Vezető szerkesztő: Bánáti Anna
Írta és számolta: Bánáti Anna, Gólya Ági, Oberfrank Balázs

1. Csányi Sándor (69) (pozíciója nőtt tavaly óta)
Becsült vagyon: 541,6 Mrd Ft
bankszektor, agrárium, ingatlanok, osztalék 
OTP, Bonafarm, Gránit Pólus, KITE
Az elmúlt években egyre csökkent az olló Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyona között, idén – 2017 után először – újra az OTP-vezér került az élre. Becslésünk alapján több mint hetvenmilliárd forinttal növelte vagyonát az elmúlt egy évben, ezzel a Forbes milliárdoslistájának történetében Csányi az első, aki átlépte az 500 milliárd forintos határt. A növekedés motorja a Bonafarm csoport volt, ami számításaink szerint húsz százalékkal növelte értékét egy év alatt (erről részletesebben lásd a Csányi Attilával készített interjúnkat a 18. oldalon).

Csányi Sándor harminc éve van az OTP élén, és elnöksége alatt a bankcsoport számos vihart túlélt már a privatizációtól a 2008-as válságon át az orosz–ukrán háborúig. Utóbbi jócskán megtépázta, márciusban tízezer forint alatt is jártak a részvények, és az OTP még veszteséget is bejelentett 2022 első negyedévéről. Az adózás utáni nyereség akkor 88,6 milliárd forint, a konszolidált veszteség 33,4 milliárd forint volt, 136 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 
Csányi tavasszal azt nyilatkozta, hogy ukrán vezetőktől és a befektetők részéről is éreztek olyan nyomást, hogy hagyják ott az orosz piacot, vagy adják el az ottani OTP-t, de „nyomás alatt nem cselekednek”. Magyarországról nincs ilyen nyomás, tette hozzá. Nagy reményeket fűz az OTP ukrán piacához, szerinte a háború után nyugati és amerikai segélyekből elkezdődik majd az ország újjáépítése, és jelentős szereplővé válhat az OTP. 

Az OTP több bankot is felvásárolt 2022-ben. A 2000-es évek terjeszkedése beérett, a csoport Magyarország mellett tíz másik országban van jelen. Legutóbb Szlovéniában vettek bankot, 2022 szeptemberében kapták meg az Európai Központi Bank (EKB) engedélyét a szlovén Nova KBM átvételére. Ez eddig a legnagyobb felvásárlásuk, aminek eredményeként Csányi Sándor cégcsoportja mind a hitel-, mind a betétállományt nézve piacvezető lesz a szlovén bankpiacon, közel harmincszázalékos részesedéssel. December közepén aztán azt közölték, hogy aláírták az üzbég Ipoteka Bank két lépcsőben történő teljes felvásárlásáról szóló szerződést, és 2023 tavaszán pénzügyileg is zárulhat a tranzakció 75 százalékot jelentő első köre.

A Csányi-cégbirodalom többi érdekeltségénél is mozgalmasan telt az év. A legidősebb fiú, Attila által vezetett Bonafarm újabb rekordokat döntött, a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalatokból, vágóhidakból, valamint vagyonkezelő cégből álló agrárbirodalom szinte minden eleme növelte árbevételét 2021-ben.

Magánegészségügyi érdekeltségével, a Budai Egészségközponttal is jó lóra tett, értéke becslésünk szerint közel megduplázódott, mióta Csányi az egyedüli tulajdonos. Az intézmény új kórházi épülettel és új gerincgyógyászati központtal is bővül a Királyhágó utcai telephelyen. Szintén új akvizíció az orvosokat és pácienseiket összekötő platform, a Foglaljorvost.hu felvásárlása. A felületen már több mint 2,5 millió foglalást bonyolítottak le a páciensek (a sztorit a 2022. novemberi Forbesban írtuk meg).

A bankvezért ezelőtt leginkább a sztoikus szemlélődés jellemezte, nem szólalt meg gyakran a nyilvánosság előtt. Az elmúlt év eseményeinek hatására azonban többször is megosztotta gondolatait a magyar gazdaságról. Áprilisban kimondta, hogy „a rezsicsökkentés nem jó”, és hogy a lakosságnak előbb-utóbb alkalmazkodnia kell az elhúzódó energiaválsághoz.
Varga Mihály pénzügyminiszterrel az OTP közgyűlésén kedélyesen, de nyíltan üzengettek egymásnak az extraprofitadóról, nyáron pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Bankholding átláthatatlan tulajdonosi struktúrájára tett megjegyzéseket. Felszólalt az árstopok ellen, és többször sürgette a megegyezést az Európai Unióval, ebben látja ugyanis a gazdasági kilábalás rövid távú megoldását.

2022 májusában címlapinterjúnkban reflektált az elmúlt harminc évére, és először beszélt arról is, hogy másodszülött fia, az OTP-ben már tekintélyes pozícióban ülő Péter is ott van a között a három-négy jelölt között, akik esélyesek a bank vezérigazgatói székének átvételére. Nem akar még leköszönni, de egy céldátum azért már ott van a fejében. 

2. Felcsuti Zsolt (51) (pozíciója nőtt tavaly óta)
Becsült vagyon: 468,6 Mrd Ft
gépipar, iparcikk-nagykereskedelem, ipari befektetések
MPF Holding (FÉG, Widenta)
Szeptemberi családi listánkon négy év után újra Felcsuti Zsolt cégcsoportja lett a legértékesebb családi vállalat, de nem ez az egyetlen fordulat a milliárdos és a Forbes-listák életében: idén ő is debütált mint dollármilliárdos (miután az amerikai Forbes szerkesztősége elfogadta vagyonbecslésünket). Ezzel Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor mellett ő a harmadik, aki a globális gazdaglistán Magyarország neve alatt szerepel, és ez az első év, hogy a második helyen végez a hazai milliárdoslistán.

Felcsuti a dollármilliárdos státuszt privatizáció, kapcsolatok és az állammal kötött üzletek nélkül érte el. A családi cég története a 70-es évekre nyúlik vissza, amikor Zsolt apja, Csaba megalapította a fém- és műanyagipari termékeket gyártó Metalplast Gmk-t. A vállalkozás nem tartozott a rendszerváltás nyertesei közé, az érdi házban felül laktak Felcsutiék, középen volt két iroda, lent pedig a gépek. Felcsuti belenőtt a családi bizniszbe, otthonról hozta műszaki vénáját, ami jól kiegészítette közgazdásztudását. Konzervatív gondolkodását is apjától örökölte.
A cégcsoport szisztematikusan építkezve, a nyereséget mindig visszaforgatva vált annyira stabillá és erőssé, hogy akvizíciókba kezdjenek. A felvásárlásokat a 2000-es években kezdték el, amikor szinte mindenki meghúzta a nadrágszíjat, ők jó áron vásároltak. Sorban kebelezték be a nagy múltú magyar cégeket: a Henkeltől megvették a Kemikált, de náluk kötött ki a Widenta és a Clarflex is. Egyik legnagyobb ­dobásuk a FÉG felvásárlása volt 2010-ben, az 1891-ben alapított márka Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb konvektor- és fűtőkészülékgyártója. A cég központja később Szingapúrba, 2021-ben pedig a svájci–német határ melletti Schaffhausenbe került. Az MPF Holding ma a régió egyik legnagyobb ipari befektetési csoportja, bevételének 99 százaléka export.

Felcsuti szeptemberben a Forbesnak azt mondta, 2022 csak a bevezető év lesz, az igazi problémák 2023 elejétől lesznek érezhetők. Az MPF Holding legnehezebben kezelhető problémája az ellátási láncok lassulása és az alapanyaghiány, de a milliárdos szerint a háború okozta gazdasági nehézségek és az infláció nemcsak probléma, hanem lehetőség is.
Egy korábbi (2019-es) Forbes-interjúban arról beszélt, hogy sohasem szabad beleszeretni egy termékbe vagy egy szolgáltatásba. „Ez a legnagyobb vállalkozói hiba, amit elkövethetünk. Mi nem a termékeinket, hanem az üzletet szeretjük.”