Mit keres egy koppenhágai étterem a japán hagyományok egyik legfontosabb városában, Kiotóban? Mi értelme kiköltöztetni egy csomó embert egy másik kontinensre, csak azért, hogy tíz hétig pár ezer gasztroőrültnek főzzenek? Megnéztük.
Van ennek értelme? Semmi! Őrülten drága? Az! Fenntartható? Dehogy! De hát akkor minek? Mert napjaink egyik séfzsenije – nem sok van belőlük – életre szóló élményt varázsol egy vacsorából.
A koppenhágai Noma popupjai (kitelepülései) már sokéves hagyományra tekintenek vissza. Első alkalommal, 2015-ben éppen Tokióba költözött át az egész éttermi csapat szakácsokkal, felszolgálókkal. Ettől a kirándulástól rengeteg élményt és inspirációt kaptak, és bőven adódtak akadályok is, amiket kreatívan kellett megugraniuk. Ezért aztán alaposan rákaptak a kitelepülésekre, persze mindig mindent nagyon gondosan előkészítve.
Az ausztrál (Sydney, 2016) és a mexikói (Tulum, 2017) popup egyaránt óriási hatással bírt a hazai, dániai működésükre, stílusukra is, miközben a helyi séfek hatalmas meglepetéssel konstatálták, hogy mennyi – előttük ismeretlen – izgalmas alapanyag van a hazájukban. Utóbbiakból aztán az étterem bőven vitt is haza magával, így kezdtek például bizonyos fűszereket használni. Majd a Noma elköltözésekor (Koppenhága egyik kerületéből egy másikba) a mexikói „dzsungeléttermüket” mintázó konyhastruktúrával épült meg a Noma 2.0. De mit tudnak mutatni a sokat látott japánoknak a derék dánok egy olyan piacon, ahol a vendégek kegyeiért csak Tokióban százezer étterem vetekszik? Óriási a kínálat a hagyományos japántól a legmodernebb nemzetközi trendeket követő éttermekig, és az alapanyagok a világ legjobbjai. A Noma – szokás szerint – lapot húzott 19-re: a japánokat az ő pályájukon, az ő szabályaikat betartva hódítja meg. A japán gasztronómia mikroszezonjainak maximális figyelembevételével a hagyományos ünnepi étkezést, a kaiszeki menüt idéző ételsorral rukkoltak elő – csak éppen mindent máshogy készítenek, tálalnak, körítenek, mint a hazaiak. A legtöbb fogás abból készül, ami épp a csúcson van, és minden kaiszekiétteremben főszerepet játszik: bambuszrügy, szansóborslevélkék, zöldrizs, vadmandula.
Marc Ferrero kortárs festő és az Hublot luxusóramárka találkozása több mint gyümölcsöző. A szenvedélyes művész óralapnyi felületeken is képes kibontakozni. Az Hublot újra boltot nyitott Budapesten, ebből az alkalomból járt a városban Marc Ferrero – extravaganciáról, szögletes vonalakról és a színek erejéről beszélgettünk.
Kérdezett: Ligetfalvi Viktor és Schwarz Gábor
Alapvetően órás szakújságíró vagyok, de azt gondolom, hogy a kortárs művészet és az óraipar, vagyis az elmélyült órakedvelés között az az egyik legfőbb hasonlóság, hogy azt látsz bele, amit szeretnél. Így van, ebben egyetértünk.
Láttam az általad tervezett Hublot-kat a 2019-es bázeli óraexpón, a Baselworldön. Az Hublot extravagánsabb modelljei jellemzően gyémánttal vannak kirakva, különleges anyagból készültek, színesek, akár szivárványszínűek, viszont az általad készített két modell, a kék és a piros változatok még az Hublot kollekciójából is kilógtak. A te ötleted volt, hogy órát tervezz, vagy az Hublot keresett meg? Műtárgygyűjtőkkel dolgoztam Svájcban, és ők hoztak össze egy találkozót az Hublot munkatársaival. Csak úgy, tét nélkül. Húszperces találkozó volt, és négy óra múlva már kész volt a szerződés is. Beleszerettek abba, amit csinálok, főleg, amikor megmutattam a Lipstick című képemet és annak a részleteit. Két perc múlva, mit két perc, két másodperc múlva rá is vágták, hogy „ez kell nekünk”, szeretnének egy olyan órát, aminek ez a festmény az alapja. Szerelem volt első látásra. Nem dolgoztam még ilyen márkával, nem dolgoztam órán korábban, de egy nap alatt a semmiből jött össze, és fantasztikus érzés volt.
A Lipstick című festmény a Storytelling Art sorozat tagja, egy nőt látunk rajta rúzzsal, és a körülötte levő képekből kirakhatunk egy történetet. Egy 21. századi nő egyéniségét szeretném kibontani. Körben nem használok éleket, de a középpontban levő nő ábrázolásán több él is elég markáns, például a rúzs és a szemüvegkeret. Körben pedig a nő különböző szerepei, különböző arcai bontakoznak ki.
Ki választotta a kék és piros színeket? Te vagy az Hublot? Közösen. A színek kiválasztása hosszabb folyamat volt. Az olajfesték színei behatárolták a keresést, és hosszas egyeztetés után lett a piros, ami a szenvedélyt kifejező szín, és a türkiz, ami a nyaralás, a trópusok, a vízpart jellegzetes színe. Minden színnek megvan a jelentése, úgyhogy ez nagyon fontos lépés volt.
Most megjelent a fekete és a fehér modell is. Ennek a két színnek az a története, hogy amikor fiatal voltam, képregényeket készítettem, és nagyon drága volt színesben nyomtatni, tehát egy magamfajta művésznek nem volt más választása, mint kiválóan rajzolni fekete-fehér-ben. A mai világban a színes nyomtatás már egyáltalán nem különleges, de az én időmben – ötvenkilenc éves vagyok – még jól kellett tudni rajzolni, festeni fekete-fehérben is. Egyszerű színek, de mégis, az én életemben nagyon jelentős szerepük van.
Az Hublot-val való megismerkedésed előtt is szeretted? Igen, igen.
Mi volt az első órád? Az első órámat még elsőáldozásra kaptam a nagynénémtől, de nem emlékszem pontosan, milyen volt.
Van kedvenc márkád? Az Hublot. A márka hitvallása nagyon közel áll a művészi irányomhoz. Az Hublot szlogenje az „art of fusion”. És ez az összeolvadás, ez a fúzió az én művészetemben is megmutatkozik, mivel különböző grafikai stílusokat keverek. Emellett szeretem, ha egy óra felismerhető. Nem kedvelem az egyszerű darabokat.
Ez itt rajtad egy Hublot Spirit of Big Bang gyémántokkal? Igen, nagyon szeretem, főleg, hogy nem szokványos kerek tokos, hanem téglalap alakú, úgynevezett tonneau. Szeretem a szögletesebb vonalakat.
A szögletes vonalak a modern festészetbe a kubizmussal kerültek be. Igen, Picasso is jeles képviselője volt ennek az irányzatnak. A modern, populáris művészetben is egyre markánsabban jelennek meg a szögletes vonalak. Láthatod nálam is, hogy fontosnak tartom a szögletesebb részleteket.
Fogalmazzunk úgy, hogy nem volt egyszerű gyerekkorod, tizenhat évesen az iskolát is otthagytad. Mit tanácsolsz egy mai fiatalnak, akit egyik oldalról a megfelelni vágyás, az elvárások nyomasztanak, a másik oldalról viszont ott van benne az elfojtott képzőművész, a festő vagy szobrász, vagy más művészi ambíció? A legfontosabb, hogy a művészeten keresztül történő önkifejezés szabadságot ad. És a legnagyobb szabadságot szerintem a festés adja. Van néhány tubusnyi színed, és egy egész világot hozhatsz létre velük. A festészetre pedig egyre nagyobb igény van. A művészetnek van jövője, ezáltal a művészeknek is.
Nehéz a kezdeti években pénzt keresni a művészettel? Nem kerestem vele pénzt, azt sem tudtam, hogyan lehet. Többször kellett nulláról újrakezdenem, nem volt könnyű. Egy idő után rájöttem, hogy el tudom adni a képeimet, ha nem egy vagyonért árulom őket, hanem körülbelül száz euróért. Ez így is lett. De csak azt tudom tanácsolni, hogy próbálkozni kell, csinálni kell, de nagyon kemény lesz.
Az 1980-ban alapított svájci céget 2008-ban megvásárolta az LVMH csoport, így egy tulajdonoshoz került a Tag Hauer és a Zenith óramárkákkal. A francia hublot (lőrés) szó eredetileg azt a kis kör alakú ablakot jelenti, amit a hajó testébe vágnak, hogy levegőt és fényt engedjen be rajta.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
Ott lettem volna szívesen, amikor a nyilvánosan is szabadszájú Michael O’Leary közli a Ryanairt alapító Mr. Ryannel, hogy itt lenne az ideje távoznia a cég elnöki posztjáról. O’Leary időnként úgy néz ki, mint egy ivós hétvégére jött fapados turista a bulinegyedben, esetleg egy telefonját nézegető portás, aki mindig a fején tartja az olvasószemüvegét, de a legritkább esetben tűnik könyvelőnek. Pedig eredendően […]
Már az általános iskola alsó osztályaiban is van min stresszelni. Sok a tennivaló, mondja egy harmadikos kislány. Nekik és a velük foglalkozó, mostanság különösen sok feszültséget megélő pedagógusoknak is segít kiégésmegelőző és egészségmegőrző programjaival a Sulinyugi.
Nők, akik megálmodták, beleálltak, áttörtek. A címlapon Szabados Ági, az utolsó oldalon Olena Zelenszka, köztük ötvenöt erős nő. Már a polcokon az első Forbes Women különszám.
