Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget. Délelőtt tíz, jön […]
Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget.
Délelőtt tíz, jön az utcába a kukásautó, vissza az átlagos keddhez. Gyerek az ablakra tapad, a kukások jófejek, integetnek, közben mesélem a hatévesnek, milyen menő elektromos kukásautókról írtunk ebben a lapszámban. A fékpedál lenyomása nélkül lehet fékezni velük, és a zöld rendszámos járgányokat nem biztos, hogy hallanánk, legfeljebb akkor, amikor bebillentik a szemetes tartalmát az autó gyomrába. (Abba bele sem merek gondolni, hogy az egész bulit lekéssük az ablakban.)
Ha már billentés! Egy ideje erősen piszkálgatjuk a Föld legfontosabb, átbillenő rendszereit, és ezzel nem lassú változást idézünk elő a klímában, hanem egymásra ható dominókat piszkálunk. Eldőlésük radikális következményekkel járhat. Mi lesz velünk 2077-re, de akár 2050-re vagy 2035-re? Miért kerüljük az ezzel kapcsolatos kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, mikor felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos? Szelektív hulladékgyűjtésünk tényleg csak aranyos szélmalomharc a gyárkémények pöfögése mellett? Címlapanyagunkban ezeket a kérdéseket elemezzük.
Burján Safirát megviselte a közösségi média, volt férjét, Zsombort pedig az ügyvezetés, ezért úgy döntöttek, közös vállalkozásuk, a Szafi Products nagyobb részétől megválnak. A mindenmentes termékekben itthon úttörőnek számító cég vezetését az Ipsits házaspár veszi át tőlük – ők korábban a Schobert Norbi féle Update-franchise építésében edződtek.
Gattyán György néz rám jelentőségteljes arccal, elegáns öltönyben, lezserül keresztbe vetett lábbal, miközben a négy interjúalanyomra várakozom – na, nem élőben, hanem a 2017. decemberi Forbes címlapjáról. Nem véletlen, hogy éppen ez a magazin hever a dohányzóasztalon a Szafi kőbányai központjában. 2017-ben ebben a számban mutattuk be, hogyan fejlődtek az egyetemen írt receptek – egy kiskunmajsai tanyáról indulva – mindenmentes poralapokká és milliárdos árbevételű vállalkozássá.
„Bár igazad lenne!” – mondja nevetve Burján Zsombor, mikor azt fejtegetem neki, hogy 2017-hez képest ma már alighanem mindenki hallott a Szafi termékekről. „A férfiak között ez nagyon nincs így” – állapítja meg. „Tegnap százhúsz embernek tartottam előadást. Nem mindenki tudta, hogy ki vagyok, de a Szafi nevet már ismerték” – árnyalja a képet Safira (azaz a Szafi márka névadója). A férfitársadalom jelentős részének ingerküszöbét talán nehezebb áttörniük a Szafi termékekkel, de az vitathatatlan, hogy öt évvel ezelőtthöz képest jóval többen hallottak már róluk. Ehhez fontos volt a 2018-ban elindított franchise-hálózat. „Nagy szükség van a kényelmi termékekre” – mondja Zsombor. Kezdetben kizárólag lisztkeverékeket és szárazárut forgalmaztak. Termékpalettájuk mára alaposan kibővült, lekvárok, öntetek, avokádóolaj és még gyorsfagyasztott csokis szuflé is kapható náluk.
Még egy profinak sem egyszerű A franchise-üzletekben a pékáruk és gyorsételek viszik a prímet. Szendvicsek, hotdogok, lángosok és hamburgerek készülnek Szafi alapanyagokból, illetve olyan mindenmentes termékeikről ismert márkák is vannak a kínálatukban, mint a Violife vagy az Alpro. Főleg az újragondolt, reformgyorskajákkal nehéz mellényúlni – legalábbis biztos, hogy van kereslet jól elkészített hamburgerre vagy lángosra –, a franchise-üzletek megnyitása mégsem volt kockázatmentes. „Egy skandináv országban nem tartottam volna ennyire az indulástól, de Magyarországon vagyunk” – céloz Zsombor a hazai fogyasztók árérzékenységére.
A vásárlók nagy része tudja, hogy ilyen alapanyagokhoz és élelmiszerekhez semmiképp sem juthat hozzá olcsón.
A webshopon kapott visszajelzések is azt mutatják, hogy leghűségesebb vevőiknek csak az árak fájnak. „Erre azt szoktam mondani, ha valaki otthon magának állítja össze a lisztkeverékünket, nem fogja tudni hozni a minőséget, mert mi megválogatjuk az alapanyagokat, nem mindegy, milyen termesztőktől jönnek. Másrészt egy csomag árán talán ha száz forintot spórol, aki így tesz. Arról nem is beszélve, hogy a kísérletezés alatt mennyi lisztet kell kidobnia. Még egy profinak sem egyszerű feladat ilyen keverékeket összeállítani” – mondja Safira. „Ha körülnézünk a gluténmentes termékek között, minden sokkal drágább, mint a hagyományos alapanyagok, kész-, illetve félkész termékek. A Szafi lisztek, pudingporok, fűszerek, tészták, granolák, csokoládék minőségi, garantáltan gluténmentes, vegán alapanyagokból készülnek” – mondja Kohári Éva, a Gluténmentes Íz-lik bloggere, aki gyakran dolgozik Szafi termékekkel. Ebből az is kiderül, hogy a vevők nagy része tudja, hogy ilyen alapanyagokhoz és élelmiszerekhez semmiképp sem juthat hozzá olcsón.
Gáborékat ismertük, bennük bíztunk A franchise-boltok megnyitása mellett szólt az is, hogy addig meglévő termékeikkel már nem lehetett komolyabb növekedésben gondolkozni, bővíteniük kellett a kínálatot. 2018-ban megnyílt első üzletük az Etele téren, és telitalálatnak bizonyult. Nem sokkal később a Nagy Lajos király útja követte, aztán jött a hat vidéki egység Győrben, Pécsen, Nyíregyházán, Szegeden, Szombathelyen és Vácon. „A két első budapesti üzlet forgalma minden félelmünket eloszlatta” – mondja Zsombor.
Üzletenként változó, de akár havi tizenöt–húszmillió forintot is elérő bevétellel kezdtek, ami szép eredmény, még úgy is, hogy bevallásuk szerint nem határoztak meg konkrét célszámokat. Mert ha akarnák is, nehéz lenne pontos méréseket készíteniük arról, kik a vásárlóik. A „kényszervásárlóknak”, vagyis a különböző ételérzékenységgel és betegségekkel élőknek sokszor csak az ő termékeik kínálnak megoldást. „Így nehéz megjósolni egy új projekt sikerességét – mondják. – Ráadásul a demográfia és a földrajz sem mindegy. Van Budapest, aztán vannak a vidéki városok, meg kelet és nyugat. Nem lehet összehasonlítani őket.”
„2017-ben ismerkedtünk meg Szafival és Zsomborral, előtte a bankszférában és a kereskedelemben dolgoztunk, illetve egy másik franchise-hálózatban szereztünk tapasztalatot” – veszi át a szót Ipsits Gábor és felesége, Anita. Ők végül 2020-ban szereztek többségi részesedést a Szafi Productsban. A másik franchise-hálózat egyébként a Schobert Norbi–Rubint Réka-féle Update volt. Anita, Gábor, Safira és Zsombor a Szafi termékek ausztriai online értékesítésével kezdték, nem sokkal később a németországival folytatták együttműködésüket. 2018-ban megállapodtak, hogy Ipsitsék beszállnak a franchiseüzletek megnyitásába. Egy évvel később ültek le megbeszélni, hogy Safira és Zsombor teljes üzletrészüket eladnák, és hogy ezt a tulajdonrészt a legszívesebben Ipsitsék kezében látnák. „Voltak külföldi érdeklődők, volt hatbillió forint éves forgalmú vállalat. Az ilyen cégek mindenről szólnak, csak az emberségről nem. Ha egy ilyen ajánlatra rábólintunk, Gáborék elveszítették volna addigi befektetéseiket – magyarázza Zsombor. – A másik fontos dolog, hogy Gáborékat ismertük, bennük bíztunk.”
Hiába ajánlottak a külföldi érdeklődők mind nagyobb összeget, az üzleti életben elég szokatlan érvként végül „az emberség döntött”. Illetve az, hogy Anita és Gábor vezetésével sokkal valószínűbb, hogy eddigi elképzeléseiknek megfelelően épül tovább a márka. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy termékeik „ízében és élvezeti értékében” továbbra se legyen kompromisszum. Az akvizíció még tart, lezárultával Zsombor és Safira tíz-tíz százalékos tulajdonrészt meg is tartanak. „Nyílt titok, hogy nehézségeink voltak, Szafit megviselte a közösségi média, engem pedig az ügyvezetés, és már az egészségemre is kezdett káros hatással lenni az egész” – mondja Zsombor. „Gyerekünk is született, ezután én törekedtem is rá, hogy háttérbe vonuljak” – teszi hozzá Safira. A sok nehézség egy részét a Schobertékkel kialakult viták képezték. Ezeket a nagyközönség a közösségi médiában is követhette, miután 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) több más cég árui mellett Szafi termékeket is visszahívott, és Norbival videókban és bejegyzésekben üzengettek egymásnak.
„Összességében nem volt rossz marketing” – mosolyog a történteken Safira, Zsombor azzal zárja le a sztorit, hogy ma már nincs jelentősége. A minőség miatt egyébként szerintük senkinek sem kell aggódnia. A különböző mérésekre és ellenőrzésekre havonta tízmillió forint körüli összeget költenek. „Beteges, amit csinálunk” – jegyzi meg félig komolyan Zsombor. Minőségi kifogása Kohári Évának sincs. „Ha megnézzük az egyes termékek összetételét, mind értékes gabonákat és a szervezetnek nélkülözhetetlen rostokat tartalmaznak. Sokan érzékenyek az élesztőre, nekik is minden szempontból jó választás ezekből a lisztekből sütni a kenyeret, zsemlét, kelt tésztát, hiszen élesztő nélkül is tökéletesen működnek.”
Még nem volt ennyire bonyolult történetük „Két hónap alatt jutottunk el az eladás ötletétől addig, hogy meg is valósuljon” – mondja Zsombor a 2019-ben elinduló sztoriról. Gáborék nem beszélnek konkrét összegekről, mindenesetre önerejük nem volt elég a beszálláshoz, az MFB csoporthoz tartozó Hiventurest keresték meg az üzlet finanszírozásához. „Korábban már sok, a Szafihoz hasonló cég keresett meg minket, menedzsmentkivásárláshoz vagy kapacitásbővítéshez kerestek finanszírozást. Mert hiába jutnak pályázati pénzekhez vagy banki hitelhez, nem áll rendelkezésükre elég önerő. Erre találtuk ki a zárt konstrukciós finanszírozási modellünket.” Ezt már Katona Bence, a Hiventures tőkebefektető vezérigazgatója mondja, aki egyébként jóval korábban ismerte a termékeket, mint a tulajdonosokat, mert felesége régóta rendszeres vásárlója a mindenmentes Szafi árunak.
Voltak külföldi érdeklődők, volt hatbillió forint éves forgalmú vállalat. Az ilyen cégek mindenről szólnak, csak az emberségről nem.
A befektetési konstrukció lényege, hogy a Hiventures nem későbbi cégérték-növekedésre spekulál, ahogy a startupoknál szokás, hanem egy már jól prosperáló cégbe száll be. Sohasem úgy, hogy többségi tulajdonrészt vásárol, és azt is kikötik, hogy a tulajdonosok legkésőbb tíz év múlva kivásárolhatják a szerződéskötéskor meghatározott összegért – ez a befektetett összeg plusz az éves, iparági minimumszinten tartott hozamelvárás értéke. Veszteséges működés esetén – ami Katona szerint ebben a konstrukcióban még nem fordult elő – együtt próbálják meg eladni a céget, esetleg végelszámolást kezdeményeznek. A befektetett összegről a Hiventures sem közölt információt. Az egészhez jött még az Erste mint banki finanszírozó. „Sokat beszélgettünk azóta a tranzakciós tanácsadóinkkal. Azt mondják, ezelőtt még nem volt ennyire bonyolult történetük” – mosolyog Gábor. Őket a Concorde MB Partners képviselte a tranzakció alatt.
A Szafinál a befektetés után a franchise-hálózat további építése a cél – az Alkotás úti és a székesfehérvári üzlet hamarosan megnyílik –, és külföldben is gondolkoznak. „Ahhoz viszont telephelybővítésre is szükség lesz” – mondja Gábor. Egyébként a jelentősebb magyar kolóniával rendelkező nyugati országokban már jelen vannak, de újrabrandingelés és intenzív marketing nélkül egyelőre tényleg csak a magyarok között akadnak vásárlóik Ausztriában, Németországban és Szlovákiában.
2020-ban a covid szabott gátat a terjeszkedésüknek, ez ma már nem akadály, de közben a megszaporodó otthoni sütés-főzések érezhetően jót tettek az üzletnek. Az első covidévben majdnem négyszázmillió forinttal ugrott meg az árbevételük. Most azonban őket is érzékenyen érinti az infláció és az ukrajnai háború is. „Négy kiemelten fontos alapanyagunk közül kettő, a köles és a hajdina Ukrajnából jön. A háború kitörésekor előfordult, hogy egy kamiont visszafordítottak a határról, és végül csak két hónappal később jött meg a szállítmány” – mondja Zsombor. Őt láthatóan nem nyugtatják meg azok az ötletek, hogy „idén majd éjszaka vetnek a gazdák”.
A pozitív eredmények ellenére a járvány alatt is volt hasonló problémájuk, akkor az indiai útifűmaghéjlisztből volt hiány. „Termékeink úgy negyven százaléka nem tud enélkül elkészülni, ez váltja ki a glutént. De túléltük, csak anyagi áldozattal járt” – mondja Zsombor. Hasonló gond a munkaerőhiány, nemrégiben már Vietnamból hoztak munkaerőt, az eddigiek alapján azonban nehezen képzelhető el, hogy a folytatás nem lesz sikertörténet. És bár Safira és Zsombor a tulajdonrészüknek megfelelően egyet hátraléptek, Gáborékkal együtt azt mondják, továbbra is együtt döntenek mindenben.
Szafi Products Kft. Alapítás: 2007 Tulajdonosok: Harmony Holding Kft. (mögötte Ipsits Gábor és Gáborné, illetve az MFB Kkv Tőkealap áll) (50 százalék), Burján Zsombor Csaba (25 százalék), Burján Safira (25 százalék)
Több mint tíz éve készítik Budapest egyik legdrágább fagylaltját, legújabban pedig kulturális mecenatúrát is felvállaltak. A Fragola alapítói, Tihanyi Eszter és Török Balázs százmillió forintos beruházással színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat is befogadó bisztrót nyitottak Újlipótvárosban, miután négy évvel ezelőtt már elkezdték a szezonális fagylaltbizniszt kiegészíteni pizzériákkal. Idén meglesz az egymilliárdos forgalom – már bőven nem csak gombócból.
Ez a Forbes más, mint a többi. És nemhogy nehezebb, még könnyebb is lesz forgatni, mint valaha. Elbüszkélkedünk vele, hogy miért. Extra alkatrész nem szükségeltetik hozzá.
„Drága Jogtanácsos Asszony, édes nénénk, hidd el, nem a te hibád.Tudjuk, mit érzel, ismerünk téged. Az organikus fair trade kávét választod. Ha lehet, gyalog jársz. Vagy biciklivel. Bepipálod a kis ikszet, ráfizetsz a repülőjegyre néhány eurót, hogy hátha tényleg ki tudod valamennyire egyensúlyozni az utazásod karbonlábnyomát. Műanyag palackot soha nem vennél a kezedbe, komolyan gondolkozol azon, hogy áttérsz a vegánságra, és […]
Egy szakértő évente tízezer városi fa állapotát képes ellenőrizni, a Greehill mesterséges intelligencián alapuló technológiája naponta ötvenezret. Először Szingapúr zöld okosvárossá fejlesztésében kaptak fontos feladatot, és befektetőik annyira hisznek bennük, hogy ha kell, egy hét alatt teremtenek elő többmillió eurót. A világ városaiban a zöldterületek digitális feltérképezését tűzték ki célul, már Budapesttel is tárgyalnak.
