Burján Safirát megviselte a közösségi média, volt férjét, Zsombort pedig az ügyvezetés, ezért úgy döntöttek, közös vállalkozásuk, a Szafi Products nagyobb részétől megválnak. A mindenmentes termékekben itthon úttörőnek számító cég vezetését az Ipsits házaspár veszi át tőlük – ők korábban a Schobert Norbi féle Update-franchise építésében edződtek.
Gattyán György néz rám jelentőségteljes arccal, elegáns öltönyben, lezserül keresztbe vetett lábbal, miközben a négy interjúalanyomra várakozom – na, nem élőben, hanem a 2017. decemberi Forbes címlapjáról. Nem véletlen, hogy éppen ez a magazin hever a dohányzóasztalon a Szafi kőbányai központjában. 2017-ben ebben a számban mutattuk be, hogyan fejlődtek az egyetemen írt receptek – egy kiskunmajsai tanyáról indulva – mindenmentes poralapokká és milliárdos árbevételű vállalkozássá.
„Bár igazad lenne!” – mondja nevetve Burján Zsombor, mikor azt fejtegetem neki, hogy 2017-hez képest ma már alighanem mindenki hallott a Szafi termékekről. „A férfiak között ez nagyon nincs így” – állapítja meg. „Tegnap százhúsz embernek tartottam előadást. Nem mindenki tudta, hogy ki vagyok, de a Szafi nevet már ismerték” – árnyalja a képet Safira (azaz a Szafi márka névadója). A férfitársadalom jelentős részének ingerküszöbét talán nehezebb áttörniük a Szafi termékekkel, de az vitathatatlan, hogy öt évvel ezelőtthöz képest jóval többen hallottak már róluk. Ehhez fontos volt a 2018-ban elindított franchise-hálózat. „Nagy szükség van a kényelmi termékekre” – mondja Zsombor. Kezdetben kizárólag lisztkeverékeket és szárazárut forgalmaztak. Termékpalettájuk mára alaposan kibővült, lekvárok, öntetek, avokádóolaj és még gyorsfagyasztott csokis szuflé is kapható náluk.
Még egy profinak sem egyszerű A franchise-üzletekben a pékáruk és gyorsételek viszik a prímet. Szendvicsek, hotdogok, lángosok és hamburgerek készülnek Szafi alapanyagokból, illetve olyan mindenmentes termékeikről ismert márkák is vannak a kínálatukban, mint a Violife vagy az Alpro. Főleg az újragondolt, reformgyorskajákkal nehéz mellényúlni – legalábbis biztos, hogy van kereslet jól elkészített hamburgerre vagy lángosra –, a franchise-üzletek megnyitása mégsem volt kockázatmentes. „Egy skandináv országban nem tartottam volna ennyire az indulástól, de Magyarországon vagyunk” – céloz Zsombor a hazai fogyasztók árérzékenységére.
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, […]
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, a stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus városi problémáknak számítanak, és egyes kutatások szerint nagyban hozzájárulnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a szorongás és a depresszió kialakulásához. De nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldások – parkok, városi fák, esőkertek (a csapadékvíz helyben tartására szolgáló, enyhén lesüllyesztett, elöntéstűrő évelőkkel beültetett területek), méhlegelők, zöld tetők – és az okosabb várostervezés enyhíthetik ezeket a problémákat, és javíthatják a lakók életminőségét.
A város nem kell, hogy forró katlan legyen!
A városi zöldfelületek hűsítik a beépített környezetet, és tompítják a szélsőséges csapadékesemények hatását, ugyanis segítik a csapadékvíz tározását és lassú beszivárgását a talajba, így hozzájárulnak a villámárvizek megelőzéséhez is. Emellett életteret nyújtanak a vadvilágnak, és javítják a levegő minőségét. Bécsben például egyre több „hűsölő utcát” hoznak létre, ahol a forró napokon akár öt fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Ezeket az autóforgalom elől elzárt helyeket a nagyobb növényborítású utcákon vagy tereken jelölték ki, ahol több az árnyék, világosabb az aszfalt, és van elég ülőhely, emellett ivókutakat is telepítettek.
A városi növényzet fontos szerepet játszik a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában: csökkenti a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, rekreációs lehetőségeket biztosít, és így közvetetten az egészségügyi költségek csökkentéséhez is hozzájárul. Tokióban például azok az idős lakosok, akik a nagyvárosban sétálásra alkalmas parkok közelében laknak, tovább élnek, életkortól, nemtől, családi állapottól, és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül.
Bár a városi zöldet gyakran csak dekorációnak tartjuk, gazdasági tényező is. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden dollár a számos jótékony hatásnak köszönhetően négy és félszeresen térül meg. A hazai városokban is újra kell gondolnunk a térhasználatot ahhoz, hogy településeinket egészségesebbé és élhetőbbé tegyük. A lakók igényeit, jóllétét kellene előtérbe helyezni. Az autókra szabott városi környezet, az utcákat uraló átmenő autóforgalom helyett olyan ember- és klímabarát tervezésre van szükség, aminek szerves része a természet. Ez már az infrastruktúra egészen minimális átalakításával megoldható lenne.
A forgalomcsillapítást Barcelonában például a néhány háztömböt magába foglaló „szuperblokkokkal” oldották meg. Az ilyen blokkokban gyalogosokra és biciklisekre optimalizálják a közlekedést, és csak az ott lakók és a közszolgáltatók hajthatnak be. A kellemesebb klíma érdekében, amit csak lehetett, kizöldítettek, és különböző árnyékolási megoldásokat is alkalmaztak. Az állandó forgalmi zajt és a rossz levegőt élettel teli közterek váltották fel. Budapesten az Újlipótvárosban 2016 óta dolgoznak szuperblokk létrehozásán a helyi civilek, és már van erre szándék a Nagy- és Kiskörút közötti területen is.
„Megyek Dániába gasztrotúrára!” Erre a bejelentésre tizenöt éve még értetlenkedő fejcsóválás lett volna a reakció, ma már irigykedés. És ez a Noma miatt van így.
Tavaly óta minden online pénztárgéppel rendelkező üzlet számára kötelező, hogy valamilyen digitális fizetőeszközt is elfogadjon. A törvény miatt rengeteg kkv szerzett be bankkártyaterminált, viszont a többségük még mindig nem igazán bízik benne – mutatott rá a PSC CEE Kft. vezérigazgatója.
Az amerikai Forbes negyed évszázada nyomozza a milliárdos oligarchák viselt dolgait, boncolja politikai kapcsolataikat, homályba vesző tulajdonviszonyaikat és nyakatekert offshore eszközeiket. Minden, amit tudni kell a Vlagyimir Putyin hatalma révén gazdagodó elitről.
