik a szerbiai magyar kisebbség különleges példaképeivé váltak – a térségükben formálódó erőszakra is reagáló – harsány avantgárd művészetükkel. De a Máriás házaspárnak nemcsak itt voltak barátaik, hanem Londonban, Párizsban, Berlinben és Dániában is. Máriás Béla, azaz drMáriás ebbe a pacifista-humanista családba született bele, mindig maga körül érezte azt a pezsgő művészi közeget, és idővel ő is belenőtt. Bár beszűrődtek az elfojtott indulatok, Máriásék családi valósága még mindig inkább a béke volt.
A politikáé már nem annyira. Slobodan Miloševic’ a 80-as évek közepén kezdett felemelkedni az őt megelőző Tito elnök kultuszának módszeres lerombolásával, és ahogy az lenni szokott, a magáé felépítésével. drMáriás akkor a Belgrádi Művészeti Egyetem hallgatója volt, környezetében szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok alkottak együtt úgy, mintha egy párhuzamos valóságban nem kéne éppen gyűlölniük egymást.
Munkahelyeink forradalmi változásokon mennek keresztül, amely folyamatra a covidjárvány csak ráerősített. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom egésze is változik, ezért változnia kell annak is, miként oktatjuk, képezzük a jövő nemzedékét.
A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is arról volt híres, hogy olyan gyakorlatorientált oktatást nyújt hallgatóinak, amivel magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra. Dr. Tóth Ágnes elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk az úgynevezett Alkotóegyetem-koncepcióról és arról, hogyan tudja felkészíteni a fiatalokat egy egyetem a változó világra.
MIT JELENT AZ ALKOTÓEGYETEM-KONCEPCIÓ?
„Az Alkotóegyetem lényege, hogy nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Egy-egy oktatási elem, elméleti tartalom megtanulása során azonnal kipróbálják a tudásukat, már a képzések folyamatában is, és a hallgató kifejezésben rejlő passzív szerep helyett aktív részesei a munkának” – kezdi Dr. Tóth Ágnes.
Az Alkotóegyetem-koncepció egyik alappillére a 2018-ban bevezetett portfólió alapú oktatás. A módszer célja, hogy bármely képzési területen tanuló diák dokumentálni tudja kompetenciáit, reális képet kapjon teljesítményéről, erősségeiről, lehetőségeiről. A képzés végén minden hallgató egy, a saját projektjeit bemutató portfólióval léphet a munkaerőpiacra. A METU a kezdetektől gyakorlatorientált képzéseiről ismert. Az évek során egyértelművé vált, hogy a munkaerőpiacon azonnal alkalmazható tudáshoz több kell, mint hogy a hallgatók gyakornokként elhelyezkedjenek. Az oktatás szöveteibe kell, hogy beépüljön a gyakorlati szemlélet. Ehhez kínál módszertant a portfólió alapú oktatás.
„Oktatóink naprakész tudással rendelkeznek, hiszen szakmájukban elismert, jelenleg is aktív szakemberek, cégvezetők. Sokszor valós projektekbe tudják bevonni a hallgatókat, tudják, hogy mire van szüksége egy sikeres pályakezdőnek. Éppen ezért szoktunk úgy fogalmazni, hogy a Metropolitan Egyetemen tapasztalt pályakezdők szereznek diplomát” – teszi hozzá az elnök.
MÉG NEM LÉTEZŐ ÁLLÁSOKRA KELL A MOSTANI HALLGATÓKAT KÉPEZNI
A szaktudás azonban ma már nem elég. „Annak tudatában oktatunk, hogy a tudás néhány év alatt elavul. Sokan azok közül, akik most nálunk tanulnak, olyan területeken fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem léteznek. Kiszámíthatatlan a világ, és egyre gyorsabban változik. Bármennyire is naprakész az a szakmai tudás, amit a képzéseinken átadunk, a jelenlegi ismeretanyag 5–10 év múlva már nem lesz elegendő a sikerhez. Valójában a változásra kell felkészíteni a hallgatókat.”
A változásokhoz pedig akkor tudunk alkalmazkodni, ha ehhez megvannak a szükséges készségeink és a kellő önismeretünk. Éppen ezért koncentrál a Metropolitan Egyetem az úgynevezett soft skillek – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a stresszkezelés – fejlesztésére. A diákok a szakmai kurzusok mellett személyiségfejlesztő tréningeken vesznek részt, melyeken jobban megismerhetik saját képességeiket, készségeiket vagy akár korlátaikat. Mindez később kulcsfontosságú lehet a változásokhoz való alkalmazkodásban, és irányt mutathat akár szakmaváltás esetén is. „A hallgatók fejlődését oktatóink mentorként segítik, erre minden itt tanulónak lehetőséget biztosítunk. Ez a megközelítés – amelyben hallgatóink nem hallgatnak, hanem alkotnak, oktatóink pedig nem csak oktatnak, hanem mentorálnak is – nemcsak a hallgatók lemorzsolódási arányát csökkentette, hanem növelte a diákok motivációját is. Ennek is köszönhető, hogy az NPS (Net Promoter Score, a hallgatói elégedettség mérőszáma) pontszámunk évről évre növekszik” – fejezi be Dr. Tóth Ágnes.
Összehasonlítottuk a népszerűbb mobilbanki alkalmazásokat. Van, ami tuti jól néz ki, de nem kéne, és van, ami puritán, már-már ronda, de flottul működik. Mitől jó egy mobilbank?
Az elmúlt félévben Dabas felkerült az ország gasztronómiai térképére, aminek nem más az oka, mint egy újonnan nyílt, izgalmas delikát és bisztró. Kevesebb mint egy órára Budapest belvárosától igazi gourmet mennyország vár ránk, ami kirándulási úticélnak sem utolsó, de a helyiek körében is kedvenc. A Dabas Deli · Bistro egy világutazás vége, és egy ízutazás kezdete.
Brazília, Egyiptom, Ghána, Üzbegisztán, Vietnám és még 57 másik ország. A közös bennük, hogy magyar cégektől importálnak és kapcsolatban vannak a VI. kerületi Nagymező utcával.
Régóta tudjuk, hogy az adat értékes, azt viszont nem mindenki tudja, hogyan csináljon belőle igazi értéket. Sok vállalat még csak most kezdi felismerni, hogy valójában milyen lehetőségeket tartogatnak az adatalapú megoldások.
