Hogyan küzdhetünk meg a növekvő energiaigényekkel a harmadik energiaválság közepén?
A jelenlegi világpolitikai helyzet rávilágított nemcsak Magyarország, de sok más európai ország sebezhetőségére is, hiszen nagyban támaszkodunk az import energiahordozókra. A tárolási kapacitások növelése önmagában nem megoldás. Az energiahatékonyság összességében legalább annyira fontos része az egyenletnek. A villamos energia tárolására szolgáló új módszerek
kifejlesztése időbe telik, csakúgy, mint további atomerőművek építése. Racsek Dániellel, a Schneider Electric Zrt. EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan érdemes újragondolni az energiatakarékosságról alkotott elképzeléseinket, és milyen szerepe van ebben a Schneider Electric által nyújtott szolgáltatásoknak és termékeknek.
„Az már világos, hogy azok az alternatív megoldások, amik a kereslet csökkentésére összpontosítanak, nem fognak megvalósulni. Minden ember, otthon, vállalat és szolgáltató egyre több elektromos eszközt használ. A népesség és a gazdaság növekedése is azt jelenti, hogy a világnak jóval több energiára lesz szüksége. Ez még a szélturbinák és napelemek hatalmas méretű építése esetén is a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználását jelenti.
Az amerikai Forbes negyed évszázada nyomozza a milliárdos oligarchák viselt dolgait, boncolja politikai kapcsolataikat, homályba vesző tulajdonviszonyaikat és nyakatekert offshore eszközeiket. Minden, amit tudni kell a Vlagyimir Putyin hatalma révén gazdagodó elitről.
Írta: Giacomo Tognini és John Hyatt// Fordította: Zsadon Béla Illusztráció: Matt Chase
1997-ben kerültek föl először oroszok a világ milliárdosait összegyűjtő Forbes-listára. Ezek az első oligarchák a 90-es évek kaotikus privatizációin gazdagodtak meg, amikor fillérekért vásárolták fel az állami tulajdont. A 2000-ben hatalomra jutó Vlagyimir Putyin még gazdagabbá tette őket, legközelebbi cimboráinak jutalma milliárdokra rúgott. Az idei globális milliárdoslistán 83 orosz van, 69 oligarcha lehet közöttük. A háború előtt 19-cel több oligarcha volt milliárdos, de ők túl sokat veszítettek Ukrajna megtámadása óta a listán maradáshoz. Az USA, az Egyesült Királyság és az Európai Unió huszonöt milliárdost és exmilliárdost sújtott szankciókkal, tizenegyet 2014-ben, a Krím megszállása, a többit a most februári invázió után. Az orosz tőzsde 17 napra bezárt, március 24-én nyílt meg újra, kezdetben szigorú kereskedéskorlátozásokkal. A gazdaság omladozik. Jachtok, magánrepülők, paloták zár alatt. Az amerikai Forbes becslése szerint ezek az oligarchák idén január óta 240 milliárd dollárt veszthettek, ez a háború előtti vagyonuk fele. Összvagyonuk március 11-én 290 milliárd dollár volt. Következik a 19 leggazdagabb, már szankciókkal sújtott, illetve lehetséges következő oligarcha. A teljes lista a weben: forbes.com/russian-oligarchs.
Alekszej Mordasov 13,2 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
A Szeversztal acélkombinát főnöke 27 éves volt 1992-ben, amikor első gyárát kuponos privatizációval megszerezte. Az olasz rendőrség lefoglalta Lady M nevű jachtját és észak-szardíniai villáját, de másik hajóját, a 142 méteres Nordot március 29-én még látták, a Koreai-szorosban tartott Oroszország felé. Aznap, amikor az EU intézkedései megszülettek, vagyonának fontos elemeit, így részesedéseit a TUI utazási cégben és a Nordgold bányavállalatban átruházta a feleségére. Mordasov azt nyilatkozta az orosz Forbesnak, hogy nem érti, miért büntetik.
Mihail Fridman 11,8 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Fridman Ukrajnában született, és Lvivben nőtt fel. 1989-ben iskolai barátaival, German Hannal és Alekszej Kuzmicsevvel megalapította az Alfa-Eco nyersanyagkereskedelmi céget, a későbbi Alfa konzorcium és az Alfa Bank alapját. Kreml-kapcsolatai révén – egyik alkalmazottja Putyin politikai főtanácsadója lett – a távközlési, a bank- és olajipari szektorban gyarapodott tovább. Londoni ingatlanait zárolták, köztük a százmillió dolláros Athlone House birtokot kéthektáros, versailles-i stílusú parkjával egyetemben.
Aliser Uszmanov 11,5 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság, USA
Az üzbég származású Uszmanov a 80-as évek végén műanyag zacskók gyártásával kezdte. Aztán fémfeldolgozó ipari részvényekkel folytatta, a végeredmény a Metalloinveszt nevű vas- és acélóriás lett. 2009-ben az állami Gazprom befektetési leányának elnöke volt, és azzal a Jurij Milnerrel fektetett be a Facebookba és más tech startupokba, aki ma a Szilícium-völgy egyik prominens kockázatitőke-befektetője. 600 millió dolláros Dilbar nevű jachtja a szankciók miatt egy hamburgi kikötőben vesztegel. Uszmanov jogtalannak minősítette az intézkedéseket, és közölte, hogy minden jogi eszközt megragad „becsületének és jó hírének” védelmére.
Andrej Melnyicsenko 11,1 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Apja fizikus volt, de 91-ben, a Szovjetunió felbomláskor Melnyicsenko otthagyta az egyetemet, turisztikai céget és valutaváltóláncot alapított. Két évvel később megalapította a DMD Bankot, olyan ügyfelei voltak, mint Roman Abramovics és Oleg Gyeripaszka. Később a műtrágyagyártás és a szénbányászat felé terjeszkedett. Két hajóját – az egyik a világ legnagyobb vitorlás motorjachtja, a Sailing Yacht A – az olasz és a Man-szigeti hatóságok lefoglalták, illetve törölték a nyilvántartásból. Melnyicsenko szóvivője egy nyilatkozatban „abszurd képtelenségnek” minősítette az EU-s szankciókat.
German Han 7,8 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Az izraeli–orosz–ukrán hármas állampolgárságú Han 2003-tól 2013-ig irányította a BP és orosz oligarchák közös óriásvállalatát, a TNK-BP-t. 2013-ban a TNK-BP-t az állami Rosznyeft felvásárolta. Han nagy-britanniai ingatlanai kerültek zár alá, köztük a 35 millió dollárt érő két ház a londoni Belgravia negyedben.
Roman Abramovics 6,9 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
A nincstelen árvából szankciók sújtotta sportmogullá emelkedő Abramovics sorsa az orosz oligarchia lehetőségeit és csapdáit példázza. Az üzleti életben nyüzsögve 1995-ben összeállt a járműipari oligarcha Borisz Berezovszkijjal, hogy olcsón megkaparintsák a Szibnyeft irányítását. 2000-ben Berezovszkij összetűzött Putyinnal, ekkor Abramovics olcsón meg tudta venni mentorának pakettjét. 2005-ben a Gazprom 13,1 milliárd dollárt fizetett neki a Szibnyeft-részvényeiért. 2000 és 2008 között – állítólag Putyin utasítására – a távol-keleti Csukcsföld régió kormányzója volt. Nyugaton leginkább nagyvonalú életviteléről volt ismert, rengeteget költött imádott labdarúgócsapatára, a Chelsea-re, és félmilliárd dollárt adományozott zsidó ügyek támogatására. Ideje javát Oroszországon kívül töltötte, volt izraeli és portugál útlevele is. Abramovicsot, amikor a kezdeti orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalásokon közvetített, valószínűleg megmérgezték Kijevben. Legalább négy vagyontárgyát zárolták, köztük a Chelsea-t, egy Gulfstream G650-es repülőgépet és egy 140 millió dollárt érő, tizenöt hálószobás londoni házat. Két, török szárazdokkban levő jachtját – 900 millió dollár – nem lehet elérni.
Viktor Rasnyikov 6,9 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Rasnyikov szerelőből lett a legnagyobb oroszországi acélgyártó, az MMK többségi tulajdonosa. 340 méteres jachtját, az Ocean Victoryt március elején, a Maldív-szigeteknél látták utoljára.
Alekszej Kuzmicsev 6 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Fridman másik régi partnere március 7-én Hannal együtt lemondott a luxemburgi LetterOne befektetőcég igazgatótanácsából. Két jachtját – La Petite Ourse, La Petite Ourse II – a francia hatóságok márciusban lefoglalták.
Pjotr Aven 4,3 Mrd USD – Szankciók: EU, Egyesült Királyság
Putyin egykori külgazdasági minisztere 1994 és 2011 között a legnagyobb oroszországi magánbank, az Alfa Bank elnöke volt. Három házát – köztük egy 18 szobás surrey-i birtokot és egy 4,4 millió dolláros olaszországi villát – lefoglalták, illetve elkobozták. Fridmannal együtt, bár fogadkoznak, hogy megtámadják az uniós szankciókat, március 3-án lemondtak a LetterOne igazgatótanácsának tagságáról.
Szankcionálva 2022 előtt
Gennadij Timcsenko 11,3 Mrd USD – Szankciók: USA (2014), EU, Egyesült Királyság (2022)
A szovjet korszak végének privatizációjában Timcsenko az egyik legnagyobb részvényese lett az általa vezetett állami olajkereskedelmi vállalatnak. Putyinnal a 90-es években barátkozott össze, amikor a Rotenberg testvérekkel megalapították a Javara-Neva cselgáncsklubot. Timcsenkónak ma a Novatek földgázcégben és a Szibur petrolkémiai holdingban van részesedése, továbbá ő a Kontinentális Jégkorongliga elnöke.
Viktor Vekszelberg 5,5 Mrd USD – Szankciók: USA (2018), Egyesült Királyság (2022)
Az Ukrajnában született orosz–ciprusi alumíniumbáró olyan oligarchákkal üzletelt, mint Oleg Gyeripaszka (OK Ruszal) és Mihail Fridman (TMK-BP). Vekszelberg Tango nevű 90 millió dolláros szuperjachtját és Airbus A319-esét az amerikai hatóságok zárolták márciusban.
Andrej Szkocs 4,7 Mrd USD – Szankciók: USA (2018), EU, Egyesült Királyság (2022)
Aliser Uszmanov partnere 1999 óta tagja a Dumának. Az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolta meg, hogy „régi kapcsolatai vannak orosz szervezett bűnözői csoportokkal”, de ezt Szkocs tagadta.
Szulejman Kerimov 4,4 Mrd USD – Szankciók: USA (2018), EU, Egyesült Királyság (2022)
Kerimov, az orosz felsőház tagja, a 2008-as pénzügyi válságban elveszítette első milliárdjait, de aztán újra vagyonokat keresett a Poljusz aranybányászati vállalaton. Franciaországban, ahol négy villája van összesen 280 millió dollár értékben, 2019-ben a hatóságok adócsalás vádjával foglalkoztak vele, Kerimov tagadott, a bíróság 2020-ban ejtette az ügyet.
Még megúszták
Vlagyimir Liszin 18,4 Mrd USD
Liszin az 1990-es évek brutális oroszországi alumíniumháborúiban edződött. Az alumíniumkohókat is birtokló Trans-World Group gyárait irányította. A Trans-World ellen később bankcsalások vádjával nyomoztak orosz hatóságok. 1995-ben állítólag Liszint is kihallgatta a rendőrség egy politikus halálával kapcsolatban. Liszin jelenleg egy acélipari óriás, az NLMK elnöke.
Vlagyimir Potanyin 17,3 Mrd USD
Az egykori szovjet hivatalnok 1996–97-ben rövid ideig Borisz Jelcin miniszterelnök-helyettese volt, részt vett az állami vállalatok privatizációjának lebonyolításában. Potanyin 2,5 milliárd dollárt költött a 2014-es téli olimpia sílétesítményeire. Ő vezeti a világ legnagyobb nikkeltermelőjét, a Norilszkij Nikelt. Ukrajna megtámadása után kilépett a Guggenheim Múzeum alapítványának boardjából – két évtizedig volt tagja.
Leonyid Mihelszon 14 Mrd USD
A Novatek földgázcég alapítója és elnöke, a Szibur petrolkémiai vállalat 36 százalékos tulajdonosa. Szibur-részvényeinek egy részét Kirill Samalovtól, Putyin volt vejétől vette. A szankciókkal sújtott Timcsenko mindkét vállalatában partnere.
Vagit Alekperov 10,5 Mrd USD
Az egykori Kaszpi-tengeri olajbányász olaj- és gázipari miniszter volt az utolsó szovjet kormányban, 1991-ben ő alapította meg – mint állami vállalatot – a Lukoilt. Két évvel később privatizálta. Talán azért sem büntetik, mert nyugaton a szankciókkal sújtott Rosznyeft-főnök Igor Szecsin ellensúlyának tartják.
Dmitrij Ribolovljev 6,6 Mrd USD
A 90-es években frissen privatizált részvényekkel szerzett vagyont. 2010-ben 5,3 milliárd dollárért eladta az Uralkali-részesedését (a legnagyobb orosz kálisógyártó). Egymilliárd dollárt költött európai ingatlanokra, ebből 400 milliót a monacói La Belle Époque-ra, ahol lakik. Övé a Szkorpiósz nevű görög sziget és az AS Monaco labdarúgócsapat.
Alekszander Abramov 5,5 Mrd USD
Oroszország 98-as pénzügyi összeomlásakor fillérekért vásárolt acélműveket és szénbányákat. Ma a legnagyobb orosz acélgyártó, az Evraz boardjának elnöke.
Zár alatt
Az amerikai Forbes becslése szerint az orosz milliárdosok összvagyonának harminc százaléka, 96 milliárd dollár parkol külföldön. Luxusingatlanok, szuperjachtok, magánrepülők és külföldi vállalatok részvényei. A nyugati szankciók ebből eddig 23 milliárd dollárt értek el.
Orosz rulett
Oroszországnak és oligarcháinak sok hányattatásban volt része három évtized alatt.
1991. december 25.: A Szovjetunió összeomlik.
1992: Oroszország árulni kezdi az állami vagyont. Bundameccs volt: az IMF szerint a részvények kétharmada bennfentes vállalati vezetőkhöz került.
1996: Borisz Berezovszkij, Vlagyimir Potanyin és más oligarchák értékes energia- és nyersanyagforrásokért cserébe finanszírozzák Borisz Jelcin elnök (a fotón) újraválasztási kampányát.
1997: A moszkvai bikapiac meghozza Oroszország első négy milliárdosát.
1998: Az orosz pénzügyi válság bedönti a gazdaságot.
1999. december: Jelcin lemond, és kinevezi ügyvivő elnöknek a szinte ismeretlen megbízott miniszterelnököt, Vlagyimir Putyint.
május: Putyin Berezovszkij támogatásával megnyeri az általános választásokat, és Oroszország elnöke lesz.
június: Putyin kritikus anyagok megjelenése után letartóztja Vlagyimir Guszinszkij médiamogult, később rákényszeríti, hogy adja el a Media Most holdingot az állami Gazpromnak.
november: Berezovszkij a Kreml vizsgálata miatt elhagyja Oroszországot, és megfogadja, hogy sosem tér vissza.
július: Roman Abramovics 230 millió dollárért megveszi a Chelsea futballklubot.
február: A brit olajipari óriás BP és egy orosz oligarchakonzorcium megalapítja a TNK-BP-t, a világ tíz legnagyobb olaj- és gázipari magánvállalatának egyikét.
október: Mihail Hodorkovszkijt, Oroszország akkor leggazdagabb emberét letartóztatják. Két év múlva kilenc évet kap csalásért és adóelkerülésért.
2004. július: Az állami Gazprom eladja a Szogaz biztosítási óriást a Putyinhoz kötődő Rosszija Banknak. Az első lépés a Putyin cimboráit milliárdossá tevő tranzakciók sorában.
2004. július: Moszkvai irodája előtt agyonlövik Paul Klebnikovot, a Forbes Russia oligarchiaügyeket feltáró cikkeiről ismert főszerkesztőjét. A gyilkosság hivatalosan máig megoldatlan.
2005. október: Abramovics 13,1 milliárd dollárért eladja a Szibnyeft olajcég 75 százalékát a Gazpromnak.
február: Jurij Kovalcsuk és Alekszej Mordasov létrehozzák a Putyinnal szövetséges médiaholdingot, a Nemzeti Médiacsoportot (Nacionalnaja Megyia Gruppa).
2008. május: Mivel alkotmány tiltja a kettőnél több egymást követő elnöki ciklust, Putyin elcseréli Dmitrij Medvegyevvel (balra) az elnöki és a miniszterelnöki posztot.
2008. július: Dmitrij Ribolovlev műtrágya-milliárdos 95 millió dollárért megveszi Donald Trump óceánparti villáját, a Palm Beach-i Maison de L’Amitiét.
augusztus: Oroszország megtámadja a szomszédos Grúziát (Georgiát).
2009: Aliser Uszmanov befektet a Facebookba.
2010: Leszállítják Abramovicsnak a világ akkor legnagyobb luxusjachját, az 533 lábas (162 m) Eclipse-et.
2010: Mihail Prohorov megveszi a New Jersey Nets NBA-csapatot.
2011: 79 milliárdos lakik Moszkvában, a világ egyetlen más városában sincs ennyi.
2012: Putyin újra elnök, a szavazatok 63 százalékával harmadszor nyer elnökválasztást. Tüntetők százait tartóztatják le.
2013. március: Az angliai Berkshire-ben meghal az odamenekült Berezovszkij, feltehetően öngyilkos lett, de a halottkém később azt állítja, nem tudja megállapítani a halál okát. Berezovszkij előző nap azt mondta az orosz Forbesnak: „Hodorkovszkij megmenekült, de ez nem jelenti azt, hogy én megmenekültem. Túl vagyok már egy csomó értékváltozáson és csalódáson… Elment az eszem.”
december: Hodorkovszkij idő előtt szabadul a börtönből, és Svájcba költözik.
2014. március: Oroszország elcsatolja Ukrajnától a Krímet; az USA válaszul szankciókkal sújtja többek között Gennagyij Timcsenkót, Arkagyij és Borisz Rotenberget.
február: Egy moszkvai hídon agyonlövik Borisz Nyemcovot, a Putyin-korszak korrupcióit feltáró ellenzéki politikust.
december: Hillary Clinton szerint Donald Trump orosz hekkerek segítségével verte meg őt az amerikai elnökválasztáson.
2017. július: Trump először találkozik személyesen Putyinnal. Több mint két órát tárgyalnak zárt ajtók mögött. Később még négyszer találkoznak.
április: Az USA szankciókat vezet be Oleg Gyeripaszka acél-alumínium mágnás és hat másik oligarcha ellen.
2019. március: 22 hónapos vizsgálat után az igazságügyi minisztérium közzéteszi Robert Mueller volt FBI-igazgató jelentését a 2016-os választásokba való orosz beavatkozásról.
július: Az orosz parlament elfogadja a Putyint akár 2036-ig hatalomban tartó alkotmánymódosítást.
A fagyi, a lángos, a szállás… idén minden még drágább lesz itthon – ömlik mindenhonnan a turistaszezon kezdetén. Mi most mégis olyan magyarországi úti célokat ajánlunk, ahol nagyon is érdemes lábat lógatni, és ahol a csodás természeti környezet a hozzáadott érték, nem feltétlenül (na jó, vagy nem csak) a hambi vagy a pisztráng. Barlangfürdő, vadregényes szabadstrand, nógrádi focimeccs, eldugott fogadó – mutatjuk a szerkesztőség kedvenc itthoni ”töltőpontjait”.
Egy szakértő évente tízezer városi fa állapotát képes ellenőrizni, a Greehill mesterséges intelligencián alapuló technológiája naponta ötvenezret. Először Szingapúr zöld okosvárossá fejlesztésében kaptak fontos feladatot, és befektetőik annyira hisznek bennük, hogy ha kell, egy hét alatt teremtenek elő többmillió eurót. A világ városaiban a zöldterületek digitális feltérképezését tűzték ki célul, már Budapesttel is tárgyalnak.
Írta: Simó György Jonas Bendiksen, a Magnum Photos, a fotós újságírás egyik, ha nem a leghíresebb intézményének fényképésze 2021-ben jelentette meg legújabb munkáját, a The Book of Velest – avagy a Velesz könyvét. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Júliusban más jön! Velesz a kereszténység előtti pogány szláv hitvilág egyik fontos istene, a föld, a vizek és az alvilág ura, az ég, a villámok […]
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára. Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével […]