Gazdaságos utazgatás Európa legszebb helyein a nagy infláció közepén? Számos régi és új vonatjegy és -bérlet hívogat kiváló ajánlatokkal Ausztriától Svájcon át Olaszországig.
Az elmúlt évekhez képest sokkal kevesebb a turista idén a Balatonon, de az élet minden területén jól látszik, hogy csökkennek a reálbérek, az emberek kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat, visszafogják a nem napi szükségletek kielégítésének költségeit. Előtérbe kerülnek a pénztárcabarát megoldások, de a megszokott utazásokról a legtöbben nehezen mondanak le, inkább a nyaralás hosszát vágják meg, vagy hajlandóak olcsóbb szállásokat igénybe venni. Közben az elmúlt években a klímaváltozás egyre jobban izgatja az európai lakosságot is, az államok nagy része is jobban támogatja a zöld megoldások elterjedését. Ez felértékeli a vasúti közlekedést, érdekes és látványos fejlesztéseket látni a kontinensen. De nemcsak az feltűnő, hogy új vasúttársaságok indulnak, és több évtized után visszatérnek a hosszú távú vasúti összeköttetések sok-sok újraéledő éjszakai vonattal, de a jegyrendszerekkel is próbálják az államok, illetve vasúttársaságok egyre vonzóbbá tenni a vonatozást.
A fő cél általában a helyiek átcsábítása a környezetbarát vasútra, de a turistákra is odafigyelnek. Egyre több országban vannak már olyan jegyek-bérletek, amelyekkel a magyar turisták is gyakorlatilag fillérekért látogathatnak meg fantasztikus városokat, vagy akár utazhatnak körbe igen vonzó országokat.
A rendszerek természetesen különböznek, de aki odafigyel az apróbetűkre, és betartja a szabályokat, annak ezek a részben régi, részben új jegymegoldások nagyon vonzó lehetőséget nyújtanak a világjárásra brutális infláció idején is. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyar turista számára legvonzóbb jegy- és bérletajánlatokról itthonról, illetve négy, vonattal kényelmesen beutazható közeli országból.
Közép-Európa legnagyobb angolkertje és összetett tórendszer veszi körbe a Festetics család egyik legfontosabb dunántúli birtokát. Pollack Mihály alkotása, a magyar klasszicista kastélyépítészet egyik legszebbje a közelmúltban újult meg.
A Fejér megyei, kétezer lelkes mezőföldi falu határában hatalmas park terül el. A birtok központjában az 1810-es évekre felépült kastélyt egykor háromszáz hektáros terület vette körül narancsházzal, a cselédség otthonául szolgáló kiskastéllyal, kocsiszínnel, tavakkal és szivattyúházakkal. Bár az egzotikus növények üvegfalú háza ma még romos, és a park is kisebb már, de a gyönyörű környezetben így is órákig lehet sétálni vagy napozni.
A birtokközpont építtetője a napóleoni háborúk idején gabonatermesztésből komoly vagyont felhalmozó Festetics Antal volt. Ha az udvari oldal oszlopsoráról a Magyar Nemzeti Múzeum jutna eszünkbe, az nem véletlen, építésze az a Pollack Mihály volt, aki ezután a fővárosi épületet is tervezte. A ház kapcsolata a természettel egészen kivételes, az akkor még pályája elején álló, de láthatóan tehetséges építész még a kilátást is gondosan megtervezte.
A család egyik leszármazottja, Festetics Sándor modern gazdálkodó volt: malmot, téglagyárat, szeszfőzdét, sőt illóolajüzemet is alapított a környéken. HA-RAP lajstromjelű kétfedelű repülőgépén mindennap elrepült a birtok felett, és ő alapította a helyi futballklubot is. Fia, Festetics Ernő még inkább beleillett a vakmerő, sportos gróf archetípusába: teniszezett, síelt, Maserati 8CM kocsijával autóversenyeken indult.
A kissé őrült gróf karaktere egyébként előkerült később is, még ha áttételesen is. Részben itt vették fel az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar mozifilmjét, a Kincsemet, több jelenetben is feltűnik a kastély és a kicsapongó életet élő gróf, Blaskovich Ernő, vagyis Nagy Ervin. Nem ez volt az első itt forgatott film, itt készült a nyolcvanas években Bereményi Géza alkotása, A tanítványok is.
A botanikai szobától a bálteremig Festetics Antal és felesége, Splényi Amália a korabeli leírások szerint „szép herbáriumot” építettek fel. Kirándulásaikon maguk gyűjtötték, majd préselték le és rendszerezték a Kárpátok, az Alpok és a Mezőföld növényeit, és a földszinten levő botanikai gyűjteményben helyezték el őket. A földszinti térsorban mellette volt a művelt és rendkívül érdeklődő családfő könyvtára, de sajnos a család értékeit a második világháború után széthordták, az egykori 3928 kötetet sem találjuk már a helyén. A kastély sarkában láthatjuk a legnagyobb, tükrökkel és márvánnyal díszített ovális termet. A helyiségben – ma is áll benne egy eredeti, angol mechanikás Bechstein zongora – régen bálokat rendeztek, vagy épp titkos találkozókat tartottak.
Titkos helyiségek, furcsa ábrák Sasos motívumok mindenfelé, félköríves sub rosa – avagy titkos – helyiség, aszimmetrikusan elhelyezett nagyterem: távolról is érezni, hogy az épületet némi titokzatosság járja át. Nem véletlenül, a házban többször találkoztak a korszak legkiválóbb szabadkőműves gondolkodói, művészei, tudósai. Az emeleten nemcsak a kalandos életű grófok hobbijaival ismerkedhetünk meg, de a titkos, és gyakran félreértett mozgalomról is érdekes kiállítást láthatunk. Az itteni találkozókon sokszor társadalmi problémákat vitattak meg, de jótékonysági feladatokat is elláttak.
Mint az egykori Németalföldön Az úgynevezett Hollandi-ház 1891-ben épült föl az egyik tüdőbeteg családtag, Festetics Andorné számára. Akkoriban úgy tartották, hogy erre a kórra az a megfelelő ellenszer, ha friss tejet isznak, sőt állatok közelében, ammóniás kipárolgású levegőben tartózkodnak, ezért a ház alsó része tulajdonképpen istálló, hat tarka tehén lakott benne, míg a felső szalonrész volt a grófné lakrésze. A szigetre akkoriban csak csónakkal lehetett bejutni, a fehérre festett fahíd csak később készült el.
A reggeli olívabogyóválaszték, a csavart hegyi sajtok, a még meleg perec és a frissen facsart gránátalmalé szín- és ízorgiája egyértelműen elhelyezi a vendéget, hogy merre is jár a világban. És a reggeli isztambuli napsütésben nem is lenne sehol máshol szívesebben.
Új rovatunk első szereplője Fördős Zé, a Street Kitchen alapítója. Arra kértük, mutasson meg pár olyan alkalmazást, ami fontos szerepet játszik a mindennapjaiban.
Csonka Tivadar a 80-as években lett vállalkozó, amit nem nézett jó szemmel az akkori országvezetés. Családi vállalkozása túlélte a vegzálásokat, később megvett egy német üveggyártó céget, és ma már ők készítik a specialty kávék kedvelőinek egyik kedvenc kávékészítő eszközét. Az apa örökségét ma felesége és két fia viszi tovább, a vasfüggöny leomlása után harminc évvel a világ legmagasabb épületében is Csonkáék poharaiba töltenek.
