A különleges autók piaca rendkívül kompetitív. A gyűjtők és befektetők keresik a történeteket, formálják a trendeket, közben hatalmas számokat dobálnak egymáshoz. Egyre több cég foglalkozik klasszikus Porschék újragondolásával is, hiszen jó üzlet. Idén egy magyar startup, a Kamm Manufaktur olyan korai Porsche alapú sportautót kezd gyártani, amire a célközönség 330 ezer euró felett sem mondhat nemet. Ha mondhatna, a 912C nem érdemelt volna ennyi munkát. Ám napokig vezettem, és érdemel még többet is.
Kázmér Miklós eredetileg közgazdász, egyben lelkes filmes geek is, aki amellett, hogy organikusan építette Umbrella Collective nevű audiovizuális és kommunikációs cégét, egy időben még Trabant-kölcsönzőt is működtetett. A veterános vonzódás a tinédzserkori munkatapasztalatból, illetve főleg a dizájn és a hangulat iránti lelkesedésből ered, negyvenkét éves korára pedig jelentős egyéni beruházáshoz vezetett Budapesten. Miki édesapja hűtőgépmérnök, élelmiszeripari cége van, fia pedig azért tudott egy méregdrága Sony kamerával forgatni már fiatalon is, mert a technikáért cserébe promóciós videókat készített a vállalatnak. Hidvégi Zoltán pedig úgy robbant a képbe, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (ma Budapesti Gazdasági Egyetem) reklám szakirányán ők lettek a budaörsi páros. Főiskola alatt kezdődtek az esküvői és más rendezvényes videós munkák, aztán diploma után Zoli Németországban a DHL marketinggyakornoka lett, Miki pedig a Young & Rubicam reklámügynökségnél kötött ki.
Zoli hazatérve videózni akart, Mikinek meg kellett egy társ, aki vitte a beeső megbízásokat, amíg ő a Youngnál dolgozott. A két munka idővel sok lett, Miki az üzletük mellett döntött Zolival. Az Umbrellát így 2004-ben alapították a 11. kerületben, egy Andor utcai panel hatodik emeletén. Még a videókártyák előtt, dedikált cuccokkal, többek közt a Youngon keresztül intézett reklámok utómunkáit csinálták.
Amikor Miki 2009-ben egy évig New Yorkban élt, Zoli tartotta a frontot. Mostanra filmes fejlesztés is akad, a részleget Felszeghy Ádám vezeti. Ennek keretében készül a Kék Pelikán, a vonatjegy-hamisítást feldolgozó animációs sztori, és a Lefkovicsék gyászolnak című nagyjátékfilm is, ami az egy hétig tartó zsidó gyászt, a sivát helyezi új megvilágításba. De végez az Umbrella utómunkát sundance-es független filmnek is. Bár Mikit a fotó jobban foglalkoztatja, a film komplex, és szerelem.
Írta: Simó György Most vagy soha, fakadt ki a parlamenti ülésszak megnyitásakor Kisida Fumio japán miniszterelnök a minap. Ez alkalommal nem a Nemzeti dalból idézett. Arra utalt, hogy a japán népesség csökkenése már olyan mértékű, hogy ha nem tesznek valami hathatósat, akkor a „nemzet arra a pontra jut, ahonnan kétséges, hogy fenn tudjuk-e tartani a társadalom működőképességét”. Talpra japán, hí a haza! Japán […]
Írta: Simó György
Most vagy soha, fakadt ki a parlamenti ülésszak megnyitásakor Kisida Fumio japán miniszterelnök a minap. Ez alkalommal nem a Nemzeti dalból idézett. Arra utalt, hogy a japán népesség csökkenése már olyan mértékű, hogy ha nem tesznek valami hathatósat, akkor a „nemzet arra a pontra jut, ahonnan kétséges, hogy fenn tudjuk-e tartani a társadalom működőképességét”.
Talpra japán, hí a haza!
Japán az öregedő társadalmakról szóló elemzések szürke hölgye, mondhatnám, nagymamája, a legtöbb, a témával foglalkozó elemzés vezető példája. Nem vagyok biztos benne, hogy mi, mindig különös anyagból gyúrt magyarok tudatában vagyunk-e annak, hogy a 2020–2050 közötti népességfogyást prognosztizáló elemzésekben csak a kilencedik helyen áll, az előtte lévő nyolc helyet egytől-egyig kelet-európai országok foglalják el. Sőt, az utána következőket is, a lista első tizenöt helyén Japán és Görögország kivételével kizárólag közép- és kelet-európai országok sorjáznak a listavezető Bulgáriától (22,5%) a tizenötödik Lengyelországig (12%). Magyarország a tizennegyedik: kevesebb mint harminc éven belül több mint tizenkét százalékkal kevesebben veszekedhetünk majd egymással Nemesmedves és Battonya között.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Márciusban Pistyur Veronika tér vissza!
Hol sírjaink domborulnak, nem nagyon lesznek unokáink. A népességfogyás a világ legtöbb, a modernizáció érett szakaszába jutott országában hasonló következményekkel jár. Kevesebb gyerek születik, mint amennyi a társadalom reprodukciójához szükséges, miközben a javuló életfeltételek következtében gyorsan nő a várható élettartam. Nemcsak kevesebben leszünk, de egyre öregebbek is. Magyarországon például a 65 éven felüliek aránya 21 százalékról 35 százalékra nő majd a következő harminc évben. A következmények drámaiak és hosszú távúak. Bonyolult és összetett, sokszor természetes társadalmi folyamatok rendszerébe kell beavatkozni ahhoz, hogy ez megváltozzon. Vagy alternatíva még a bevándorlók tömeges integrálása, és persze annak elfogadása, hogy elfogyunk, mint a gyertyaszál, ami – kell-e mondjam – elhagyott, üres szobában áll.
Mindezt – az okokkal és a következményekkel – már leírták és elprédikálták sokszor. Mégis az az érzésem, hogy miközben félrenézve nem veszünk tudomást arról, hogy a 21. század egyik legfontosabb (a klímaváltozáshoz és a technológiai evolúcióhoz fogható mértékű) társadalomformáló jelensége történik meg velünk, elmulasztjuk a kézenfekvő esélyét annak is, hogy a megoldás keresésében közösen új energiákat találjunk. Elég meghallanunk a „családpolitika” kifejezést, elolvasnunk a technicizált vagy ideológiailag fűtött elemzéseket a gazdasági hatásokról, az összeomló nyugdíjrendszerről, a kevesebb munkáskézről, az idősellátás költségeiről, esetleg az elvándorlók el- és a bevándorlók fejvesztéséről, máris előbújik belőlünk az iskolai tanévnyitók félig figyelő, közönyös diákja, rosszabb esetben a dühödt, politizáló troll.
Fényesebb a ráncnál a kard. Kár, hogy így van
Simó György
A magyar kormány, mint annyi minden másban, egy jó problémafelvetést követően mellbe böködő másra mutogatással kombinálva teremtette meg ennek a beszélgetésnek is a kereteit. A népességfogyás és az öregedés megoldandó kérdéseit gyorsan összekapcsoltuk néhány merev állítással a migráció kulturális elfogadhatatlanságáról, a család szerepéről, a magyarok sajátos természetéről. A mi „most vagy sohánk” kényszeresen kapcsolódik össze a „rabok legyünk vagy szabadok” dilemmájával, akár van értelme, akár nincs. „A Nyugat nem akarja fenntartani önmagát”, jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Demográfiai Fórumon, szokás szerint nem tudomásul véve a tényt, hogy Olaszország kivételével a többi nagy nyugati országban a népesség csökkenésének aránya lényegesen elmarad a magyarétól.
Fényesebb a ráncnál a kard.
Kár, hogy így van.
Lehetne pedig ez nekünk, itt élő, mindenféle magyaroknak a legfontosabb beszélgetésünk egymással, egymásról, természetes szövetségben, mondjuk a következő évtizedeinkről. Beszélhetnénk azokkal, akik az elnéptelenedő, jobbára idősek által lakott falvakban már kicsiben megélték mindazt, ami nagyban az országra vár, vagy épp azokkal, akik hetven felett is tele energiával alakítják maguk körül a világot. Ez az egyik legbonyolultabb és legfelemelőbb probléma, amivel egy gazdaságilag, érzelmileg és érdekeiben összekötött emberi közösség – a nemzet, sőt ha úgy tetszik, minden nemzet – a maga létezése kapcsán összekapaszkodva foglalkozhat. Olyan téma lehetne, ahol az ellenzék és a kormány, népi és urbánus, fiatal és öreg normálisan ülhetne le együtt gondolkodni. Az elfogyni lassan kérdésére ugyanis csak egy normális válasz van: minden eszünket, energiánkat és ötletünket összeszedni annak érdekében, hogy élhető, erős és rugalmas társadalmat tartsunk fenn. Olyan országot, ami nemcsak örömmel itt tartani képes mindenkit, aki ide született, hanem befogadni és integrálni azt is, akinek kedve támad idejönni.
Egy olyat, ami csak a múltat akarja megbűnhődni, de nem a jövendőt.
A szerző a Day One Capital kockázatitőkealap-kezelő ügyvezető partnere.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Ha Magyarországon szó esik a családi tulajdonban lévő cégekről, két név biztosan azonnal felmerül: Béres és Zwack. A Béres család tudatosan gondozza az alapító, id. dr. Béres József emlékét és szellemi hagyatékát, ugyanakkor aktívan dolgozik a jövő biztosításán is. A harmadik generációból a két idősebb testvér, Melinda és Marcell már részt vesznek a cégvezetésben, tagjai […]
Grandiózus rendezvénnyel ünnepelte 15 éves születésnapját a Foldana Group, amely eseményt számos vállalatvezető mellett a montenegrói köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével. Dr. Balla Róberttel, a cégcsoport ügyvezetőjével a kezdetekről, a külföldi nyitásokról és a belföldi ingatlanfejlesztésekről beszélgettünk. Dr. Balla Róbert a jogi egyetem elvégzése után belesodródott a társasház-kezelés világába. „Kezdetektől fogva a társasházak pénzügyi rendbetétele […]
3 év alatt már hárommillió kiszállított rendelésen is túl jár a Kifli.hu, mely a Rohlik Group tagjaként kezdte meg működését Budapesten ésąą vonzáskörzetében 2019-ben. A csoport már öt országban van jelen, a különböző vásárlói kultúrával és gazdasági helyzettel rendelkező területeken működő leányvállalatok egy egységes vállalati recept alapján dolgoznak. Meg akarjuk változtatni az élelmiszer-kereskedelmet Európa-szerte” – […]