Hővisszanyerő rendszerekkel a gazdaságos és fenntartható működésért
Az energiafogyasztás és a költségcsökkentés nem csak a fenntarthatóság, hanem a növekvő energiaárak miatt is fókuszba került az utóbbi időben. Az egyik hatékony – ökológiailag is jó megoldás – az úgynevezett hővisszanyerés, hiszen miért engedjük ki a hőt a levegőbe, ha fel is használhatjuk? Bemutatjuk az Almeva cégcsoportot.
A hulladékhő felhasználása nem 21. századi elképzelés, már 200 évvel korábban is elkezdtek ebbe az irányba haladni egyes termelési ágazatokban, amikor a maradék hőt a termelési alapanyagok előmelegítésére kezdték el felhasználni. A múlt században ezt az elvet már alkalmazták a legtöbb iparágban. A folyamatos emisszió csökkentésére vonatkozó nyomás, az emelkedő energiaárak és a technológia jelenlegi rohamos fejlődése együttesen oda vezet, hogy a hővisszanyerő rendszerek beruházása akár két évnyi használat után is megtérülhet.
„A hővisszanyerő rendszereket úgy tervezték, hogy semmilyen módon ne korlátozzák a technológiai folyamatokat és a termelés működését. Ha egy alkatrészt tisztítani vagy karbantartani kell, a termelés nem áll le, hanem folytatódik – a rendszer egy bypasson keresztül kapcsolódik. Magának a hővisszanyerő rendszernek a megtervezése előtt csak azt kell tudni, hogy hol és mire fogják felhasználni a hőt” – magyarázza Mareček Pavel, az Almeva cégcsoport ügyvezetője. A cégcsoport elsősorban minőségi égéstermék-elvezető rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.
Ránézésre mintha kakukktojásként került volna az ikonikus kalauz által ajánlott budapesti éttermek közé a Hoppá! Ez az érzésünk egészen közelről megnézve sem múlt el.
A tavalyi Michelin-kalauzban a csillag nélkül ugyan, de jegyzett éttermek sorába bekerült az Andrássy úti Hoppá is. Ez a fajta sima említés is sokat jelent szakmailag, és legalább ugyanennyit ér üzletileg. Olyan budapesti helyek tartoznak ebbe a ligába, mint a Mák, a Nobu, az Arany Kaviár vagy a Stand25. Ehhez képest a Hoppá első és sokadik ránézésre is olyan étteremnek tűnik, ami egy turistáknak minden értelemben megközelíthető opció akar lenni, hangsúlyosan magyar étlappal.
A külföldiek majd esznek kacsamájat kalácson.
Ami egy teljesen valid műfaj, rövid külföldi úton, ha kötött program miatt nem lehet túljutni a belvároson, akár keresném is az ilyet, csak a Michelin esetében nem az ilyeneken szokott megakadni az ellenőrök szeme, különben teljesen más közönség forgatná a kalauzt. Úgyhogy jó ideje halogattuk ezt a vizitet, hátha a sűrűn változó séfajánlatba bepörög egy olyasfajta tűzijáték, ami feloldja a talányt, hogy végül beüljünk egy sima keddi estén, extra várakozások nélkül. Mi a képen látható boltív alatt ültünk, de a letekert vacsorafényekben érdemben sötétebb atmoszférában. A sűrűn elhelyezett asztalok mind betelnek hétre, de az elejétől készséges szerviz flott marad. Az előételek alapján még bármi lehetne: jó ízű és dekoratív a hagymaleves, és ragyogó a marinált lazac avokádópürével és narancskaprival. Hagymalevesért és avokádós lazacért, mondjuk, kevés európai országból kell Magyarországra látogatni, de a külföldiek majd esznek kacsamájat kalácson.
A heti tábláról választott mangalicatarjához krumpli és lilakáposzta is jár, utóbbit szósz formájában álcázták. Ez a szósz a csavar, de ha inkább a szépen formázott, de száraz hatású hús marad kicsit szaftosabb, akkor nem is lenne rá szükség. A csirkepaprikás ügyében pincérünk már a rendeléskor sem kertel: azt ígéri, pont azt fogjuk kapni, amit a név ígér. A comb- és mellrészekből formázott roládokat pirult bőr fogja össze, és ügyesen teszi civilizáltan fogyaszthatóvá az ételt, a tejföltől krémes specli is remek, igazán remek pedig az volna, ha a kis roládokból lenne kétszer annyi és nokedliből fele mennyiség. Jut még klasszikus, cukros-ecetes szívsaláta is a tányérra, én ellettem volna nélküle, de ez már tízéves koromban is így volt, messziről jötteknek meg érdekes betekintés lehet a magyar nagymamák vasárnapi menüjébe.
Hoppá! Bisztró Budapest VI., Andrássy út 34. A teszt időpontja: április 26. Ezt ettük: Francia hagymaleves: 2490 Marinált lazac, citrusok: 3990 Tarja, káposzta, burgonya: 5900 Csirkepaprikás, specli: 4490 Túrógombóc: 2790 Egy nagy mentes víz: 1090 Szervizdíj: 2490 Összesen: 23 240 forint
A záró túrógombóc könnyű, a prézli alá kerül morzsa formájában. A tejfölhab a tetején és az áfonyaszósz a tányér kerületén együtt nekem már túlontúl édesek, de vacsoratársamnak nem. Nála a tarjához ajánlott fehérbor nem jön be (a rovásírás a címkén engem is meglep, amikor töltik), de ezt utólag nyugtázzák a pohár láttán, és nem is kerül a számlára. Mi meg azt nyugtázzuk, hogy a Hoppá egy becsületesen vitt Andrássy úti turistaétterem, de hogy a kalauz mit látott benne, talán sosem fogjuk megtudni. A „hova küldjük külföldi barátainkat magyarosat enni?” kérdésre nem ez az új válasz, itthoniaknak meg biztosan nem lesz elég izgalmas, miközben a lokáció és az infláció is ott van az árakban. Viszont az irodák körül megszokottnál eggyel érdekesebb, háromezres ebédmenü egy próbára érdemes lehet a környéken dolgozóknak.
Már nagyon régóta tervezem, hogy kéne csinálni egy egy hónapos túrát, hogy mindennap máshol ebédelni és vacsorázni. Végigjárni a budapesti éttermeket. Aztán jól megírni:) Nagyon szeretek enni:)
Értsd: a májusi Kilövésen ketten is ott voltak a nemrég leleplezett 30 sikeres magyar 30 alatt listánkról. Ne csak a magazint, Tiktokunkat is pörgesd ezerrel (hiszed vagy sem, semmi ciki nincs benne), telis-tele 30/30-as gondolatokkal, aranyköpésekkel.
A Daktela egy kis cseh digitális családi vállalkozásból nőtte ki magát európai szinten piacvezető céggé. A tavalyi évben 10 millió eurós árbevételt realizáltak, ami már most közel 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és ez még csak a kezdet!
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.
Egy nyíregyházi vegyész negyvenévesen besokallt a munkahelyén, és bár előtte sosem vállalkozott, belevágott a környezettudatos tisztítószerek fejlesztésébe és gyártásába. Kulcsár Ildikó cége, a Natur Cleaning termékek gyártója kerüli a szokványos megoldásokat, ami nemcsak azon látszik, hogy az irodában alapfelszerelés a járóka. A Natur Cleaning története a mosószertől a forraltbor-illatú mosogatószerig és a több százmilliós árbevételig.
