A fejfájás egy nagyon gyakori egészségügyi probléma világszerte. Egy Magyarországon végzett kutatás eredményei alapján a lakosság 32 százalékának volt legalább egyszer fejfájása az ezt megelőző fél évben és a fejfájással küzdők legalább 5-ször érzékelték a panaszt a fél év alatt. A fejfájásról elmondható általánosságban, hogy nagyobb részben a nőknek okoz rendszeres problémát a mindennapokban, a már előbb említett kutatás szerint
a fejfájásban szenvedők 61 százaléka nő, míg 39 százaléka férfi volt.1
A fejfájást sok minden kiválthatja, de kialakulását nagymértékben befolyásolhatja 21. századi életformánk. Életmódunk okozhatja leggyakrabban a panaszokat: a fokozott stressz, a rossz alvásminőség és a technikai eszközök folyamatos használata külön-külön, de együttesen is kiválthatják a fejfájást.
Miközben egyre inkább próbálunk megfelelni a 21. századi kihívásoknak, egyre gyorsabb tempóban rohanunk át a hétköznapokon, egyre több digitális eszközzel igyekszünk minél hatékonyabbak lenni, ugyanakkor egyre nehezebben jut idő minőségi pihenésre, társas kapcsolatokra, feltöltődésre. Nem csoda, ha szervezetünk gyakran koncentrációs zavarokkal és fejfájással „fizeti meg” a pörgés árát – ezáltal automatikusan csökkentve teljesítőképességünket.
Szecessziós elemek, törökfürdő ihlette mozaikok, saroktorony és tetőtéri műteremlakások – a Matild-palota százhúsz éve is izgalmas volt, most is az. A legdrágább lakosztályban is jártunk.
A rendezetlen, középkorias szerkezetű pesti belváros a millennium előtti években, a mai Erzsébet híd építésével alaposan átalakult. Ekkor kezdtek a Klotild-paloták építésébe, a déli mindössze két év elteltével, 1901-re készen állt. Mint két kecses hölgy, keretezték az új híd kaputérségét, és a szimmetrikus épületeket még az is ismeri, aki ma csak keresztülutazik a belvároson. A díszes kapuzatokkal és kőhomlokzatokkal, kocsiátjáró passzázzsal, jellegzetes saroktornyokkal épült házakban impozáns belmagasságú, öt-hat szobás lakások, üzlethelyiségek és kávéház kaptak helyet. Tervezői a századforduló egyik legfoglalkoztatottabb irodáját vezető Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak – az építészpáros tervei alapján készült el egyebek mellett a New York-palota és a Zeneakadémia is.
Kis érdekesség, hogy az épület – száz évvel ezelőtt, a korabeli technikával és szállítási viszonyokkal – gyorsan megépült, de a felújításához kétszer ennyi idő, öt év kellett. Az épület 2014-ben került a török Özyer-csoport tulajdonába, a felújítás az ő megbízásukból kezdődhetett el. A lassúnak tűnő munkát persze magyarázza az is, hogy kisebb logisztikai bravúr volt a szűk és forgalmas telken építkezni, és az is, hogy Puhl Antal és Dajka Péter építészek – és persze a nyomukban dolgozó restaurátorok – alapos munkát végeztek az összetett műemléképületen. A névválasztásnál érdemes még egy pillanatra megállni. Az ikerpaloták József főherceg feleségéről, Mária Klotildról kapták a nevüket, a déli palotát csak a népnyelv hívta Matildnak. Valójában most sem Matild-palota – a tavaly nyári nyitás óta hivatalosan Matild Palace a neve.
Különleges szerkezetek
A két ikerpalota szerkezeti szempontból újítónak számított, mivel a földszint és a mezzanin tartópillérei és gerendái acélból készültek – de akkoriban még nem volt szokás ezt az anyagot megmutatni, így a homlokzaton a kétszintes portálszerkezettel, belül pedig körbefalazással gondosan eltakarták. A saroktoronyra is jellemző ez a kettősség: téglából épült, de ebből kívülről ma már semmit sem érzékelünk a díszes kőburkolatnak köszönhetően. Ezek a megoldások úttörőnek számítottak akkoriban, ahogy az ide beépített lift is, aminek modern változatait az eredeti gyártó, az amerikai OTIS készíthette el.
MŰTEREMLAKÁSOK ÉS
LAKOSZTÁLYOK
A tetőtérbe idővel a két tervező, Korb és Giergl építészműterme is beköltözött – ezeket a szállodai loftszobákat most úgy rendezték be, mintha egy műteremben járnánk. Bár az árak dinamikusan változnak, a hagyományos méretű szobák ára körülbelül 500 eurótól indul, a kissé bohémebb, színesebb műteremlakásokért ennél mélyebben kell a bankkártyás zsebbe nyúlni, míg a lakosztályokért, azon belül is a legexkluzívabb, saroktornyos lakosztályért még többet, 2500 eurót kell fizetni a vendégeknek éjszakánként. A legdrágább kategóriába eső lakosztályokat egyébként – a szállodaipari hagyományoknak megfelelően – nem találjuk meg az ismert oldalakon, csak közvetlenül, a szállodán keresztül foglalhatók.
Mint egy fürdőben
A szobák berendezése eltérő, de visszatérő elem a fürdőszobák kék mozaikja, amit a budapesti termálfürdők és a keleti fürdőkultúra ihletett. A szobák hangulata a hagyományosabb vonalat viszi, de a díszítésben helyenként megjelenik egy-egy szecessziós motívum is. A belső tereket Maria Vafiadis és a londoni MKV Design tervezte.
Kávéház
A földszinten nyílt meg a kaliforniai–osztrák Wolfgang Puck étterme, a The Spago, és hosszú hányattatott sors után újra megnyílt a Belvárosi Kávéház is, Matild Café néven. Az eklektikus külső mögött a belső térben már a szecessziós jegyek tűnnek fel, ezt talán itt lehet érezni a legerősebben például a falak festésén vagy a galériák kovácsoltvas korlátján. Ezekből persze nem sok eredeti maradt, a restaurátorok hosszú, kitartó munkával rekonstruálták őket. A színpad megmenekülése is tipikus budapesti sztori: már zajlott a felújítás, amikor egy idősebb úr bekopogott, hogy emlékszik, az eredeti színpad hová van bebetonozva. Valóban ott találták, ahol mondta, így sikerült helyreállítani. A színpadra hamarosan újra visszaköltözhetnek – az egykor tipikus pesti műfajnak számító – kabaré-előadások.
A magyar Forbes indulásakor eldöntötte, hogy a magazinnál szeretne dolgozni, így levelet írt Galambos Márton főszerkesztőnek. Azóta bérelt helye van Budavári Dóra nevének az impresszumban. Meg a Balaton környékén is.
A mindennapok pörgésének hatása gyakran olyan tünetekben mutatkozik meg, mint a krónikus fáradtság, kimerültség, ingerlékenység – holott ezek lehetnek „csupán” hiánytünetek is. Jelezhetik a szervezetünk számára létfontosságú magnéziumpótlás sürgősségét, különösen, ha a mentális és közérzetbeli tünetek mellett heves szívdobogást, izomgörcsöket, remegést, vérnyomás-ingadozást is tapasztalunk.
Közép-Európa felmosófej-nagyhatalma bújik meg a horvát határtól bő tíz kilométerre. A siklósi Bonus Kft. a 90-es évek derekán disznóvágásokhoz kezdett el fémdörzsit gyártani, azóta kétmilliárdos árbevételű bizniszt épített fel mosogatószivacsokból, felmosóvödrökből és törlőkendőkből. Az alapító Botos házaspár mellett már a fiuk is lelkesen menedzseli a céget.
