Kőszegi Dániel egy kis debreceni pinceboltból indulva építette fel az ország legnagyobb erősáramú nagykereskedőcégét. A céget ma már gyerekei irányítják, de ő a nyugdíjas évek felé közeledve új ötletbe vágott bele, és egy maroknyi mérnökkel olyan elektromos meghajtást fejlesztett ki és gyártott le, amire az iparág nagyágyúi is elismerően csettintenek. Teherautóikat az Audi és az Aldi, kukásautóikat több magyar város is használja. Hamarosan bővítik az üzemet, és az a céljuk, hogy rövid idő alatt nyélbe üssék az első külföldi üzleteket is.
Magas labda lenne ezen a ponton bevallani, hogy gyerekkoromban kukás akartam lenni, bezzeg most, csakhogy ez nem fedné a valóságot. De az azért igaz, hogy mint a kisgyerekek többsége, én is a radiátorba kapaszkodva vártam, hogy hetente egyszer feltűnjön az utcában a narancssárga Liaz. Hogy ez miért ennyire misztikus, nem tudom, valószínűleg komplett pszichológusgenerációk találnak benne szakdolgozati leletanyagot, de egy biztos: nem a biológiai órám volt túlfejlett, mégis minden héten pontosan ugyanakkor kapaszkodtam. A kukásautó ugyanis nem jön, hanem bedübörög az utcába. Nos, a jövő gyermekeinek kicsit nehezebb dolguk lesz, a kilométerekről hallható autókat a magyar városokban hamarosan felválthatja a kukások Teslája.
Zsenikkel körülvéve Debrecenben évtizedekig működött egy kis bolt, nevezhetjük legendásnak is. A Kossuth utcai Hobbi Elektronika pincehelyiségébe bárki bevihette a kisrádióját, távirányítóját, lemezjátszóját, a sokat látott szakemberek, amit csak lehetett, megjavítottak. A belvárosi boltocska gyengeáramú szervizből hamar komputerszervizzé, majd ipari elektronikai kereskedéssé fejlődött, és tulajdonképpen innen indult az ország legnagyobb erősáramú kereskedőcége is. A Daniella Villamosság ma már négyszázötven embert foglalkoztat, árbevétele súrolja a húszmilliárd forintot.
Hogy hányszor áll meg egy nap, az elektromos hajtásnak teljesen mindegy.
Angliából hozott biokertészeti tudását lassan harminc éve Magyarországon kamatoztatja Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója. Mintagazdaságában hetvenféle biozöldség terem.
Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert alapítója éppen füvet nyír érkezésemkor. „A fűnyíróra néha azért szükség van” – mondja. Kertjük arról is híres, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, amennyire lehet, emberi munkára támaszkodnak. „Nem vagyunk nagy húsevők. Néha levágunk a néhány fős birkaállományból egyet, de nem ez a lényege, nem ezért tartjuk, hanem inkább, hogy a trágyát kapjuk tőle.” Matthew nemcsak azért fogalmaz így, mert angol az anyanyelve, hanem mert valóban rengeteg, hulladéknak tekintett anyagot tart értékesnek. Röviddel a rendszerváltás után jött Magyarországra, akkorra már több mint tíz éve dolgozott környezetbiológusként Angliában, ahol fenntartható mezőgazdaságot és vidékfejlesztést is tanult.
Matthew szerint egyre többen választják majd a biozöldséget.
1998-ban mintakertet alapított Babatpusztán, Gödöllő külterületén. A Nyitott Kert a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Agrár- és Élettudományi Egyetem – a szerk.) tangazdasága volt. Ezt tizenöt évig vezette, és az egyetemi kutatómunkába is belefolyt. Matthew azóta elköltözött Zsámbokra, de már az itteni biokert is tangazdaság, egy uniós pályázat keretében nagygazdáknak mutatják be a biotermesztés előnyeit.
A kert nagyon rendezett: egy parcella huszonöt méter hosszú, nyolcvan centi széles és van köztük egy negyven centiméter széles gyalogút. Ez a pontosság azért is kell, mert a biotermesztésben fontos a vetésforgó, az év során többször változik, mikor, mit, hova vetnek. Miközben erről beszélgetünk, Matthew kicsit arrébb megy elfordítani az egyik öntözőt. Hatan dolgoznak a háromhektáros kertben, és legalább hetvenféle zöldséget termelnek.
A Zsámboki Biokert fókusza a talajon van, mert sok múlik azon, hogy milyen minőségű földből, milyen tápanyagot vesz fel egy növény. A talajból felvett anyagok a termény tápértékét is befolyásolják. Élő agroökológiai rendszert próbálnak felépíteni, amiben minél kevesebb dolog válik hulladékká. Ebben Sári, a kert igáslova is nagy szerepet vállal, gépek helyett ő szállítja a trágyát. A fóliasátrakat is trágyával fűtik, alulról, mond egy példát Matthew az újrahasznosításra. A dobozrendszer is fontos része a kert ideológiájának, hetente szezonális biozöldségeket juttatnak el a környékre és Budapestre.
Matthew szerint, ha tovább drágul a gázolaj és a műtrágya – a két legnagyobb költségtényező –, az még inkább meg fog látszani a már most is elszabadult élelmiszerárakon. Emiatt közelebb kerülhet egymáshoz a bio- és a nem biozöldségek ára, és szerinte több ember választja majd inkább a biozöldséget, ha az csak húsz–harminc százalékkal lesz drágább.
Vannak a listán régi ismerősök, akiket már bemutattunk a Forbesban vagy a Forbes.hu-n. Mások tevékenysége még sosem kapott ekkora figyelmet. Mindegy, hogy vegyszermentes mezőgazdasági megoldással, újrahasználható ételesdobozokkal, használt mobiltelefonok begyűjtésével vagy akár egy egész városrész környezetbarátabbá tételével neveztek: az első Forbes Levegő összeállításba olyanok kerültek be, akik területükön példát mutatnak. Ha követjük őket, zöldebb világban élhetünk.
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, […]
Év elején égbe szálltak a lakásárak Magyarországon, de most jöhet a fordulat. Kérdés, hogy eljön-e ismét a tagadás állapota, és az eladók évekig kitartják álomáraikat.
„Megyek Dániába gasztrotúrára!” Erre a bejelentésre tizenöt éve még értetlenkedő fejcsóválás lett volna a reakció, ma már irigykedés. És ez a Noma miatt van így.
