„Drága Jogtanácsos Asszony, édes nénénk, hidd el, nem a te hibád.Tudjuk, mit érzel, ismerünk téged. Az organikus fair trade kávét választod. Ha lehet, gyalog jársz. Vagy biciklivel. Bepipálod a kis ikszet, ráfizetsz a repülőjegyre néhány eurót, hogy hátha tényleg ki tudod valamennyire egyensúlyozni az utazásod karbonlábnyomát. Műanyag palackot soha nem vennél a kezedbe, komolyan gondolkozol azon, hogy áttérsz a vegánságra, és […]
„Drága Jogtanácsos Asszony, édes nénénk, hidd el, nem a te hibád. Tudjuk, mit érzel, ismerünk téged. Az organikus fair trade kávét választod. Ha lehet, gyalog jársz. Vagy biciklivel. Bepipálod a kis ikszet, ráfizetsz a repülőjegyre néhány eurót, hogy hátha tényleg ki tudod valamennyire egyensúlyozni az utazásod karbonlábnyomát. Műanyag palackot soha nem vennél a kezedbe, komolyan gondolkozol azon, hogy áttérsz a vegánságra, és így tovább, sorolhatnánk napestig.
Nem a te hibád, nem te tehetsz róla, te csak éltél, ahogy mások, de attól még furdal a lelkiismeret, attól még felébredsz éjszaka, és arra a szegény-szegény csupa csont és bőr jegesmedvére gondolsz, akit azon a videón láttál. Ismerünk téged. Tudjuk, mit érzel.
Nem a te hibád. Néha muszáj kocsival menni. Késő volt, és siettél, úgyhogy kocsival indultál, de azért most is óvatosan vezetsz, nem nyomod fölöslegesen a gázt, amennyire csak lehet, spórolsz az energiával. Még most is, amikor az életed félted.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója éppen füvet nyír érkezésemkor. „A fűnyíróra néha azért szükség van” – mondja. Kertjük arról is híres, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, amennyire lehet, emberi munkára támaszkodnak. „Nem vagyunk nagy húsevők. Néha levágunk a néhány fős birkaállományból egyet, de nem ez a lényege, nem ezért tartjuk, hanem inkább, hogy a trágyát kapjuk tőle.” Matthew nemcsak azért fogalmaz így, mert angol az anyanyelve, hanem mert valóban rengeteg, hulladéknak tekintett anyagot tart értékesnek. Röviddel a rendszerváltás után jött Magyarországra, akkorra már több mint tíz éve dolgozott környezetbiológusként Angliában, ahol fenntartható mezőgazdaságot és vidékfejlesztést is tanult.
Matthew szerint egyre többen választják majd a biozöldséget.
1998-ban mintakertet alapított Babatpusztán, Gödöllő külterületén. A Nyitott Kert a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Agrár- és Élettudományi Egyetem – a szerk.) tangazdasága volt. Ezt tizenöt évig vezette, és az egyetemi kutatómunkába is belefolyt. Matthew azóta elköltözött Zsámbokra, de már az itteni biokert is tangazdaság, egy uniós pályázat keretében nagygazdáknak mutatják be a biotermesztés előnyeit.
A kert nagyon rendezett: egy parcella huszonöt méter hosszú, nyolcvan centi széles és van köztük egy negyven centiméter széles gyalogút. Ez a pontosság azért is kell, mert a biotermesztésben fontos a vetésforgó, az év során többször változik, mikor, mit, hova vetnek. Miközben erről beszélgetünk, Matthew kicsit arrébb megy elfordítani az egyik öntözőt. Hatan dolgoznak a háromhektáros kertben, és legalább hetvenféle zöldséget termelnek.
A Zsámboki Biokert fókusza a talajon van, mert sok múlik azon, hogy milyen minőségű földből, milyen tápanyagot vesz fel egy növény. A talajból felvett anyagok a termény tápértékét is befolyásolják. Élő agroökológiai rendszert próbálnak felépíteni, amiben minél kevesebb dolog válik hulladékká. Ebben Sári, a kert igáslova is nagy szerepet vállal, gépek helyett ő szállítja a trágyát. A fóliasátrakat is trágyával fűtik, alulról, mond egy példát Matthew az újrahasznosításra. A dobozrendszer is fontos része a kert ideológiájának, hetente szezonális biozöldségeket juttatnak el a környékre és Budapestre.
Matthew szerint, ha tovább drágul a gázolaj és a műtrágya – a két legnagyobb költségtényező –, az még inkább meg fog látszani a már most is elszabadult élelmiszerárakon. Emiatt közelebb kerülhet egymáshoz a bio- és a nem biozöldségek ára, és szerinte több ember választja majd inkább a biozöldséget, ha az csak húsz–harminc százalékkal lesz drágább.
Az utóbbi tíz évben megjelent az órák piacán egy különleges, az óragyűjtők, órakedvelők vagy az iparban otthonosan mozgó, a fejnehéz multikat megelégelő szakemberek által életre hívott szegmens. A mikromárkák a megszokott dizájnoktól némileg eltérőt adnak közvetlen online értékesítéssel és különösen jó ár-érték aránnyal. Egyik erős versenyzőjük a használt piacon millió forintokért forgó Ming.
Miközben az elmúlt évek eseményei inkább megszorításokra kényszerítették az ingatlanpiacot, Magyarország legjelentősebb ingatlanportfólióval rendelkező befektető- és üzemeltető vállalata, az Indotek Group strukturális változással és növekedéssel reagált a változó igényekre. Jelentős mértékben megerősítette piaci jelenlétét, kibővítve portfólióját a kereskedelmi ingatlanoktól a hotelpiaci szegmensig, üzleti és befektetési stratégiájában pedig egyre nagyobb szerephez jut a nemzetközi terjeszkedés. Az Indotek név méltán vált a professzionális ingatlanhasznosítás szinonimájává az üzleti világban.
„Megyek Dániába gasztrotúrára!” Erre a bejelentésre tizenöt éve még értetlenkedő fejcsóválás lett volna a reakció, ma már irigykedés. És ez a Noma miatt van így.
Öt vállalkozása volt eddig. Az első kettő csúfos kudarc, a harmadik nagyjából túlélt, az egészen jól működő negyedikből pedig kinőtt egy ötödik, amiből világsiker lett. A negyvenöt éves angyalbefektető ma már nyugdíjasnak tekinti magát, minden idejét a portfóliójában lévő startupoknak szenteli, a következő évek pedig arról szólnak majd, tőzsdeérett-e a befektetőcége, a Baconsult. Empatikus kocka? Sztoikus angyal? A tekintélyét romboló tudatos énmárkaépítő? Sokféle jelzőt és nevet lehet ráaggatni, de amire biztosan nem hallgat: Balogh Péter úr.
