Az amerikai Forbes negyed évszázada nyomozza a milliárdos oligarchák viselt dolgait, boncolja politikai kapcsolataikat, homályba vesző tulajdonviszonyaikat és nyakatekert offshore eszközeiket. Minden, amit tudni kell a Vlagyimir Putyin hatalma révén gazdagodó elitről.
Írta: Giacomo Tognini és John Hyatt// Fordította: Zsadon Béla Illusztráció: Matt Chase
1997-ben kerültek föl először oroszok a világ milliárdosait összegyűjtő Forbes-listára. Ezek az első oligarchák a 90-es évek kaotikus privatizációin gazdagodtak meg, amikor fillérekért vásárolták fel az állami tulajdont. A 2000-ben hatalomra jutó Vlagyimir Putyin még gazdagabbá tette őket, legközelebbi cimboráinak jutalma milliárdokra rúgott. Az idei globális milliárdoslistán 83 orosz van, 69 oligarcha lehet közöttük. A háború előtt 19-cel több oligarcha volt milliárdos, de ők túl sokat veszítettek Ukrajna megtámadása óta a listán maradáshoz. Az USA, az Egyesült Királyság és az Európai Unió huszonöt milliárdost és exmilliárdost sújtott szankciókkal, tizenegyet 2014-ben, a Krím megszállása, a többit a most februári invázió után. Az orosz tőzsde 17 napra bezárt, március 24-én nyílt meg újra, kezdetben szigorú kereskedéskorlátozásokkal. A gazdaság omladozik. Jachtok, magánrepülők, paloták zár alatt. Az amerikai Forbes becslése szerint ezek az oligarchák idén január óta 240 milliárd dollárt veszthettek, ez a háború előtti vagyonuk fele. Összvagyonuk március 11-én 290 milliárd dollár volt. Következik a 19 leggazdagabb, már szankciókkal sújtott, illetve lehetséges következő oligarcha. A teljes lista a weben: forbes.com/russian-oligarchs.
Alekszej Mordasov 13,2 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Új, mégis ismerős területekre merészkedett az Épduferr a tavalyi évben. Az új üzletágak hatalmas sikernek bizonyultak, a cég mégis inkább lassan, fokozatosan építkezik tovább, a legfontosabbnak ugyanis a hosszú távú stabilitást tartják. Palkovics Milán Dániellel, az Épduferr igazgatóságának elnökével ültünk le beszélgetni.
Az Épduferr immár 18 éve működik megbízható partnerként az építőiparban. A céget elsősorban generálkivitelezőként ismerik, de ennél már jóval szélesebb körben tevékenykedik. Palkovics Milán Dániel, a cég igazgatóságának elnöke szerint az új profilok még nagyobb stabilitást adnak a vállalat számára. „Szüleim 1972 óta vállalkozók voltak, én ebben szocializálódtam, és mindig azt láttam, hogy az a jó megoldás, ha egy cég nem egy dologgal foglalkozik, hanem próbál jó szinergiát alkotó tevékenységekkel foglalkozni, amelyek önállóan is képesek megállni, de mégis jól ki tudják egészíteni egymást – fejti ki. – Óhatatlanul előfordulnak egyes területeken könnyebb és nehezebb időszakok, utóbbiakat is könnyebb átvészelni, ha több lábon állunk.”
ÖNÁLLÓ, MÉGIS JÓL ILLESZKEDŐ PROFILOK
Ezek a lábak az Épduferr esetében az építőanyagkereskedelem, az acélkereskedelem, illetve az acélfeldolgozás. „Azok a cégek tudnak hosszú távon prosperálni, amelyek egy hosszabb értékláncot teremtenek. Az acélkereskedelem mellett korábban félkész, kész alkatrészek gyártására alkalmas berendezéseket szereztünk be nagyjából 400 millió forintos értékben (részben pályázati forrásokból), ezek az üzletágak önállóan is megállnak a piacon, de saját működésünkbe is jól illeszkednek.
Ha például generálkivitelezőként az Épduferrnél szükség van acélszerkezetre, akkor az acélkereskedelmi üzletág a lehető legjobb áron tudja beszerezni, majd a cég a saját műhelyébe adja át gyártásra, onnan pedig a kivitelezői csoporthoz kerül értékesítésre és beépítésre. „Három ponton is tudtunk értéket teremteni, fedezetet előállítani” – mutat rá Palkovics Milán Dániel.
Nem véletlen, hogy nagy hangsúlyt, és ezzel együtt jelentős forrásokat is szántak a cégnél arra, hogy ezeket az új üzletágakat felfuttassák. Az acélkereskedelem a mostani dunaújvárosi központ után az év végéig a tervek szerint országos értékesítési hálózattal fog bővülni. Az üzletág tavaly nyáron indult el és a tevékenység 2022. évi intenzitása már a várakozásokon felül alakult.
NEM VÁLLALJÁK TÚL MAGUKAT
A cég stabilitása és fejlődése szempontjából az is fontos tényező, hogy az alkatrészgyártó berendezések exportképes terméket is adtak az Épduferr kezébe. Ezeken az alapokon további fejlesztéseket is tervez a cég az igazgatóság elnöke szerint. „Tavaly 39 százalékkal nőtt az árbevételünk, adózott eredményünk 380 millió forint volt, létszámunk 38-ról 55 főre nőtt, de év végig 70 körülire emelkedhet. Telephelyvásárlást, bővítést tervezünk, folyamatosan vizsgáljuk a pályázati lehetőségeket, növelni szeretnénk mind a gyártókapacitást, mind a hatékonyságunkat.”
A következő lépés az lehet, hogy prémium- és luxuskategóriájú lakóingatlanokat is tervez fejleszteni az Épduferr. „Vizsgáljuk a lehetőségeket, hiszen részben adja magát, hogy ebbe bele kell vágni – jelenti ki Palkovics Milán Dániel. – A szakembergárda megvan, az építőanyagok egy jó részét magunknak tudjuk beszállítani, hatalmas lehetőségek vannak ebben, igazából csak a sales oldal hiányzik tőlünk.”
Közben azért arra is figyelnek, hogy a cég 18 éves hagyományaihoz hűen ne vállalja túl magát az Épduferr, főleg a bizonytalan nemzetközi és hazai helyzetet is figyelembe véve.
A túlzott kockázatvállalás Palkovics Milán Dániel értékrendjébe nem fér bele. „Vannak cégek, amelyek egyik pillanatról a másikra eszméletlen magasságokba jutnak, aztán eltűnnek. Mi szándékosan nem megyünk bele olyan vállalásokba, amelyekben kis rizikó is van. Hiába kecsegtető egy munka, ha pénzügyileg, személyi állományilag, fizikailag, építőanyag oldaláról nem tudjuk megvalósítani, akkor nem vágunk bele, mert nagyobb rizikó az, ha túlvállaljuk magunkat, mint ha óvatosan haladunk. Folyamatos növekedés és fejlődés a célunk, és nem az, hogy évente duplázzuk, triplázzuk a forgalmunkat, majd vakarjuk a fejünket, hogy túlterheltek vagyunk, nem tudunk teljesíteni. Ilyen áron mi nem szeretnénk növekedni.”
Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
Írta: Simó György Jonas Bendiksen, a Magnum Photos, a fotós újságírás egyik, ha nem a leghíresebb intézményének fényképésze 2021-ben jelentette meg legújabb munkáját, a The Book of Velest – avagy a Velesz könyvét. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Júliusban más jön! Velesz a kereszténység előtti pogány szláv hitvilág egyik fontos istene, a föld, a vizek és az alvilág ura, az ég, a villámok […]
A nagyvárosok mindig szélsőséges érzelmeket szültek. Ez az egyszerű megfigyelés adta az ötletet, hogy öt évvel ezelőtt, az első Forbes Urban különszámba megírjuk vállaltan szubjektív, ámde annál szórakoztatóbb budapesti listánkat. Bagi úr ismét elővette karcos ceruzáját.
Egy nyíregyházi vegyész negyvenévesen besokallt a munkahelyén, és bár előtte sosem vállalkozott, belevágott a környezettudatos tisztítószerek fejlesztésébe és gyártásába. Kulcsár Ildikó cége, a Natur Cleaning termékek gyártója kerüli a szokványos megoldásokat, ami nemcsak azon látszik, hogy az irodában alapfelszerelés a járóka. A Natur Cleaning története a mosószertől a forraltbor-illatú mosogatószerig és a több százmilliós árbevételig.
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.