„Amikor 2020 tavaszán mindenkiben tudatosult a pandémiás helyzet súlya, az addig felfelé ívelő hitelpiac megtorpant, ami elsősorban a személyi kölcsönök terén volt érzékelhető. A jelzáloghitel-piacot ugyanakkor csupán 1-2 hónapig érintette a járványhelyzet, és 2021 nyarára rég nem látott mértékű új kihelyezést értek el a bankok” – reflektál az időszakra Mag Mihály, az MKB Bank Lakossági Üzletfejlesztési Főosztályának vezetője. Az ügyfelek forrásainak gyarapodását tapasztalták, miután bevezették a moratóriumot és a munkanélküliség sem nőtt a várt mértékben. Ráadásul a lakhatási célokat segítő családtámogatási elemek továbbra is elérhetőek maradtak. Így sokan vettek igénybe valamely lakáscélú állami támogatást hosszú kamatperiódusú lakáshitellel. „A szakmában azt várták, hogy ez a bizonytalanság időszaka lesz. Ennek ellenére a növekvő ingatlanárak mellett sem érezte meg az ingatlanpiac a pandémia hatásait, sőt, kifejezetten erős teljesítményt ért el” – magyarázza a főosztályvezető.
Míg évekkel ezelőtt a szabad felhasználású, jelzálog fedezetű hitelek nagy népszerűségnek örvendtek, ma már a személyi kölcsönök iránti kereslet dominál. Az ügyfelek inkább más konstrukcióban veszik fel a hitelösszeget fedezetlen hitelként, megkerülve így az összetett szerződési folyamatot, emellett pedig megfontoltabbak lettek a hitelcéljaikban, hosszabb távú beruházásokat – például kazán- vagy nyílászárócserét – finanszírozva ilyen típusú hitelekkel. Az MKB Bank szakembere szerint a pénzügyi tudatosság évről évre fejlődik: „Ma már a változó kamatozású hitelektől eljutottunk oda, hogy az ügyfelek tízéves kamatperiódus alatt nem nagyon vesznek fel jelzáloghitelt”.
Továbbra is komoly trendnek számít a saját ingatlan birtoklásának vágya. Az első lakás vásárlása előtt álló korosztály általában fiatalabb és minimális önerővel rendelkezik, mellettük azonban megjelennek a továbbköltözők is, azok a saját lakásban élő családosok, akik nagyobb ingatlanba költöznének és meglévő ingatlanjuk értékét pótolnák ki jelzáloghitellel.
