„Nemcsak gyógyítunk, hanem segítünk megőrizni az emberek egészségét.”
A BENU Magyarország Zrt. által 10 éve bevezetett BENU működési elvek az egész ország gyógyszertári szegmensére hatással voltak. A számok nem hazudnak, a BENU módszerei beváltak, a vásárlók, az üzemeltetők, gyógyszerészek és a piac visszajelzései alapján is. A brand bevezetésének 10 éves évfordulója alkalmából Dr. Zlinszky János vezérigazgatóval beszélgettünk.
Hogyan indult a BENU gyógyszertárak működése Magyarországon?
A cégcsoport már több mint 20 éve üzemeltet gyógyszertárakat, de kisebb próbálkozásoktól eltekintve, nem alakítottunk ki egy egységes brandet, aminek az égisze alatt működtek volna a patikáink. 2012-ben a PHOENIX-csoport Magyarországgal egy időben több európai országban is bevezette a BENU brandet. A bevezetés évében a cégcsoporthoz 139 gyógyszertár tartozott. Ezt a számot a franchise rendszer kiépítésével tudtuk tovább növelni, így most több mint 360 gyógyszertár üzemel a BENU márkajelzés alatt. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon minden hatodik gyógyszertár BENU.
Több mint két hónapja lát el állandó orvosi ügyeletet egy csapat elszánt orvos, pszichológus és ápoló a magyar–ukrán határon. A Medspot addig marad, amíg kell.
„Van egy egészen különleges hangulat, ami körülveszi a menekültellátást. Amikor a jegyző asszony azt mondja, jöjjön, doktor úr, főzök egy kávét. Vagy a plébános, aki két kézzel süti a palacsintát. De közben az ember felfogja néha, hogy az orra előtt zajlik a valóság. Látja, ahogy hajnali kettő–három körül két copfos kislány ül a földön a mínusz tizenkét fokban, kezükben papírdoboz a hörcsögükkel. Látja a frissen műtött kisgyerekeket, akiknek a háború miatt el kellett hagyni a kórházat, és most át kell kötözni a sebeiket. A beteg embereket, akiknek nincs gyógyszerük. Számtalan ilyen történet van.”
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Spányik András és a Medspot önkéntes orvosai és pszichológusai február 24-én azonnal működésbe lendültek. A háború kitörése után mindössze néhány nappal megjelentek a határ menti Beregsurányban, hogy huszonnégy órás orvosi ellátást nyújtsanak a háború elől menekülőknek – bár a valóságban gyakran ennél jóval összetettebb a munkájuk. „Jött például egy család, ahol a nagymama és néhány unoka covidos volt – meséli az alapító orvos. – Nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, az idős néni elég beteg, kórházi ellátásra szorul, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy traumatizált család semmi áron nem fog szétválni. Ilyenkor jön a kreativitás.”
A faluban működő többi alapítvánnyal együttműködve végül sikerült szállást találniuk a családnak, és elszeparálva, orvosi felügyelet mellett megvárhatták a nagymama gyógyulását. Csak egyetlen példa, hányféleképp kell helyt állniuk az orvosoknak a menekültellátásban.
A saját megküzdést is tudja segíteni, ha nemcsak az ember fantáziájában él a háború, hanem ott van, és segít.
Az ellátás megszervezésekor András már tudta, mi a forgatókönyv, a Medspotot a 2015-ös menekültválság idején alapította kollégáival, azzal a céllal, hogy összehangolja az egymástól függetlenül segíteni próbáló orvosok munkáját. 2015-ben a déli határ mellett láttak el ügyeletet, előbb a magyar oldalon, majd a határzár után Szerbiában. Indulásukat a Prezi alkalmazottai is segítették, másik pénzügyi alapítójuk az akkoriban a CEU-n tanuló svájci Salome Schaerer volt. Salome a válság alatt több nonprofittal is kapcsolatban volt, Andrásékra a Keleti pályaudvaron „talált rá”.
„Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi segítség nélkülözhetetlen – meséli, ma már Svájcból. – Odamentem Andráshoz, és beszélgetni kezdtünk, hogy mire van szükségük, hogyan tudnám a kapcsolataimat és a hátteremet felhasználni a támogatásukhoz. Tudtam, hogy svájci állampolgár lévén olyan erőforrásokat is elérhetek, amelyek pénzügyi szempontból jóval tehetősebbek, mint amit Magyarországon elérhetnék.” Hamarosan elindított egy fundraising kampányt Svájcban, és nagyjából ötmillió forintot gyűjtött össze.
Iszonyú ereje van a segítő munkának Bár főprofiljuk a menekültek segítése, az elmúlt éveket sem töltötték félálomban. Rendszeresen segítették az egészségügyből kiszorultakat (menekülteket és nem menekülteket egyaránt), a covid alatt kampányt indítottak a gyerekek mentális egészségéért, és kutatást készítettek az egészségügyi dolgozók mentális állapotáról. A járvány betörésekor az aktív ellátásban részt nem vevő (nyugdíjas, gyesen lévő, krónikus beteg) orvosokkal forródrótot indítottak, hogy tanácsadással tehermentesítsék a kórházakban dolgozó, emiatt nehezen elérhető orvosokat. Emellett járták a kórházakat a Medspot orvosai is, ingyenes pszichológiai és pszichiátriai kezeléssel segítve a kiégéssel, depresszióval küzdő egészségügyi dolgozókat.
A munkájuk egyik talpköve az az óriási kapcsolatrendszer, amit az alapítvány körüli orvosok válságos helyzetekben mozgósítani tudnak. A „mozgalmi jelleg” nemcsak az önkéntesekre van hatással – a másfél hónapra előre elkészített beosztásban több mint hetven önkéntes orvos szerepel –, de az eszközökre is. A beregsurányi mobilrendelőt például a Swiss Medicaltól kapták kölcsön, de más magáncégek felajánlottak nekik ultrahangkészülékeket és más diagnosztikai eszközöket is.
A magyarok mellett csatlakozott hozzájuk húsz holland és nyolc japán önkéntes is, utóbbiak között van egy nyugalmazott szívsebész is. Nagy az átfedés a Panoráma Poliklinika orvosaival is, ahol András az orvosigazgató – úgy fogalmaz, hogy a Medspot tulajdonképpen „a Panoráma CSR-ja”. (A budai magánklinika alapításának történetét a 2017. szeptemberi Forbesban írtuk meg.) A háború kitörésekor András több alkalommal is beállt ügyeletes orvosnak, 24, sőt 72 órát is ügyelt egyhuzamban. Mostanában ritkábban dolgozik a határon, de hetente egyszer így is odautazik megnézni, mi a helyzet. „Most arra tartogatom az erőmet, hogy akkor is legyen ott valaki, amikor Putyin még mindig bombáz, de már kevesebb önkéntes lesz mozgósítható.”
A háború kitörése óta körülbelül húszmillió forint gyűlt össze, a határ menti mozgósítás mellett két célt tűztek még ki maguk elé: egy mentőautó beszerzését, valamint a fővárosban lévő menekültek ellátásának megszervezését. Utóbbit április közepén már el is indították, az első beteget éppen interjúnk után két nappal fogadták.
„Iszonyú ereje van a segítő munkának – mondja András –, emiatt könnyen be is rántja az embert. Velem is előfordult már. Van, hogy már nem tudsz határt húzni, nem tudod azt mondani, hogy elég volt, pihenni kéne. Nehéz mihez hasonlítani – ez szinte mániás állapot. Viszont a saját megküzdést is tudja segíteni, ha nemcsak az ember fantáziájában él a háború, hanem ott van, és segít.”
Az alapítvány nagy figyelmet fordít önkénteseinek állapotára is, a munka közben őket érő élményeket egy speciális csoportban beszélik át. „Az orvosi egyetemen azt tanulják a hallgatók, hogy az a jó szakember, aki minden érzelmet távol tart magától, aki tárgyiasítja a betegeket, különben gyenge. De ez nem igaz. Az érzelmeket nem lehet megúszni.”
Orvosi Segítség Ahol Kell Alapítvány (Medical Aid on the Spot) Az alapítás éve: 2015 (2017-ben jegyezték be) A csapat: 74 önkéntes Éves költségvetés: 50 millió forint (2022-es becslés)
MIT KEZDENÉNEK 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal?
10 000: Oklevelet adnának belőle az önkénteseknek. 100 000: Molinók és szórólapok készítésére költenék, hogy a menekültek tudomást szerezzenek az ingyenes segítségnyújtás lehetőségeiről. 1 000 000: Mentőautóra és elengedhetetlen kellékeire (pl. lifepack készülék) fordítanák.
„Oroszország magától fog összeomlani.Mi pedig nyerni fogunk. Csak meg kell várni, hogy az ellenség halottjai ellepjék a folyóinkat.” Igor Iankovszkyi ukrán milliárdos, az egyik legnagyobb budapesti magánkórház, a Duna Medical Center alapító tulajdonosa
„Ukrajnából megmenekült, nem menekült” – határozza meg magát Eszter Prudnikova. Nagy, fekete hátizsákkal ballag mellettem a fotózásra. A hátizsákról kiderül, hogy a férjéé. Oleg ezt nem vitte magával a háborúba. A stúdióban előkerülnek belőle Eszter fotózásra hozott ruhái. „Kicsit gyűröttek, ezek inkább hétköznapi szettek, ennyi fért a bőröndbe, amikor eljöttünk Csernyihivből” – veszi elő a […]
Roszik Linda Kaliforniából hozta a Mamakör ötletét: a pár hetes-hónapos babákkal magányosan otthon lévő édesanyáknak tartanak kiscsoportos foglalkozásokat, és az őket érintő fontos témákról beszélgetnek. Mert sokan már attól is megijednek, hogy nem érzik magukat nonstop boldognak a babájukkal kettesben – és az ilyen gondokat hasznos sorstársakkal és pszichológus csoportvezetőkkel kitárgyalni.
Az átszámítva olyan harminckét és fél milliárd forint. Történelmi siker, ezen a szinten egyetlen magyar startup sem vont még be akkora befektetést, mint a 2017-ben induló, online csalásmegelőzésben utazó Seon az áprilissal záruló B szériás befektetési körében. Pedig éppen csak egy év telt el az akkor szintén rekorder tízmillió eurós Series A kör óta.