A Fejér megyei, kétezer lelkes mezőföldi falu határában hatalmas park terül el. A birtok központjában az 1810-es évekre felépült kastélyt egykor háromszáz hektáros terület vette körül narancsházzal, a cselédség otthonául szolgáló kiskastéllyal, kocsiszínnel, tavakkal és szivattyúházakkal. Bár az egzotikus növények üvegfalú háza ma még romos, és a park is kisebb már, de a gyönyörű környezetben így is órákig lehet sétálni vagy napozni.

A birtokközpont építtetője a napóleoni háborúk idején gabonatermesztésből komoly vagyont felhalmozó Festetics Antal volt. Ha az udvari oldal oszlopsoráról a Magyar Nemzeti Múzeum jutna eszünkbe, az nem véletlen, építésze az a Pollack Mihály volt, aki ezután a fővárosi épületet is tervezte. A ház kapcsolata a természettel egészen kivételes, az akkor még pályája elején álló, de láthatóan tehetséges építész még a kilátást is gondosan megtervezte.

A család egyik leszármazottja, Festetics Sándor modern gazdálkodó volt: malmot, téglagyárat, szeszfőzdét, sőt illóolajüzemet is alapított a környéken. HA-RAP lajstromjelű kétfedelű repülőgépén mindennap elrepült a birtok felett, és ő alapította a helyi futballklubot is. Fia, Festetics Ernő még inkább beleillett a vakmerő, sportos gróf archetípusába: teniszezett, síelt, Maserati 8CM kocsijával autóversenyeken indult.

A kissé őrült gróf karaktere egyébként előkerült később is, még ha áttételesen is. Részben itt vették fel az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar mozifilmjét, a Kincsemet, több jelenetben is feltűnik a kastély és a kicsapongó életet élő gróf, Blaskovich Ernő, vagyis Nagy Ervin. Nem ez volt az első itt forgatott film, itt készült a nyolcvanas években Bereményi Géza alkotása, A tanítványok is.

A botanikai szobától a bálteremig
Festetics Antal és felesége, Splényi Amália a korabeli leírások szerint „szép herbáriumot” építettek fel. Kirándulásaikon maguk gyűjtötték, majd préselték le és rendszerezték a Kárpátok, az Alpok és a Mezőföld növényeit, és a földszinten levő botanikai gyűjteményben helyezték el őket. A földszinti térsorban mellette volt a művelt és rendkívül érdeklődő családfő könyvtára, de sajnos a család értékeit a második világháború után széthordták, az egykori 3928 kötetet sem találjuk már a helyén. A kastély sarkában láthatjuk a legnagyobb, tükrökkel és márvánnyal díszített ovális termet. A helyiségben – ma is áll benne egy eredeti, angol mechanikás Bechstein zongora – régen bálokat rendeztek, vagy épp titkos találkozókat tartottak.

Titkos helyiségek, furcsa ábrák
Sasos motívumok mindenfelé, félköríves sub rosa – avagy titkos – helyiség, aszimmetrikusan elhelyezett nagyterem: távolról is érezni, hogy az épületet némi titokzatosság járja át. Nem véletlenül, a házban többször találkoztak a korszak legkiválóbb szabadkőműves gondolkodói, művészei, tudósai. Az emeleten nemcsak a kalandos életű grófok hobbijaival ismerkedhetünk meg, de a titkos, és gyakran félreértett mozgalomról is érdekes kiállítást láthatunk. Az itteni találkozókon sokszor társadalmi problémákat vitattak meg, de jótékonysági feladatokat is elláttak.

Mint az egykori Németalföldön
Az úgynevezett Hollandi-ház 1891-ben épült föl az egyik tüdőbeteg családtag, Festetics Andorné számára. Akkoriban úgy tartották, hogy erre a kórra az a megfelelő ellenszer, ha friss tejet isznak, sőt állatok közelében, ammóniás kipárolgású levegőben tartózkodnak, ezért a ház alsó része tulajdonképpen istálló, hat tarka tehén lakott benne, míg a felső szalonrész volt a grófné lakrésze. A szigetre akkoriban csak csónakkal lehetett bejutni, a fehérre festett fahíd csak később készült el.