Mikrogrid. Így hívják azt a megoldást, amellyel felvehetjük a harcot az emelkedő energiaárakkal és az energiaelosztó hálózatok túlterheltségével is. A mikrogrid összekapcsolja a digitalizációt és az elektromos energia térnyerését, vagyis az elektrifikációt. Közben pedig olcsóbb energiát és jobb ellátásbiztonságot nyújt.
2022. augusztus 1. különleges nap volt a magyar energiarendszer történetében. Ekkor fordult elő ugyanis először, hogy a következő évi (jelen esetben 2023. évi) áram tőzsdei ára túllépte a 400 €/MWh szintet. Egy nem lakossági fogyasztó esetén ehhez adódnak hozzá még az egyéb díjak, így feszültségszinttől függően a végső ár ennél akár 20 százalékkal is magasabb lehet. Mindeközben a villamosenergia-igény folyamatosan nő, részben az elektromos járművek terjedése, részben a széleskörű elektrifikáció miatt. A növekvő és új igényeket viszont a meglévő elosztóhálózatok már nem, vagy csak részben és lassan képesek kiszolgálni. Különösen akkor, ha a teljesítmény bővítésére is szükség van, vagy új, zöldmezős beruházásról van szó. Ilyen körülmények között adódik a kérdés, milyen alternatív megoldások lehetségesek, amelyek kiválthatják a drága és körülményes hálózati áramfogyasztást.
ÖNELLÁTÁS NAPELEMMEL: PRO ÉS KONTRA
Bár a napelem-telepítés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, számos olyan körülmény van, ami bonyolítja a helyzetet. A napelemes termelés erősen függ az időjárástól, és komoly terhelést jelenthet az elosztóhálózat számára, ha több energiát termel, mint amire szükség van. A nem lakossági rendszerek esetében például egészen mostanáig sokszor előírták, hogy a napelemek nem termelhetnek vissza a hálózatra. Ezt bővítette ki a legutóbbi szabálymódosítás azzal, hogy a napelem-telepítéssel együtt megfelelően szabályozható egyéb energiatermelést is biztosítani kell, méghozzá a napelemes kapacitás minimum 30 százalékáig. Ezt tipikusan energiatárolóval lehet teljesíteni. Innen pedig már csak egy lépésre van az a megoldás, amit az Energia 4.0 korában mikrogridnek nevezünk.
A világ száguld. És te? – kérdezzük a Forbes Money Summit hirdetésein, amit idén először szervezünk meg a Forbes Flow előtti napon, október 6-án. A helyzetleírással sokan azonosulhatnak, kiugróan jól fogynak a jegyek, annak ellenére, hogy az augusztus nem a jegyvásárlás időszaka – ezt tudjuk, évek óta adunk el jegyeket a Flow-ra. Az infláció minden pillanatban velünk van, nem csoda, hogy legtöbben információt […]
A világ száguld. És te? – kérdezzük a Forbes Money Summit hirdetésein, amit idén először szervezünk meg a Forbes Flow előtti napon, október 6-án. A helyzetleírással sokan azonosulhatnak, kiugróan jól fogynak a jegyek, annak ellenére, hogy az augusztus nem a jegyvásárlás időszaka – ezt tudjuk, évek óta adunk el jegyeket a Flow-ra. Az infláció minden pillanatban velünk van, nem csoda, hogy legtöbben információt próbálnak szerezni, és iránymutatást szeretnének kapni. Azt a legtöbben saját kútfőből is megoldják, hogy ha az OTP árfolyama tízezer alá megy, érdemes bevásárolni belőle, egy-két-három év alatt majd feljebb megy. Hogy tényleg így van-e, arról Ács Gábor értekezik a lap hátsó részén.
Nem Magyarországra figyel, nem is itt értékesíti termékeit, hanem szerte a világban. Csendben, fókuszáltan.
Nem az OTP az egyetlen befektetési lehetőség, amiről írunk. Kicsit Forbes-történelem, részben cégsztori, de befektetési lehetőség is a magyar Graphisoftot tizenöt éve felvásárló német Nemetschek Group sztorija. Fekete Emese cikkéből most kiderül, miért megy jobban, mint a versenytársai, és hogyan lett Budapestről az egyik elsőszámú vezetője az a Várkonyi Viktor, aki egyszer régen programozónak jelentkezett a Graphisofthoz.
A Családi vállalkozások listát idén már másodszor vezeti egy nem túl ismert cég, az MPF Holding. A siker titka hasonló, mint a Graphisoft vagy Várkonyi Viktor esetében. Nem Magyarországra figyel, nem is itt értékesíti termékeit, hanem szerte a világban. Csendben, fókuszáltan. Ahogy teszi ezt az elmúlt évek nagy magyar startupígérete, a Seon is. Ez onnan jut eszembe, hogy az idei Forbes Flow-ra ő is jön, Csányi Péter (OTP 2.0) és Majka társaságában, engem meg mosolyra fakaszt ez a forbesos színesség. A teljesítmény szektorokon, piacokon és ízléseken át teljesítmény. A családi lista természetesen már mutatja, hogy a gazdasági környezet megváltozott, Bánáti Anna, a lista szerkesztője nem véletlenül emelte ki az egyik erős családi cég, a Mastergood második generációs tulajdonosának szavait a címbe. Egy aranykor véget ért, most egy-két(-három) év nehezebb piaci környezet vár ránk.
Kedvenc üzleti cikkem mégis csak most következik a friss lapból. A Forbes részben azért jött létre, hogy kielégítse azoknak az érdeklődését, akik a legtöbb boltban eltűnődnek, hogy az milyen üzlet lehet. És ki ne gondolkozott volna még el azon, kinek és hogyan biznisz a felmosók, szivacsok, dörzsik gyártása? Külön öröm, hogy Oberfrank Balázs – aki nem is olyan régen még száraz inflációs jelentéseket írt a Nemzeti Bankban – láthatóan maga is örömét lelte a szivacsbiznisz megismerésében.
A hónap teljesítménye mégis Kis Judité, aki megszerkesztette az Egészség mellékletet, és megírta a címlapsztorit is a mindig lenyűgöző Máté Gáborról. A kanadai magyar orvos könyveit világszerte több mint kétmillió példányban adták el, de most ősszel új művel jelentkezik, így Magyarországra is ellátogat majd. A Forbes Flow-t sem hagyja ki, addig pedig készülésnek pont megfelel Judit portréja a doktor úrról.
Hozzánk nem küldik a gyerekeket, hanem legtöbbször „szabad akaratukból” jelentkeznek a szülők, ha megrekedtek a gyerek problémájával – mondják a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központban.
