Noha a pandémia hatásai a lakossági hitelpiacot sem kerülték el, a vártnál jóval kedvezőbb trendek érvényesültek. Az MKB Bank tapasztalatai alapján nem lankadt az ingatlanok iránti kereslet és az otthonteremtést segítő hiteltermékek népszerűsége.
„Amikor 2020 tavaszán mindenkiben tudatosult a pandémiás helyzet súlya, az addig felfelé ívelő hitelpiac megtorpant, ami elsősorban a személyi kölcsönök terén volt érzékelhető. A jelzáloghitel-piacot ugyanakkor csupán 1-2 hónapig érintette a járványhelyzet, és 2021 nyarára rég nem látott mértékű új kihelyezést értek el a bankok” – reflektál az időszakra Mag Mihály, az MKB Bank Lakossági Üzletfejlesztési Főosztályának vezetője. Az ügyfelek forrásainak gyarapodását tapasztalták, miután bevezették a moratóriumot és a munkanélküliség sem nőtt a várt mértékben. Ráadásul a lakhatási célokat segítő családtámogatási elemek továbbra is elérhetőek maradtak. Így sokan vettek igénybe valamely lakáscélú állami támogatást hosszú kamatperiódusú lakáshitellel. „A szakmában azt várták, hogy ez a bizonytalanság időszaka lesz. Ennek ellenére a növekvő ingatlanárak mellett sem érezte meg az ingatlanpiac a pandémia hatásait, sőt, kifejezetten erős teljesítményt ért el” – magyarázza a főosztályvezető.
Míg évekkel ezelőtt a szabad felhasználású, jelzálog fedezetű hitelek nagy népszerűségnek örvendtek, ma már a személyi kölcsönök iránti kereslet dominál. Az ügyfelek inkább más konstrukcióban veszik fel a hitelösszeget fedezetlen hitelként, megkerülve így az összetett szerződési folyamatot, emellett pedig megfontoltabbak lettek a hitelcéljaikban, hosszabb távú beruházásokat – például kazán- vagy nyílászárócserét – finanszírozva ilyen típusú hitelekkel. Az MKB Bank szakembere szerint a pénzügyi tudatosság évről évre fejlődik: „Ma már a változó kamatozású hitelektől eljutottunk oda, hogy az ügyfelek tízéves kamatperiódus alatt nem nagyon vesznek fel jelzáloghitelt”.
Továbbra is komoly trendnek számít a saját ingatlan birtoklásának vágya. Az első lakás vásárlása előtt álló korosztály általában fiatalabb és minimális önerővel rendelkezik, mellettük azonban megjelennek a továbbköltözők is, azok a saját lakásban élő családosok, akik nagyobb ingatlanba költöznének és meglévő ingatlanjuk értékét pótolnák ki jelzáloghitellel.
Koraszülött-hadművelet, plüsskommandó – a katonás szavak egy alapítvány karitatív munkáját takarják. Az alapító saját képére hozta létre a szervezetet, ami gyorsan nő, és annyi mindennel foglalkozik egyszerre, hogy követni is nehéz. Nyilka Ildikó legalább százezer koraszülöttnek szeretne segíteni.
kerterhességnek indult, de csak Tímea született meg, ő is a huszonhatodik héten, mindössze 1270 grammal. Inkubátorban próbálták megmenteni, a külvilágtól több mint két hónapon át elszigetelve. Édesanyja, Ildikó alig érhetett hozzá. Anya és lánya a születés után bő fél évig voltak még kórházban, a családot közben gyötörte a félelem, életben marad-e a gyermek. Végül az orvosok győztek, Tímea ma egészséges, felnőtt nő. Ildikót viszont egy életre megváltoztatta a trauma.
***
Nyilka Ildikóval huszonhét évvel később találkozom egy újlipótvárosi kávézóban. Amikor odaérek, épp megindultan nézi a telefonját. „Két hete indítottam el az adománygyűjtést, hogy a koraszülöttek világnapjára összejöjjön tizenhatmillió forint. Összejött, és még mindig pittyeg a telefonom, hogy újabb és újabb adományok jönnek.” Ildikó igazi energiabomba. Lendületes, határozott, céltudatos, gyakorlatilag képtelen egyszerre tíznél kevesebb dologra figyelni. Ész- és szavajárása is gyors, rengeteg téma van egyszerre a fejében, és szívesen is beszél róluk. Az ingatlan- és biztosítási piacon szerezte üzleti tapasztalatát, tempója is ezt a világot idézi, alig volt szabad időpont a naptárában, az is napokba telt, mire az interjú időpontjában megegyeztünk.
Nonprofit szervezete, az Alapítvány az Alapítványokért olyan sok mindennel foglalkozik, hogy követni is nehéz. Gyorsan növekszik, és Ildikó élményeiből építkezik. „Huszonhárom évig próbáltam feldolgozni a traumát, egy mentőautó szirénájának hangjába is beleremegtem. Úgy tudok csak túllépni rajta, ha legalább százezer koraszülöttnek segítek az országban.”
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Ez az alapítvány fókusza: segítség a koraszülötteknek. Ildikó és Tímea együtt hozták létre, bár kettejük közül csak az édesanya dolgozik főállásban is ott. A tevékenység sokrétű, Ildikó azt mondja, legalább öt évre előre megírta a programokat és a menetrendet. Szociális ügyek, művészet, zene, életmű, innováció, kultúra és sport – az alapítvány hét területen tevékenykedik. Mindegyiknek vannak védnökei, Ildikó ismert arcokat állított az ügy mellé, például Verrasztó Evelynt, Király Lindát, Budai Alexet, Hidvégi Mátét és a grófi családból származó Jeanne-Marie Wenckheim Dickenst – Charles Dickens egyik ükunokájának magyar származású özvegyét.
Egyelőre a szociális program indult be gőzerővel, azon belül is az úgynevezett Plüsskommandó. Az alapítványnak felajánlott plüssjátékokat megtisztítva, kimosva és egy szeretetszalaggal ellátva adnak át azoknak, akik pénzt adományoznak. A plüssökért kapott pénzből Ildikóék a koraszülöttosztályokat látják el felszereléssel.
Marketingnek is kiváló, ha adományozol Fénytakaró, Giraffe Shuttle és babafészek – három tipikus felszerelés, amire a Koraszülött-hadművelet fantázianevű programjukban gyűjtenek. A fénytakaró (hivatalosabb nevén kékfényterápiás fénytakaró eszköz) a sárgaság és a vakság ellen védi a babákat. A Giraffe Shuttle pedig egy meglehetősen drága, mostani árfolyamon nagyjából tizennyolcmillió forintos életmentő gép és hibrid inkubátor, ami a nagyon kicsi, ezer gramm alatti koraszülötteket is életben tartja. Utóbbiból az alapítvány eddig egyre gyűjtött össze pénzt, a gépet majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznak adják át, amikor megérkezik.
A textilből készült babafészek (vagy pocakfészek) az anyaméhre emlékeztet, az inkubátorban öleli át a kisbabákat, hogy ne legyenek teljesen megfosztva mindentől, amit az emberi érintésre hasonlít. Ildikóék babafészekcsomagjában van még ultrahanghoz és lélegeztetőgéphez szükséges, speciális sapka, babatámasztó, valamint plüssből készült, ölelő kezek, amik melegítik a koraszülöttet, ezen kívül babaszemüveg és egy átkötő sál, ami a fészekkel együtt olyan érzést ad, mintha az anya a karjában tartaná a kisbabát. Az alapítvány a Semmelweis Egyetem szakirányú orvosainak tanácsaival készítette el a babafészket, a minden emberi kapcsolattól deprimált koraszülöttek fizikai és idegrendszeri fejlődését segíti.
Az alapítvány webszájtján mindig nyomon lehet követni, hogy éppen melyik kórháznak, mire gyűjtenek. Ildikó jó előre megtervezte a menetrendet, térképeiken láthatók az állomások, a koraszülöttosztályok, amelyeken segíteni akarnak. Ezeket mind felszereléssel ellátni több százmilliós tétel lenne, bármilyen alapítványnak komoly feladat. Erre Ildikó csak bólogat: „A kapcsolatrendszeremen indultunk el, igyekszünk minden cég és üzletember tudtára adni, hogy marketingnek is kiváló, ha adományozol.”
Alapítvány az alapítványokért Az alapítás éve: 2018 A csapat: Ildikó az egyetlen főállású, és sok önkéntes segít a munkában. Éves költségvetés: 14 millió forint
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forinttal? 10 000: Adakozásra buzdító Facebook-hirdetésre költenék. 100 000: Anyagot vennének a babafészkekhez. 1 000 000: Babafészekcsomagokat készítenének kórházaknak.
Legalább két bürokratikus gubanc biztosan kellett hozzá, hogy az iráni Bahrehmand testvérek, Kiarash és Kiarmin ne Manchesterben vagy valahol máshol Nyugat-Európában, hanem Magyarországon alapítsanak sikeres egészségügyi vállalkozást. A 2014-ben főként terhesgondozási profillal induló fővárosi Villa Medicina mostanra az onkológiai nőgyógyászat területén vívott ki országos elismertséget.
Egy fiatal pécsi tímármester, Hamerli János százhatvan évvel ezelőtt kis manufaktúrát alapított szülei házában. A legendássá vált gyár azóta sok mindent megélt, volt k. u. k. udvari szállító, a második világháború után tömegek hordták a kesztyűit, a rendszerváltás óta pedig kis családi manufaktúrák viszik tovább az örökséget. Pécsi kesztyűt hord Lady Gaga, és az utódcégek beszállítottak olyan divatházaknak is, mint a Dior, a Chanel, a Gucci vagy a Louis Vuitton. A pécsi kesztyű fogalom. 1861 óta.
Négy nap = három város és egy Rajna menti kerékpártúra. Kis előre szervezéssel ennyi simán belefér egy németországi hosszú hétvégébe, így jó arányban lehet keverni a sportosabb programot a romantikus középkoriváros-látogatással, és a pöpec német felhőkarcoló-építés remekeit is megcsodálhatjuk – akár egy sétahajóról. Persze nem maradunk rajnai rizling nélkül sem.
