A Hiventures startup üzletága 2017-ben indult el és mára, ha startupfinanszírozásról van szó, a legtöbben elsőként rájuk gondolnak. Ennél kézzelfoghatóbb eredményeket is elértek persze, és most már egy következő szakasz következik a Hiventures életében. „Amikor elindultunk, voltak előre meghatározott céljaink, az elsődleges ezek közül az volt, hogy felkavarjuk azt az állóvizet, ami akkoriban a startupfinanszírozás területén volt, és ezáltal az egész iparágat akceleráljuk, hogy Magyarország is nyertese lehessen a digitális startupok korszakának – tekint vissza Katona Bence, a Hiventures ügyvezető igazgatója. – Mostanra kimondhatjuk, hogy az első körben vállalt küldetéseinket teljesítettük, és teljesültek azok a hipotézisek, amelyek alapján elindultunk, léteztek azok a piaci rések, amelyeket látni véltünk.”

ÉRTÉKET TEREMTETTEK

Az eltelt több mint 60 hónap során a Hiventures startupoknak és más cégeknek több mint 60 milliárdnyi forrást folyósított, közel 440 startupnak biztosított támogatást, minden évben túl is teljesítve azt az alapvető feladatot, hogy a rendelkezésre álló forrásokat szabályosan és megfelelően kihelyezze. Persze a sikernek más mérőszámai is vannak. „Egyrészt lehet figyelni a portfóliónk minőségét, és ezen keresztül az alapjaink megtérülését, ezt elsősorban az fogja meghatározni, milyen exiteket fogunk tudni megvalósítani a cégeinkből. Ehhez most még egy kicsit korán van, mivel mi rengeteg cégbe fektettünk a legkorábbi, inkubációs fázisban. Látni kell, hogy még ha az ötlet, a csapat és a megvalósítás is jó, egy prezentációval indult cégnek minimum 7-8 év kell, amíg eljuthatunk velük egy sikeres exitig, különösen akkor, ha az érdekünk az, hogy nem minél előbb, hanem a legnagyobb értéken szálljunk ki ezekből a cégekből” – magyarázza Katona Bence.

A most lezáruló befektetési időszakból tehát inkább 2025 és 2030 között lesznek majd az exitek, de így is volt már mostanáig 37 kiszállás, köztük például a pandémiás időszak trendjeit sikeresen meglovagoló Webshippy esetében. „A Webshippyt egy magyar vállalat, a Transped vásárolta meg, amin mi 40 százalék feletti hozamot tudtunk realizálni, és külön öröm, hogy egy magyar cég tudta hasznosítani a létrejött szinergiát – büszkélkedik a vezérigazgató. – A várható hozamok nagyban függnek attól, melyik szakaszban szálltunk be. Nyilván nagyon korai szakaszban nagyobb a potenciál, de a kockázat is.”

MEGMOZDULT A PIAC

A siker másik fontos mérőszáma, hogy mennyire tudta a Hiventures megmozgatni a piaci szereplőket: angyalokat, inkubátorokat, vállalati társfinanszírozókat. „Már közel száz társbefektetővel közös ügyleten vagyunk túl, vagy későbbi szakaszban, vagy már rögtön a kezdeteknél kooperálva velük. A legkorábbi fázisú, vagyis nem a legkockázatosabb befektetéseink esetén minden második ügyletnél van társbefektető, ez nagyon jó arány” – mondja el Katona Bence.

Egy alapkezelő bevett életciklusához igazodva most egy nagy átalakulás zajlik a cégnél, a befektetési időszak után most a 8–10 éves portfóliómenedzselés időszaka jön. A sikeres cégek további finanszírozására elkülönített tartalékokon kívül a Hiventures már kihelyezte többnyire a forrásait, mostantól egyfelől a portfóliócégeinek minél nagyobb sikerességére, valamint új alapok felállítására koncentrálnak startup területen. „A cégeinknek most már elsősorban nem anyagi, hanem szakmai támogatást kell nyújtanunk, erre készítjük fel a kollégákat, és többféle, például mentor és venture partner programot is indítottunk ennek érdekében – vázolja a közeljövő feladatait Katona Bence. – Nagyon sok tudás, tapasztalat halmozódott fel a Hiventuresnél, ezek felhasználásával dolgozzuk ki annak formáit, hogy 2023-tól is tudjunk startupokat finanszírozni – kicsit más feltételekkel. A korai fázis továbbra is nagy súlyt fog kapni, utána viszont sokkal inkább társfinanszírozóként szeretnénk jelen lenni, hiszen a piacfejlesztést már elvégeztük.”

BETÖLTÖTTÉK AZ ŰRT VÁLLALATI TERÜLETEN IS

Időközben azonban azzal is szembesültek a Hiventuresnél, hogy a tőkefinanszírozás területén a kkv-k és a nagyvállalatok esetében is hatalmas űr tátong. Alacsony a tőkeellátottság, miközben a tőkebevonásra vonatkozó tudás, tapasztalat és hajlandóság is alacsony. „Hitelhez vagy vissza nem térítendő támogatáshoz is szükség van önerőre. Megfelelő tőkeszerkezet és tőkeméret hiányában viszont elmaradhatnak, sőt akár már gondolati szinten sem merülnek fel komolyabb beruházások, tehát a versenyképesség javításának alapvető feltétele, hogy javítsunk a cégek tőkeellátottságán” – ismerteti az ezzel járó fő problémát a vezérigazgató.

Erre nagyon jó megoldást kínált a Hiventures 2019-ben létrehozott vállalati üzletága. A vállalatok üzletrészt adnak a bevont, saját erőként is felhasználható tőke fejében, majd a részesedést egy fix, általában tízéves futamidőn belül, előre rögzített hozam mellett vásárolhatják vissza. Az elvárt hozam pedig jóval alacsonyabb, mint amit a piaci szereplők várnak. „Nálunk alacsonyabb hozammal nem tudnak ezek a cégek piaci szereplőtől finanszírozáshoz jutni – jelenti ki Katona Bence. – Mi az állami, fejlesztési bankcsoport tagjaként a befektetésünk megtérülése mellett hozamminimumra törekedünk, ez a mostani, változó kamatkörnyezetben még jobban felértékeli az ilyen tőkebefektetések szerepét.”

Jól mutatja, mekkora piaci rés van a területen, hogy már több mint 50 milliárd forint tőkeigény érkezett be, ami az első szűrőn már átment, 18 milliárdot pedig már folyósítottak is a cégeknek. „A tavaly kihelyezett 22 milliárd forintnak a fele a vállalati területre került, az idei évben pedig további 30 milliárd forint van már a csőben – mondja el Katona Bence. – Fontos edukációs szerepünk is van, és a vállalatok kezdik megismerni, megérteni ezt a lehetőséget. Olyan jó példákat tudunk felmutatni, mint például az egészséges élelmiszereket gyártó és forgalmazó Szafi Products esete [erről lapunk 34. oldalán olvashatnak bővebben], de tőzsdei vállalatba is sikerült befektetnünk, ennél jobban nehezen lehetne validálni az érett vállalatoknak kínált modellünket.”

A Hiventures tőkebefektetései az egyszerűbb tranzakcióktól a komplexebb beruházásokig minden finanszírozási igényt megválaszolnak, úgy, hogy közben a cég operatív működésében nem vesznek részt. Gazdaságfejlesztési, így beruházási, felvásárlási, vagy generációváltási, restrukturálási célokra alkalmasak elsősorban, de a konszolidáció is zászlóstermékük, mivel ezen az úton sok időt és energiát megspórolva fejlődhetnek a cégek. 

Katona Bence úgy látja, az erre a célra felállított 75 milliárd forint keretösszegű alap forrásainak már látszik a vége, de a Magyar Fejlesztési Bank minden bizonnyal fog még újabb forrásokat allokálni e célra, különösen a jelen helyzetben. „Mivel az általános tapasztalatok szerint 1 milliárd forint tőkebefektetés 3–5 milliárd forint külső finanszírozást tud megmozgatni, az eddigi 18 milliárdos kihelyezésünkkel mintegy 90 milliárdnyi piaci befektetést tudtunk mozgósítani. Az alapanyagárak emelkedése, a háborús helyzet miatt csökkenhet a vállalatok jövedelmezősége, a tőkefinanszírozás ez ellen is védelmet ad, az ilyen rendkívüli körülményekben különösen sokat jelent, ha egy cég egy olyan türelmes, szakmai segítséget nyújtó befektetőt tudhat a háta mögött, mint amilyen a Hiventures.”