Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget. Délelőtt tíz, jön […]
Bevalljam-e, hogy ezen sorok írásakor épp húslevest főzök? Illik ezt egy Öko mellékletben? Mindegy, már leírtam. Igazi hétköznapi luxus ez, egy átlagos kedd nem így néz ki. Egy kisebb betegség indokolja, hogy előkerült a konyhaszekrény mélyéről a piros lábas. Vagy fazék? Ezt sosem tudom, pedig anyukám már jó rég elmagyarázta a különbséget.
Délelőtt tíz, jön az utcába a kukásautó, vissza az átlagos keddhez. Gyerek az ablakra tapad, a kukások jófejek, integetnek, közben mesélem a hatévesnek, milyen menő elektromos kukásautókról írtunk ebben a lapszámban. A fékpedál lenyomása nélkül lehet fékezni velük, és a zöld rendszámos járgányokat nem biztos, hogy hallanánk, legfeljebb akkor, amikor bebillentik a szemetes tartalmát az autó gyomrába. (Abba bele sem merek gondolni, hogy az egész bulit lekéssük az ablakban.)
Ha már billentés! Egy ideje erősen piszkálgatjuk a Föld legfontosabb, átbillenő rendszereit, és ezzel nem lassú változást idézünk elő a klímában, hanem egymásra ható dominókat piszkálunk. Eldőlésük radikális következményekkel járhat. Mi lesz velünk 2077-re, de akár 2050-re vagy 2035-re? Miért kerüljük az ezzel kapcsolatos kényelmetlen kérdéseket, és hárítunk mindent a természetet kizsákmányoló kapitalizmusra, mikor felelősségünk tulajdonképpen százszázalékos? Szelektív hulladékgyűjtésünk tényleg csak aranyos szélmalomharc a gyárkémények pöfögése mellett? Címlapanyagunkban ezeket a kérdéseket elemezzük.
Írta: Simó György Jonas Bendiksen, a Magnum Photos, a fotós újságírás egyik, ha nem a leghíresebb intézményének fényképésze 2021-ben jelentette meg legújabb munkáját, a The Book of Velest – avagy a Velesz könyvét. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Júliusban más jön! Velesz a kereszténység előtti pogány szláv hitvilág egyik fontos istene, a föld, a vizek és az alvilág ura, az ég, a villámok […]
Írta: Simó György
A színpadon: „Elmondani az igazat arról a hamisságról, amit mindenki igaznak akart hinni.” — Simó György
Jonas Bendiksen, a Magnum Photos, a fotós újságírás egyik, ha nem a leghíresebb intézményének fényképésze 2021-ben jelentette meg legújabb munkáját, a The Book of Velest – avagy a Velesz könyvét.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Júliusban más jön!
Velesz a kereszténység előtti pogány szláv hitvilág egyik fontos istene, a föld, a vizek és az alvilág ura, az ég, a villámok és a viharok főistenének, Perunnak örök ellenfele volt. A kereskedelemmel is összenőtt sötét isten a 10. század, a kereszténység drámai változásokat hozó felvétele óta leginkább csak szláv településnevekben élt tovább. Közülük is a legismertebb a valaha szebb napokat látott macedón iparváros, Velesz. A kisváros nevét a világ 2016-ban ismerte meg, és mindjárt leesett állal: néhány helyi tinédzser Délkelet-Európának ebben az isten háta mögötti sarkában hozott létre – az amerikai elnökválasztást meglovagolva – több száz angol nyelvű, klikkvadász, kamu politikai weboldalt, és ezek amellett, hogy szép pénzt hoztak a tini minivállalkozóknak, járulékos mellékhatásként jelentősen hozzájárultak Donald Trump elnökké választásához is.
Más szavakkal: egy macedón falu ügyeskedő kisvállalkozói eldönthetik az amerikai elnökválasztást, és hozzájárulhatnak a nyugati demokráciák vezető hatalmának drámai elhiteltelenedéséhez. A fake news néhány hónap alatt az év szava lett.
Bendiksen könyve a két Velesz történetét kombinálja. Egyrészt jellegzetes, erőteljes, a helyszínen készített dokumentarista képekben mutatja be a negyvenezres iparváros alakjait és díszleteit, melléjük idézi a trumpista hagymázsajtó szövegeit, másrészt összekeveri mindezt Velesznek, a káosz, az átverés és a szélhámosság istenének és a korai szlávok életének történetével. Utóbbi egy 1919-ben felfedezett szenzációs régészeti lelet, a Velesz könyvének ősi szláv írással írt fatábláinak szövegeire és fakszimileképeire támaszkodik. Ez a mű, bár nagyon népszerű a szláv nacionalisták körében, számos tudós szerint maga is hamisítvány.
Híres és elismert fotós, érdekes történet, eredeti anyag. Nem csoda, ha a Magnum fotósközössége imádta, a legrangosabb fotósfesztivál egész estés presztízsbemutatót szervezett az apropóján, komoly világlapok szerettek volna belőle részleteket megjelentetni. Nem mellesleg a könyv is szépen fogyott. Aztán Bendiksen néhány hónap elteltével előállt az igazsággal: habár mind a fake news gyár, mind az ál-őskrónikák története igaz, a könyvben levő képek és szövegek egytől egyig mesterségesen előállított hamisítványok.
Valóban járt kétszer a városban, alapos munkával készített is üres díszleteket ábrázoló képeket, de az ezeken látható emberek általa fabrikált digitális avatárok, ő maga egyetlen, a hamis hírgyárakkal kapcsolatban levő emberrel sem beszélt. A könyv szövegeit, a hamis hírekből vett idézeteket és saját, ötezer szavas tanulmányát is mesterséges intelligencia készítette. Azt hitte, hamar lebukik, de mivel ez sehogy sem akart megtörténni, önmaga lebuktatásához is potom pénzért vásárolt Facebook- és Twitter-trollprofilt, majd ezeken vádolta meg magát a hamisítással, míg végül nagy nehezen, de sikerrel járt. Nem volt könnyű elmondani az igazat arról a hamisságról, amit mindenki igaznak akart hinni.
A káosz és a megtévesztés különféle szintjei ellenállhatatlanul és különös módon keveredtek össze ebben a történetben. Bendiksen meglátta benne a lehetőséget, hogy mint szakmája etikus hekkere szembenézzen a nyilvánosság, a demokrácia és a 21. század talán legfontosabb kérdésével: merrefelé tart az a világ, ahol a tech forradalom újabb és újabb hullámai nyomán az újságírás felismerhetetlenül keveredik össze a valósághű hamisítványok előállításával és a manipulációval? Ahol a politikai hatalom és a kereskedelem a színfalak mögött birkózik a szintetikus média – és ezzel a társadalmi nyilvánosság – ellenőrzésének fel- és kihasználási jogáért?
„Végig az volt a hipotézisem, hogy ha egy átlagos számítógépes ismeretekkel rendelkező szabadúszó fotós össze tud egy ilyen projektet rakni a pincében, akkor nagyon rázós idők elé nézünk. Ha optimista akarnék lenni, azt mondanám, egy aknamező felé közeledünk. A legjobb, ha mindenfelé figyelmeztető táblákat teszünk ki, mielőtt belegyalogolunk” – mondta egy interjúban Bendiksen. Már benne is vagyunk. Aki csak teheti, tegye ki a maga tábláit.
A szerző a Day One Capital kockázatitőkealap-kezelő ügyvezető partnere.
Vannak a listán régi ismerősök, akiket már bemutattunk a Forbesban vagy a Forbes.hu-n. Mások tevékenysége még sosem kapott ekkora figyelmet. Mindegy, hogy vegyszermentes mezőgazdasági megoldással, újrahasználható ételesdobozokkal, használt mobiltelefonok begyűjtésével vagy akár egy egész városrész környezetbarátabbá tételével neveztek: az első Forbes Levegő összeállításba olyanok kerültek be, akik területükön példát mutatnak. Ha követjük őket, zöldebb világban élhetünk.
A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok, valamint a városi hőszigethatás miatt városaink egyre többször válnak forró katlanná. A betondzsungel nemcsak eltárolja a hőt, de a lebetonozott környezetben könnyebben okoznak villámárvizet az egyre gyakoribb felhőszakadások is. Villámárvizek akkor alakulnak ki, amikor pár óra alatt több tíz milliméter csapadék hullik, és ezt ilyen gyors ütemben a felszín nem képes megfelelően elvezetni. A rossz levegő, a zaj, […]
A Daktela egy kis cseh digitális családi vállalkozásból nőtte ki magát európai szinten piacvezető céggé. A tavalyi évben 10 millió eurós árbevételt realizáltak, ami már most közel 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és ez még csak a kezdet!
Burján Safirát megviselte a közösségi média, volt férjét, Zsombort pedig az ügyvezetés, ezért úgy döntöttek, közös vállalkozásuk, a Szafi Products nagyobb részétől megválnak. A mindenmentes termékekben itthon úttörőnek számító cég vezetését az Ipsits házaspár veszi át tőlük – ők korábban a Schobert Norbi féle Update-franchise építésében edződtek.
