Mikrogrid. Így hívják azt a megoldást, amellyel felvehetjük a harcot az emelkedő energiaárakkal és az energiaelosztó hálózatok túlterheltségével is. A mikrogrid összekapcsolja a digitalizációt és az elektromos energia térnyerését, vagyis az elektrifikációt. Közben pedig olcsóbb energiát és jobb ellátásbiztonságot nyújt.
2022. augusztus 1. különleges nap volt a magyar energiarendszer történetében. Ekkor fordult elő ugyanis először, hogy a következő évi (jelen esetben 2023. évi) áram tőzsdei ára túllépte a 400 €/MWh szintet. Egy nem lakossági fogyasztó esetén ehhez adódnak hozzá még az egyéb díjak, így feszültségszinttől függően a végső ár ennél akár 20 százalékkal is magasabb lehet. Mindeközben a villamosenergia-igény folyamatosan nő, részben az elektromos járművek terjedése, részben a széleskörű elektrifikáció miatt. A növekvő és új igényeket viszont a meglévő elosztóhálózatok már nem, vagy csak részben és lassan képesek kiszolgálni. Különösen akkor, ha a teljesítmény bővítésére is szükség van, vagy új, zöldmezős beruházásról van szó. Ilyen körülmények között adódik a kérdés, milyen alternatív megoldások lehetségesek, amelyek kiválthatják a drága és körülményes hálózati áramfogyasztást.
ÖNELLÁTÁS NAPELEMMEL: PRO ÉS KONTRA
Bár a napelem-telepítés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, számos olyan körülmény van, ami bonyolítja a helyzetet. A napelemes termelés erősen függ az időjárástól, és komoly terhelést jelenthet az elosztóhálózat számára, ha több energiát termel, mint amire szükség van. A nem lakossági rendszerek esetében például egészen mostanáig sokszor előírták, hogy a napelemek nem termelhetnek vissza a hálózatra. Ezt bővítette ki a legutóbbi szabálymódosítás azzal, hogy a napelem-telepítéssel együtt megfelelően szabályozható egyéb energiatermelést is biztosítani kell, méghozzá a napelemes kapacitás minimum 30 százalékáig. Ezt tipikusan energiatárolóval lehet teljesíteni. Innen pedig már csak egy lépésre van az a megoldás, amit az Energia 4.0 korában mikrogridnek nevezünk.
A magyar Forbes indulásakor eldöntötte, hogy a magazinnál szeretne dolgozni, így levelet írt Galambos Márton főszerkesztőnek. Azóta bérelt helye van Budavári Dóra nevének az impresszumban. Meg a Balaton környékén is.
„Nem a tanninja, az íze vagy a tartalma az, amibe beleszerettem. A borok mögötti személyiségek és történetek ragadtak meg” – meséli Budavári Dóri, a Forbes PR-szerkesztője, amikor a bor iránti rajongásának kezdetéről kérdezem. Ez a szenvedély és a legnagyobb magyar tó iránti szeretete tette a Balaton-felvidék megkerülhetetlen figurájává, ahol ma már a maga szőlőjét műveli.A gyerekkori nyarakat Csopakon töltötte, mostanra pedig ezer szállal kötődik a térséghez, Balaton-felvidéki présháza és otthona vált állandó nyári bázisává. Jelenleg az 1 Bor 1 Vers projekten dolgozik a Forbes mellett aktívan, amiben feltörekvő magyar költők, írók és borászatok összekapcsolásával borospalackokon népszerűsíti a kortárs irodalmat. Rengeteget tett a térség népszerűsítéséért. Csak párat említve a Dóri nevéhez fűződő sok Balaton környéki projekt közül: évekig szervezte a Paloznaki Jazzpikniket, volt a We Love Balaton online magazin főszerkesztője, együttműködött több pincészettel, ő szervezi a Gasztrohegy tematikus hétvégéit badacsonyi vendéglátóhelyekkel összefogva, podcastot készít, illetve a Balaton Camino társalapítójaként már háromszor körbejárta a tavat.
Szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon.
Dóri kommunikáció és nemzetközi kommunikáció szakon végzett az egyetemen, megjárta a legnevesebb hazai reklámügynökségeket, végül az újságírásnál kötött ki. 2013-ban, egy rövid berlini kitérő előtt jött vele szembe a magyar Forbes magazin megjelenésének híre, gyorsan jelezte Galambos Márton főszerkesztőnek, hogy a lapnál szeretne dolgozni. Azóta minden számban ott a neve: először mint újságíró csatlakozott, készített címlapinterjút Axente Vanessa magyar modellel is, később pozíciót váltott, és a magazin PR-anyagainak szerkesztője lett. Dóri viseli gondját a lapban és a Forbes.hu-n megjelenő fizetett tartalmaknak (többfajta jelölést használunk, bekerülésük hátterét a magazin 7. oldalán magyarázzuk el bővebben). Ide tartoznak a hagyományos PR-cikkek, de a videós tartalmak vagy a mikroszájtok is. Kapcsolatban van a megrendelőkkel, fotósokból és újságírókból álló stábjával ötletel, menedzsel, szerkeszt, ír. „Az írás is, a szervezés is közel áll hozzám, de míg előbbi jóval elmélyültebb, időigényesebb folyamat, utóbbi állandó készenlétet és pörgést igényel. Nem titkolt célom megtalálni az egyensúlyt a kettő között. A szózsonglőrködés teljesen kikapcsol, de hiányozna a nyüzsgés.”
A világ legkisebb borboltja Jó ideje kétlaki életet él a főváros és a Szent György-hegy között, kikapcsolják a kert körüli teendők. Hosszan sorolja, hogy a magaságyások létrehozásától az ültetésen át a gazolásig minden kerti munkát szívesen csinál. Egyszer befőz, aztán aszal, máskor tésztát gyúr. „Ha megunom, és elfáraszt a kétkezi munka, visszatérek Budapestre, ahol mindig iszonyú luxusnak tűnik leülni egy kávézóba vagy megrendelni otthonra a vacsorát. Aztán ezt is megunom, és sietek vissza a Balatonhoz, hogy begyújtsam a kályhát.”
Ottani konyhájának polcrendszerén, vagy ahogy ő hívja, „a világ legkisebb borboltjában” csakis Szent György-hegyi borokat találunk. Nem klisé, a Borbolt a völgyben nevű popup üzletecskébe szó szerint az utcáról is beeshetünk, a mi beszélgetésünket is megszakítják a véletlenszerűen betoppanó vásárlók. Nemcsak árul, maga is belefolyik a borkészítésbe – Homoky Dorka borásszal közös földjük van a hegyen, Dóri a szőlőműveléssel, Dorka a borok készítésével foglalkozik. „Hiába a mi munkánk gyümölcse a megszülető termék – mondja –, irányítani csupán a készítés egyes részeit tudjuk. A bor igazi erejét a természet zabolátlansága adja. A teljes rituáléban a folyamat kézzelfoghatósága okozza a legnagyobb örömet, és persze az, amikor jó társaságban bontunk ki egy palackot.”
Mosolyogva teszi hozzá, hogy szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon. Szőlőművelés közben nem biztos, hogy meghallja a váratlanul érkező vásárlókat.
Londonban élek, évi kétszáz napot utazom a világban. Mikor hazatérek, utunk balatongyöröki családi nyaralónkba vezet, várnak a család és a gyerekkori barátok. Ha igazi feltöltődésre vágyunk, mindig elmegyünk a Szent György-hegyre. Teljesen megértem Budavári Dórit, mágikus ez a környezet. Valamelyik teraszon üldögélve feleségemmel, helyi fehér bor mellett egy remek vacsora után, pár óra alatt kipihenem a világ körüli utazások fáradtságát. Itt Toszkána csak második lehet! A Szent György-hegyről általában elugrunk Kisapátiba, a helyi pékségbe a világ legjobb kenyeréért, majd Nemesgulácsra forrásvízért. Barátaimmal sűrűn biciklizünk is, néha beugrunk egyikükhöz, ő olyan szerencsés, hogy a Szent György-hegyen van háza, lélegzetelállító kilátással!
Addigra teljesen úgy voltam vele, hogy én fél éve kvázi feleslegesen tornázgatok otthon. Úgysem látszik rajtam. Merthogy közben nem különösebben figyeltem arra, mit eszem, az édességek is sokszor elcsábítottak, de azért heti háromszor kigurítottam a tornaszőnyeget, ha máskor nem volt időm, este tízkor. „A normális étrend már elúszott, de a tornát azért toljuk végig becsülettel” – gondoltam. […]
Ha valamire nem számít az ember, akkor az az, hogy Riminitől mindössze egyórányi autóútra, a napágyakkal és -ernyőkkel telezsúfolt homokos tengerparton olyan strandétterem működik, ahova a világ legtávolabbi pontjaiból is érdemes elzarándokolni.
Hanyatló tévénézettség, hanyatló mozilátogatottság. Ezen a piacon látta meg pár éve rengeteg médiacég a streamingmodellben a jövőjét, megirigyelve, hogy hasít a Netflix a tőzsdén,
pláne a covid óta. Ma úgy ütik a streamingóriás papírját, mint régen azokét, akik nem szálltak be a streamingbe.
Láda Ákos és Zsuzsi Miskolcon születtek, Dunakeszin és Fóton nőttek fel, ma pedig már a Szilícium-völgyben, illetve Londonban építik mesterséges intelligencia és felhasználói élmény területén a Facebook és a többi platform jövőjét. Egy testvérpár a Meta csúcsáról – ajánló a Forbes.hu-ról.
