Az amerikai Forbes negyed évszázada nyomozza a milliárdos oligarchák viselt dolgait, boncolja politikai kapcsolataikat, homályba vesző tulajdonviszonyaikat és nyakatekert offshore eszközeiket. Minden, amit tudni kell a Vlagyimir Putyin hatalma révén gazdagodó elitről.
Írta: Giacomo Tognini és John Hyatt// Fordította: Zsadon Béla Illusztráció: Matt Chase
1997-ben kerültek föl először oroszok a világ milliárdosait összegyűjtő Forbes-listára. Ezek az első oligarchák a 90-es évek kaotikus privatizációin gazdagodtak meg, amikor fillérekért vásárolták fel az állami tulajdont. A 2000-ben hatalomra jutó Vlagyimir Putyin még gazdagabbá tette őket, legközelebbi cimboráinak jutalma milliárdokra rúgott. Az idei globális milliárdoslistán 83 orosz van, 69 oligarcha lehet közöttük. A háború előtt 19-cel több oligarcha volt milliárdos, de ők túl sokat veszítettek Ukrajna megtámadása óta a listán maradáshoz. Az USA, az Egyesült Királyság és az Európai Unió huszonöt milliárdost és exmilliárdost sújtott szankciókkal, tizenegyet 2014-ben, a Krím megszállása, a többit a most februári invázió után. Az orosz tőzsde 17 napra bezárt, március 24-én nyílt meg újra, kezdetben szigorú kereskedéskorlátozásokkal. A gazdaság omladozik. Jachtok, magánrepülők, paloták zár alatt. Az amerikai Forbes becslése szerint ezek az oligarchák idén január óta 240 milliárd dollárt veszthettek, ez a háború előtti vagyonuk fele. Összvagyonuk március 11-én 290 milliárd dollár volt. Következik a 19 leggazdagabb, már szankciókkal sújtott, illetve lehetséges következő oligarcha. A teljes lista a weben: forbes.com/russian-oligarchs.
Alekszej Mordasov 13,2 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget. Délelőtt tíz, jön […]
Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget.
Délelőtt tíz, jön az utcába a kukásautó, vissza az átlagos keddhez. Gyerek az ablakra tapad, a kukások jófejek, integetnek, közben mesélem a hatévesnek, milyen menő elektromos kukásautókról írtunk ebben a lapszámban. A fékpedál lenyomása nélkül lehet fékezni velük, és a zöld rendszámos járgányokat nem biztos, hogy hallanánk, legfeljebb akkor, amikor bebillentik a szemetes tartalmát az autó gyomrába. (Abba bele sem merek gondolni, hogy az egész bulit lekéssük az ablakban.)
Ha már billentés! Egy ideje erősen piszkálgatjuk a Föld legfontosabb, átbillenő rendszereit, és ezzel nem lassú változást idézünk elő a klímában, hanem egymásra ható dominókat piszkálunk. Eldőlésük radikális következményekkel járhat. Mi lesz velünk 2077-re, de akár 2050-re vagy 2035-re? Miért kerüljük az ezzel kapcsolatos kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, mikor felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos? Szelektív hulladékgyűjtésünk tényleg csak aranyos szélmalomharc a gyárkémények pöfögése mellett? Címlapanyagunkban ezeket a kérdéseket elemezzük.
Délután kettő, menjünk a játszótérre. „Oké, hogy ma már nem vagy lázas, de azért ne menj közel a többiekhez, csak levegőzünk egy kicsit, és megyünk is be” – próbálom mederben tartani a dolgokat, közben lehuppanok egy padra. Azt, hogy milyen klassz padokról írunk, épp nem tudom elmondani a szaladgáló gyereknek (vajon érdekelné?), úgyhogy elmondom nektek: a Kuube épp meghódítja a világot napelemes okospadjaival. Lehet rajtuk telefont tölteni, wifit használni, időjárásról tájékozódni, vagy zenét hallgatni. Gyakorlatilag nincs olyan hely a világon, ahonnan ne érdeklődnének a budakalászi cég padjai iránt.
Nagy ugrásra készül a budapesti Greehill is, amely már részt vett Szingapúr zöld okosvárossá fejlesztésében. Mesterséges intelligencián alapuló technológiájukkal naponta ötvenezer városi fa állapotát lehet ellenőrizni, és meg tudják mondani például, hogy beteg vagy veszélyes-e egy fa. Elhoztuk egy negyvenévesen céget alapító nyíregyházi vállalkozó, Kulcsár Ildikó sztoriját is. Vegyész lévén tudta, milyen veszélyei vannak egy klasszikus tisztítószernek, úgyhogy Natur Cleaning márkanév alatt környezetbarát mosószert kísérletezett ki.
Mi lesz velünk 2077-re, de akár 2050-re vagy 2035-re?
Délután négy, nappali. „Kicsit bekapcsolhatod a tévét.” Már dübörög is a projektoron az állatos csatorna. Nemrég kellett nagyobb csomagra váltanunk, hogy az állatrajongó nézhesse az eddig csak a nagyszülőknél látott műsorokat. Reklám. Nem, nem lehet lenémítani, mert akkor lekési a műsor folytatását. Nem baj, elmagyarázom, mi a céljuk ezeknek, és hogy nem fogjuk megvenni a tizedik műanyag vackot csak azért, mert rányomtatták a kedvenc mesefiguráit.
Végre vége a reklámnak, vadon élő tigrisek „beszélnek” a képernyőn, a csatorna WWF-fel közös projektjét népszerűsítik. „Egymillió éve élek a Földön, alkalmazkodtam, fejlődtem, és mindent túléltem. […] Csak azt veszem el, amire szükségem van, de többet adok vissza, mint gondolnád. Mégsem veszed észre, hogy segítségre van szükségem. Bőgésemet már alig hallani, és mire a gyerekeid megöregszenek, lehet, hogy már el is hallgatok. Már nem én vagyok az erdő ura, hanem te.” Szünet. Rám néz, és csak annyit mond: „Ezt majd írd bele a cikkedbe, anya! Jó?”
A nagyvárosok mindig szélsőséges érzelmeket szültek. Ez az egyszerű megfigyelés adta az ötletet, hogy öt évvel ezelőtt, az első Forbes Urban különszámba megírjuk vállaltan szubjektív, ámde annál szórakoztatóbb budapesti listánkat. Bagi úr ismét elővette karcos ceruzáját.
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.
A Hard Rock Hotel Budapestbe lépve rögtön világsztárnak érezhetjük magunkat. A főváros szívében, a Nagymező utca és Ó utca sarkán található szálloda arany koronája már messziről feltűnik, sugallva, hogy itt valami különleges, új, kozmopolita élményben lesz részünk. De mit is gondolnak azok, akik itt töltik mindennapjaikat? Az igazi bennfenteseket kérdeztük.
Öt vállalkozása volt eddig. Az első kettő csúfos kudarc, a harmadik nagyjából túlélt, az egészen jól működő negyedikből pedig kinőtt egy ötödik, amiből világsiker lett. A negyvenöt éves angyalbefektető ma már nyugdíjasnak tekinti magát, minden idejét a portfóliójában lévő startupoknak szenteli, a következő évek pedig arról szólnak majd, tőzsdeérett-e a befektetőcége, a Baconsult. Empatikus kocka? Sztoikus angyal? A tekintélyét romboló tudatos énmárkaépítő? Sokféle jelzőt és nevet lehet ráaggatni, de amire biztosan nem hallgat: Balogh Péter úr.