Hővisszanyerő rendszerekkel a gazdaságos és fenntartható működésért
Az energiafogyasztás és a költségcsökkentés nem csak a fenntarthatóság, hanem a növekvő energiaárak miatt is fókuszba került az utóbbi időben. Az egyik hatékony – ökológiailag is jó megoldás – az úgynevezett hővisszanyerés, hiszen miért engedjük ki a hőt a levegőbe, ha fel is használhatjuk? Bemutatjuk az Almeva cégcsoportot.
A hulladékhő felhasználása nem 21. századi elképzelés, már 200 évvel korábban is elkezdtek ebbe az irányba haladni egyes termelési ágazatokban, amikor a maradék hőt a termelési alapanyagok előmelegítésére kezdték el felhasználni. A múlt században ezt az elvet már alkalmazták a legtöbb iparágban. A folyamatos emisszió csökkentésére vonatkozó nyomás, az emelkedő energiaárak és a technológia jelenlegi rohamos fejlődése együttesen oda vezet, hogy a hővisszanyerő rendszerek beruházása akár két évnyi használat után is megtérülhet.
„A hővisszanyerő rendszereket úgy tervezték, hogy semmilyen módon ne korlátozzák a technológiai folyamatokat és a termelés működését. Ha egy alkatrészt tisztítani vagy karbantartani kell, a termelés nem áll le, hanem folytatódik – a rendszer egy bypasson keresztül kapcsolódik. Magának a hővisszanyerő rendszernek a megtervezése előtt csak azt kell tudni, hogy hol és mire fogják felhasználni a hőt” – magyarázza Mareček Pavel, az Almeva cégcsoport ügyvezetője. A cégcsoport elsősorban minőségi égéstermék-elvezető rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.
Budapest, Andrássy út 19. Az olyan belső tereket, mint amilyeneket új sorozatunkban bemutatunk, kevesen láthatják a maguk teljes valójában. Ezeket az enteriőröket luxus, elegancia és időnként némi titokzatosság lengi be.
Brüll Zsigmond terménykereskedő 1880 és 1881 között építtette föl neoreneszánsz bérházát a mai Andrássy út 19. alatt. Freund Vilmos kereken tíz épületet tervezett az egykori Sugár útra, ebből kettőt a Brüll Henrik és fiai cég tulajdonosainak. (Az Andrássy út 43. alatt épült föl a másik.)
Az eklektikus palota műemléki rekonstrukciójának a 2010-es években álltak neki, itthon ritkán látható igényességgel és anyagi erőforrásokkal. Építtetője a Gattyán György tulajdonában álló WebMindLicences Kft.
A cél egy úgynevezett luxury multibrand áruház kialakítása volt ötezer négyzetméteren. Az áruház kétéves felújítás után, 2013-ban nyitotta meg kapuit Il Bacio di Stile néven. Az olasz kifejezés azt jelenti, a stílus csókja, és az itt kapható világmárkákra utalt.
A rekonstrukció terveit Nagy Csaba és a műemléki épületek felújításában igen tapasztalt Archikon csapata, az üzletek belsőépítészeti terveit a milánói Beretta Associati, az étterem és a bár belsőépítészeti terveit a londoni GA Design készítették.
A luxusáruház hét évvel ezelőtt bezárta kapuit, így nem sétálhatunk be bármikor. Az enteriőr azonban – a ruhákat és cipőket leszámítva – azóta is szinte változatlan, ezért rendezvényekre, filmforgatásokra adják bérbe. A tulajdonosok szerint a turistákkal kiegészített hazai piac akkoriban még nem tudott eltartani egy ilyen koncepciót, de nem zárják ki, hogy a jövőben ismét áruházként nyissák meg újra.
Bejárat Eredeti állapotban maradt fenn a bejárati előcsarnok és a lépcsőház is. Az átjáró terében három lapos, csegelyes kupola teremt hangsúlyokat, az innen induló főlépcső trieszti mészkőből faragott, háromkarú lebegőlépcsővel kapcsolja össze az emeleteket. Kis érdekesség: a bolt kapui előtt elsétálva mindig parfümillatot érezhettünk. Nem azért, mert valaki reggel túltolta a reggeli kölnit, a levegőbe fújt illatfelhő a koncepció része volt.
Udvar A budapesti bérházak jellemzője volt a beépítetlen tetőtér, hiszen a cselédlakások a hátsó traktusokban kaptak helyet, szemben például a párizsi manzárdtetőkkel. Ez megváltozott, az udvart lefedték, és keresztirányú hidakkal, valamint mozgólépcsőkkel növelték az átjárhatóságot. Nagy Csaba építész szavaival: „Az új karaktert a hidak, az áttört belső homlokzat és a könnyed üvegszerkezet határozzák meg, a külső teret átjárható belső térré transzformálva.”
Bár és étterem Hullámzó belső tér, légies tető, az udvar üvegteteje fölött megnyitva: a negyedik és ötödik emelet a kortárs építészeté. A tervezők ezt úgy oldották meg, hogy a belső részen egy szabadon formált, emelkedő „lepel” rejti magába a kétszintes teret, ahonnan a panoráma egészen pazar – az utcáról mégsem látunk semmit. A belsőépítészetre a színek harmóniája és a nemes anyaghasználat jellemző, a bárpult egy része például ónixból készült.
Piano nobile Ritkaságszámba ment az eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett piano nobile, az emeleti polgári lakás utcafronti szalonokkal, eredeti nyílászárókkal, gazdag gipszdíszítésekkel, kandallókkal, padlóburkolattal, faragott fa fal- és mennyezetburkolatú ebédlővel. Ez az elegancia a későbbi áruházban is visszatükröződött.
→ Több évtizedes rutinjuk dacára a Forbes globális vagyonvadászai még nem találkoztak az orosz nagyfőnök magánvagyonának mértékénél titokzatosabb számmal. Nehezebb megsaccolni, mint a rejtőzködő Dupont-örökösök vagy Erzsébet királynő vagyonát, vagy akár Joaquin „El Chapo” Guzmán drogpénzeit. Papíron Putyin szerény köztisztviselő. Hivatalos pénzügyi kimutatásai évi 140 ezer dollárnyi jövedelemről (50 millió forint), három gépkocsiról, két kis […]
Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget. Délelőtt tíz, jön […]
Burján Safirát megviselte a közösségi média, volt férjét, Zsombort pedig az ügyvezetés, ezért úgy döntöttek, közös vállalkozásuk, a Szafi Products nagyobb részétől megválnak. A mindenmentes termékekben itthon úttörőnek számító cég vezetését az Ipsits házaspár veszi át tőlük – ők korábban a Schobert Norbi féle Update-franchise építésében edződtek.
