Hogyan küzdhetünk meg a növekvő energiaigényekkel a harmadik energiaválság közepén?
A jelenlegi világpolitikai helyzet rávilágított nemcsak Magyarország, de sok más európai ország sebezhetőségére is, hiszen nagyban támaszkodunk az import energiahordozókra. A tárolási kapacitások növelése önmagában nem megoldás. Az energiahatékonyság összességében legalább annyira fontos része az egyenletnek. A villamos energia tárolására szolgáló új módszerek
kifejlesztése időbe telik, csakúgy, mint további atomerőművek építése. Racsek Dániellel, a Schneider Electric Zrt. EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan érdemes újragondolni az energiatakarékosságról alkotott elképzeléseinket, és milyen szerepe van ebben a Schneider Electric által nyújtott szolgáltatásoknak és termékeknek.
„Az már világos, hogy azok az alternatív megoldások, amik a kereslet csökkentésére összpontosítanak, nem fognak megvalósulni. Minden ember, otthon, vállalat és szolgáltató egyre több elektromos eszközt használ. A népesség és a gazdaság növekedése is azt jelenti, hogy a világnak jóval több energiára lesz szüksége. Ez még a szélturbinák és napelemek hatalmas méretű építése esetén is a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználását jelenti.
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, […]
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, a stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus városi problémáknak számítanak, és egyes kutatások szerint nagyban hozzájárulnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a szorongás és a depresszió kialakulásához. De nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldások – parkok, városi fák, esőkertek (a csapadékvíz helyben tartására szolgáló, enyhén lesüllyesztett, elöntéstűrő évelőkkel beültetett területek), méhlegelők, zöld tetők – és az okosabb várostervezés enyhíthetik ezeket a problémákat, és javíthatják a lakók életminőségét.
A város nem kell, hogy forró katlan legyen!
A városi zöldfelületek hűsítik a beépített környezetet, és tompítják a szélsőséges csapadékesemények hatását, ugyanis segítik a csapadékvíz tározását és lassú beszivárgását a talajba, így hozzájárulnak a villámárvizek megelőzéséhez is. Emellett életteret nyújtanak a vadvilágnak, és javítják a levegő minőségét. Bécsben például egyre több „hűsölő utcát” hoznak létre, ahol a forró napokon akár öt fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Ezeket az autóforgalom elől elzárt helyeket a nagyobb növényborítású utcákon vagy tereken jelölték ki, ahol több az árnyék, világosabb az aszfalt, és van elég ülőhely, emellett ivókutakat is telepítettek.
A városi növényzet fontos szerepet játszik a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában: csökkenti a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, rekreációs lehetőségeket biztosít, és így közvetetten az egészségügyi költségek csökkentéséhez is hozzájárul. Tokióban például azok az idős lakosok, akik a nagyvárosban sétálásra alkalmas parkok közelében laknak, tovább élnek, életkortól, nemtől, családi állapottól, és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül.
Bár a városi zöldet gyakran csak dekorációnak tartjuk, gazdasági tényező is. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden dollár a számos jótékony hatásnak köszönhetően négy és félszeresen térül meg. A hazai városokban is újra kell gondolnunk a térhasználatot ahhoz, hogy településeinket egészségesebbé és élhetőbbé tegyük. A lakók igényeit, jóllétét kellene előtérbe helyezni. Az autókra szabott városi környezet, az utcákat uraló átmenő autóforgalom helyett olyan ember- és klímabarát tervezésre van szükség, aminek szerves része a természet. Ez már az infrastruktúra egészen minimális átalakításával megoldható lenne.
A forgalomcsillapítást Barcelonában például a néhány háztömböt magába foglaló „szuperblokkokkal” oldották meg. Az ilyen blokkokban gyalogosokra és biciklisekre optimalizálják a közlekedést, és csak az ott lakók és a közszolgáltatók hajthatnak be. A kellemesebb klíma érdekében, amit csak lehetett, kizöldítettek, és különböző árnyékolási megoldásokat is alkalmaztak. Az állandó forgalmi zajt és a rossz levegőt élettel teli közterek váltották fel. Budapesten az Újlipótvárosban 2016 óta dolgoznak szuperblokk létrehozásán a helyi civilek, és már van erre szándék a Nagy- és Kiskörút közötti területen is.
Értsd: a májusi Kilövésen ketten is ott voltak a nemrég leleplezett 30 sikeres magyar 30 alatt listánkról. Ne csak a magazint, Tiktokunkat is pörgesd ezerrel (hiszed vagy sem, semmi ciki nincs benne), telis-tele 30/30-as gondolatokkal, aranyköpésekkel.
Öt vállalkozása volt eddig. Az első kettő csúfos kudarc, a harmadik nagyjából túlélt, az egészen jól működő negyedikből pedig kinőtt egy ötödik, amiből világsiker lett. A negyvenöt éves angyalbefektető ma már nyugdíjasnak tekinti magát, minden idejét a portfóliójában lévő startupoknak szenteli, a következő évek pedig arról szólnak majd, tőzsdeérett-e a befektetőcége, a Baconsult. Empatikus kocka? Sztoikus angyal? A tekintélyét romboló tudatos énmárkaépítő? Sokféle jelzőt és nevet lehet ráaggatni, de amire biztosan nem hallgat: Balogh Péter úr.
Bangkoktól Kecskemétig és a Balaton-partig egyre több helyen találkozni a Kuube okospadjaival, amelyek még annál is okosabbak, mint amennyire elsőre tűnnek. A budakalászi fejlesztő és gyártó cég nagy ugrás előtt áll, idén elérhetik az egymilliárd forint árbevételt. Eddig ellenálltak a sok befektetői megkeresésnek, de a külföldi összeszerelés képbe kerülésével valószínűleg nem sokáig lesz így.
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára. Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével […]
Az Electrolux – a vállalat nyíregyházi beruházásával – a jövő gyárát építi Magyarországon. A globális vállalat büszke svéd gyökereire és skandináv értékeken alapuló működésére. A cégcsoport stockholmi központjában dolgozó Safrankó Edittel a mérnökképzésről, a multikulturális mindennapok előnyeiről és arról beszélgettünk, hogy egy magyar szakember számára milyen lehetőségeket kínál a svéd vállalat Magyarországon és világszerte.
