Adatvezérelt mezőgazdaság – amikor bő tíz éve a szegedi Gremon Systems üvegházi növényekről kezdett el adatokat gyűjteni, nem sokan értették, miről beszélnek, és mire jó ez az egész. Mára harmincnyolc országban, több mint kétszáz növényházban vannak ott a termékeik, például szenzoros növénymérlegeik, és azt is meg tudják állapítani, hogy a termelők mennyire használják ki az adott növényfajta genetikai potenciálját.
Nekik csak a fejlesztésre kell koncentrálniuk, az értékesítést elvégzik majd azok, akik értenek hozzá, gondolták adatalapú növénytermesztéssel foglalkozó startupjuk indulásakor Lóczi János és Ujszászi András, a Gremon Systems alapítói. A második-harmadik évben kötöttek is egy megállapodást az egyik vezető holland kereskedőcéggel. „Aztán pár hónappal később kiderült, hogy a profi értékesítőn kifogott a dolog, nem olyan egyszerű eladni a kertészeti innovációt, mint a műtrágyát” – mondja András, miután elmeséli, hogy mivel a holland disztribútor nem hozta a számokat, felbontották a szerződést. A termékek azonban már készen álltak az értékesítésre, így 2016-ban a semmiből kezdték újra a forgalmazást.
Jánosnak nemzetközi és értékesítési tapasztalata is volt, így kiválasztott pár Varsó környéki termelőt, megkeresett egy kint élő magyar fiút – ő lett a tolmácsa –, repülőre ült, és kopogtatni kezdett a gazdák ajtaján. A termelők nem találkoztak még hasonló termékkel, adatvezérelt mezőgazdaságról pedig még egyáltalán nem hallottak, így a beszélgetések nagy része az ismeretterjesztésről szólt.
Tárgyalóasztal helyett sokszor eldugott tanyákon vagy épp Dél-Spanyolországban, a pusztában keresték fel a potenciális ügyfeleiket. „Pár évvel ezelőtt iszonyat nehéz volt elültetni a digitalizáció gondolatát a kertészek, gazdák fejében. Sokaknak hiába mondtuk, hogy ha azt szeretnéd, hogy tíz év múlva a mesterséges intelligencia termeljen szinte tökéletes paradicsomot, ahhoz adatot kell gyűjtened az üvegházadból, nekünk meg ehhez vannak szenzoraink és szoftverünk. Most, hogy már a csapból is a digitalizáció folyik, könnyebb a dolgunk” – mondja András.
Marc Ferrero kortárs festő és az Hublot luxusóramárka találkozása több mint gyümölcsöző. A szenvedélyes művész óralapnyi felületeken is képes kibontakozni. Az Hublot újra boltot nyitott Budapesten, ebből az alkalomból járt a városban Marc Ferrero – extravaganciáról, szögletes vonalakról és a színek erejéről beszélgettünk.
Kérdezett: Ligetfalvi Viktor és Schwarz Gábor
Alapvetően órás szakújságíró vagyok, de azt gondolom, hogy a kortárs művészet és az óraipar, vagyis az elmélyült órakedvelés között az az egyik legfőbb hasonlóság, hogy azt látsz bele, amit szeretnél. Így van, ebben egyetértünk.
Láttam az általad tervezett Hublot-kat a 2019-es bázeli óraexpón, a Baselworldön. Az Hublot extravagánsabb modelljei jellemzően gyémánttal vannak kirakva, különleges anyagból készültek, színesek, akár szivárványszínűek, viszont az általad készített két modell, a kék és a piros változatok még az Hublot kollekciójából is kilógtak. A te ötleted volt, hogy órát tervezz, vagy az Hublot keresett meg? Műtárgygyűjtőkkel dolgoztam Svájcban, és ők hoztak össze egy találkozót az Hublot munkatársaival. Csak úgy, tét nélkül. Húszperces találkozó volt, és négy óra múlva már kész volt a szerződés is. Beleszerettek abba, amit csinálok, főleg, amikor megmutattam a Lipstick című képemet és annak a részleteit. Két perc múlva, mit két perc, két másodperc múlva rá is vágták, hogy „ez kell nekünk”, szeretnének egy olyan órát, aminek ez a festmény az alapja. Szerelem volt első látásra. Nem dolgoztam még ilyen márkával, nem dolgoztam órán korábban, de egy nap alatt a semmiből jött össze, és fantasztikus érzés volt.
A Lipstick című festmény a Storytelling Art sorozat tagja, egy nőt látunk rajta rúzzsal, és a körülötte levő képekből kirakhatunk egy történetet. Egy 21. századi nő egyéniségét szeretném kibontani. Körben nem használok éleket, de a középpontban levő nő ábrázolásán több él is elég markáns, például a rúzs és a szemüvegkeret. Körben pedig a nő különböző szerepei, különböző arcai bontakoznak ki.
Ki választotta a kék és piros színeket? Te vagy az Hublot? Közösen. A színek kiválasztása hosszabb folyamat volt. Az olajfesték színei behatárolták a keresést, és hosszas egyeztetés után lett a piros, ami a szenvedélyt kifejező szín, és a türkiz, ami a nyaralás, a trópusok, a vízpart jellegzetes színe. Minden színnek megvan a jelentése, úgyhogy ez nagyon fontos lépés volt.
Most megjelent a fekete és a fehér modell is. Ennek a két színnek az a története, hogy amikor fiatal voltam, képregényeket készítettem, és nagyon drága volt színesben nyomtatni, tehát egy magamfajta művésznek nem volt más választása, mint kiválóan rajzolni fekete-fehér-ben. A mai világban a színes nyomtatás már egyáltalán nem különleges, de az én időmben – ötvenkilenc éves vagyok – még jól kellett tudni rajzolni, festeni fekete-fehérben is. Egyszerű színek, de mégis, az én életemben nagyon jelentős szerepük van.
Az Hublot-val való megismerkedésed előtt is szeretted? Igen, igen.
Mi volt az első órád? Az első órámat még elsőáldozásra kaptam a nagynénémtől, de nem emlékszem pontosan, milyen volt.
Van kedvenc márkád? Az Hublot. A márka hitvallása nagyon közel áll a művészi irányomhoz. Az Hublot szlogenje az „art of fusion”. És ez az összeolvadás, ez a fúzió az én művészetemben is megmutatkozik, mivel különböző grafikai stílusokat keverek. Emellett szeretem, ha egy óra felismerhető. Nem kedvelem az egyszerű darabokat.
Ez itt rajtad egy Hublot Spirit of Big Bang gyémántokkal? Igen, nagyon szeretem, főleg, hogy nem szokványos kerek tokos, hanem téglalap alakú, úgynevezett tonneau. Szeretem a szögletesebb vonalakat.
A szögletes vonalak a modern festészetbe a kubizmussal kerültek be. Igen, Picasso is jeles képviselője volt ennek az irányzatnak. A modern, populáris művészetben is egyre markánsabban jelennek meg a szögletes vonalak. Láthatod nálam is, hogy fontosnak tartom a szögletesebb részleteket.
Fogalmazzunk úgy, hogy nem volt egyszerű gyerekkorod, tizenhat évesen az iskolát is otthagytad. Mit tanácsolsz egy mai fiatalnak, akit egyik oldalról a megfelelni vágyás, az elvárások nyomasztanak, a másik oldalról viszont ott van benne az elfojtott képzőművész, a festő vagy szobrász, vagy más művészi ambíció? A legfontosabb, hogy a művészeten keresztül történő önkifejezés szabadságot ad. És a legnagyobb szabadságot szerintem a festés adja. Van néhány tubusnyi színed, és egy egész világot hozhatsz létre velük. A festészetre pedig egyre nagyobb igény van. A művészetnek van jövője, ezáltal a művészeknek is.
Nehéz a kezdeti években pénzt keresni a művészettel? Nem kerestem vele pénzt, azt sem tudtam, hogyan lehet. Többször kellett nulláról újrakezdenem, nem volt könnyű. Egy idő után rájöttem, hogy el tudom adni a képeimet, ha nem egy vagyonért árulom őket, hanem körülbelül száz euróért. Ez így is lett. De csak azt tudom tanácsolni, hogy próbálkozni kell, csinálni kell, de nagyon kemény lesz.
Az 1980-ban alapított svájci céget 2008-ban megvásárolta az LVMH csoport, így egy tulajdonoshoz került a Tag Hauer és a Zenith óramárkákkal. A francia hublot (lőrés) szó eredetileg azt a kis kör alakú ablakot jelenti, amit a hajó testébe vágnak, hogy levegőt és fényt engedjen be rajta.
Tellérék apró, külvárosi zöldségese inkább volt megélhetési kényszerpálya az átkosban, mint átgondolt családi vállalkozás. A harmadik generáció bevallja: nem mindig találták meg rögtön, merre van az előre, ma mégis milliárdos forgalmú élelmiszerkereskedés az övék. Klasszikus kelet-európai út a szocialista járgányok pótkocsis krumplibizniszétől a csinosan csomagolt menő bulgurig.
Groupama Biztosító
2023 Április Támogatói tartalom Groupama Biztosító
A több mint tíz éve Magyarországon élő és dolgozó Alexandre Jeanjean 2023. április 1-jével vette át a csoport magyarországi vállalatának irányítását, és feltett szándéka, hogy folytassa a nevéhez fűződő fair ügyfélstratégiát. Az emberek pénzének fair kezelése táplálja a társaságba vetett bizalmat, ami idén fontosabb lehet, mint korábban bármikor. A korábbi vezérigazgató-helyettes 11 éve él hazánkban, […]
Amióta márciusban egy porvihar miatt bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb tömegkarambolja, rég nem látott figyelem irányul a talajok állapotára, a talajművelési módszerekre. A különösen erős széllökések egy egész napon át hatalmas porviharokat okoztak, és éppen a talaj legfelső, legértékesebb része veszett oda a takarás nélküli táblákról. De milyen állapotban vannak egyébként a talajaink, és mit lehet tenni az úgynevezett degradáció vagy éppen az erózió ellen?
