„Nemcsak gyógyítunk, hanem segítünk megőrizni az emberek egészségét.”
A BENU Magyarország Zrt. által 10 éve bevezetett BENU működési elvek az egész ország gyógyszertári szegmensére hatással voltak. A számok nem hazudnak, a BENU módszerei beváltak, a vásárlók, az üzemeltetők, gyógyszerészek és a piac visszajelzései alapján is. A brand bevezetésének 10 éves évfordulója alkalmából Dr. Zlinszky János vezérigazgatóval beszélgettünk.
Hogyan indult a BENU gyógyszertárak működése Magyarországon?
A cégcsoport már több mint 20 éve üzemeltet gyógyszertárakat, de kisebb próbálkozásoktól eltekintve, nem alakítottunk ki egy egységes brandet, aminek az égisze alatt működtek volna a patikáink. 2012-ben a PHOENIX-csoport Magyarországgal egy időben több európai országban is bevezette a BENU brandet. A bevezetés évében a cégcsoporthoz 139 gyógyszertár tartozott. Ezt a számot a franchise rendszer kiépítésével tudtuk tovább növelni, így most több mint 360 gyógyszertár üzemel a BENU márkajelzés alatt. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon minden hatodik gyógyszertár BENU.
Nem is kávézó, inkább közösségi hely – időnként mindenki beszélget mindenkivel, és a Forbes több munkatársának is kedvelt találkozóhelye lett az Ó utcai
Coffee Cat. Törzsvendégből avanzsált főnökké Domokos Gábor is.
Tizenkét éve volt már a Malév utaskísérője Domokos Gábor, és éppen belefáradt a hektikus munkabeosztásba, amikor 2010-ben, egy tavaszi napon régi barátja, Bodolai Zsuzsa, a Coffee Cat tulajdonosa felvetette neki: miért nem viszi tovább ő a kávézót? Gábor és Zsuzsa az ezredforduló környékéről, egy berlini baráti társaságból ismerték egymást, Zsuzsa ott volt építész, Gábor pedig akkoriban, még mint közgázos egyetemista, sok időt töltött a német fővárosban.
A Coffee Catet (a név ellenére nincsenek macskák) Berlinből hazatérve, 2004 márciusában nyitotta meg Zsuzsa, eredetileg egy sarokkal beljebb, egy régi bérház aljában, amit aztán lebontottak, és a helyén épült fel a Hard Rock Hotel. A kávézó 2010. szeptember 1-jén a Nagymező utca túloldalára költözött. Gábor már a régi helyen, szinte kezdettől törzsvendég volt, és gyakran beugrott a pult mögé kávét főzni, ha a tulajdonosnak akadt egy kis elintéznivalója. Nem csoda, hogy Zsuzsa – aki éppen akkor fáradt bele a kávézózásba, amikor ő a repülésbe – egyszerre rá gondolt. Az ajánlat után Gábor kért egy kis gondolkodási időt, ám mindössze pár órával később már igent is mondott. „Mivel szakszervezetis is voltam a Malévnál, kellett azért néhány hónap, hogy kilépjek. Emlékszem, az utolsó utam Athénba vezetett 2010 novemberében.”
Az első nagyjából két évben egyedül vitte a körülbelül harminc négyzetméteres kis üzletet. Ma már hárman dolgoznak nála, napi váltásban. Az alkalmazottak a covid alatt is megtarthatták a munkájukat, a kisebb kényszerű bércsökkentést munkaadójuk azzal igyekezett kompenzálni, hogy alkalmanként ebédet főzött nekik.
Hetente párszor besegít Gábor nyugdíjas édesapja is, beszerez, pakol, beszélget az ott ücsörgőkkel – egyébként ő is hosszú éven át malévos volt, csakúgy, mint a nagymama, aki alapítója is volt az egykori nemzeti légitársaságnak. Bár Gábor a legtöbb napon ma is tíz–tizenkét órát dolgozik – a nyolcórai nyitás előtt beszerez és szendvicseket készít, a délután négyes zárás után árut rendel, és takarít –, már megteheti, hogy néha csak beszélget a vendégekkel, míg kollégái kiszolgálnak. A törzsközönség tagjai pedig annyira ismerik egymást, hogy gyakran látni, amint átülnek a másik asztalához, mindenki mindenkivel szóba elegyedik. Sokan járnak ide az Operaházból (amíg zajlott a felújítás, a Jókai utcai próbateremből), meg a környékbeli színházakból is. A vendégeknek csak a fele turista, de 2020-ban így is veszteségbe sodorta a céget, hogy kevesebb külföldi érkezett.
A kávé egy bécsi pörkölőből jön, a sütemények több kisebb beszállítótól. „Hogy ne legyen teljesen sztenderd a kínálat, mint az összes budapesti specialty kávézóban” – mondja Gábor. Napi húsz szendvics, harminc–negyven sütemény biztosan elmegy, kávéból két kiló, még szombaton is, amikor csak délelőtt vannak nyitva. „Ilyenkor egyrészt több külföldi jön, másrészt a környékbeliek, illetve azok, akik hétvégén is beszaladnak ügyet intézni a belvárosba, és beugranak hozzánk egy kávé-süti kombóra. És akad, aki Budáról autózik át mindennap, hogy a szokásos risztrettóját elfogyassza.”
Doma Coffee Kft. Alapítás: 2010 Árbevétel (millió forint): 2020 18,8 2021 26,1 Adózott eredmény (millió forint): 2020 −1,9 2021 4,3 Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
A 103. Small & sweet. Ez az utolsó, jövő hónapban valami új jön.
Monokróm és metálszínű ruhák, futurisztikus formák, ABBA-sláger, gospel és táncdalfesztiválos giccs: mindegyikből jutott az Örkény Színház extravagáns, bizarr előadásába annak ellenére, hogy az nem egy mai sci-fi-regényből, hanem Szabó Magda Az ajtó című klasszikusából készült.
„Oroszország magától fog összeomlani.Mi pedig nyerni fogunk. Csak meg kell várni, hogy az ellenség halottjai ellepjék a folyóinkat.” Igor Iankovszkyi ukrán milliárdos, az egyik legnagyobb budapesti magánkórház, a Duna Medical Center alapító tulajdonosa
A Szemkeő családnak évtizedekbe telt, amíg a hobbijukból vállalkozás született. Az 1991-ben megalapított Maritime az utóbbi harminc év magyar hajós piacának sikersztorija lett. A bővülő árukészlet, a mikromenedzselés és egy Auchan kitakarása mind hozzájárult ehhez.
Az internet hőskorában induló online cégek, a magyar vállalkozási kultúrát is alakító pionírok és a New York-i tőzsdére igyekvő élstartupok is vannak első Forbes Cloud 50 összeállításunkban. A Forbes.hu-n összegyűjtöttük a felhőből az ötven legfontosabb – és legérdekesebb – magyar magáncéget, íme közülük néhány.
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, megfér rajta egymás mellett az eltökélt jogvédő, a profi kockázatitőke-befektető, a sztárokkal streamelő játékfejlesztő lány, a szemtelenül fiatal kriptoarc, a mentális egészség fontosságára üzletet építő pszichológuscsapat és a zabolázatlan fiúzenekar. Ha innen nézzük Magyarországot, van okunk bizakodni.
