Kétfős egyetemi próbálkozásból félmilliárd dollárt érő nemzetközi cég lett az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seonból. A milliárdoslisták történetének legfiatalabb szereplője az egyik huszonnyolc éves alapító, aki ezzel már történelmet írt. Igaz, az exit még előttük van.
A Seon indulásában nem volt semmi rendkívüli. Két egyetemista némi bosszúság árán rátalált egy piaci problémára, és a legjobb megoldást akarták adni rá. Nem lett instant siker, sőt kezdetben a magyar kockázatitőke-piac nem látott bennük nagy fantáziát. A folytatás azonban párját ritkítja, és olyan sikersztorival kecsegtet, amihez foghatót nem láttunk a Logmein tőzsdére lépése óta. Kádár Tamás tizenöt éves kora óta épít webshopokat, tizennyolc évesen pedig megtapasztalta, milyen, amikor kártyás csalók húzzák le az embert. Kriptokereskedő oldalán csalás áldozata lett, és elhatározta, hogy kiismeri a csalók módszereit. Corvinusos szaktársával, Jendruszák Bencével és Kiss Miklóssal társulva üzletet kezdtek építeni a kereskedők védelmére. (Bence üzletfejlesztésért felelős vezető lett, Miklós az arculat felépítése után termékfejlesztési vezetővé avanzsált.)
A Seon 2015 végén nagyobb sebességre kapcsolt. Miközben Bence Németországban tanult, megismerte, milyen egy pezsgő startupközeg, és jó pár hasznos kapcsolatot is szerzett. A törzscsapat a garázscégek minden előnyével és hátrányával saját forrásból építkezett, pitchelni az internetről tanultak meg, a szükséges fejlesztéseket vagy maguk vagy szabadúszó fejlesztőkkel oldották meg. Németországból jöttek az első érdeklődő befektetők, köztük a legnagyobb német ételrendelő cég befektetője, ám a deal kútba esett. Vizsgaidőszak is volt, és mellé egy olyan kikötés, hogy váljanak németországi céggé (nem váltak).
Először 2017 nyarán írtunk a Seonról, akkor a Mosaic közösségi irodában dolgoztak projektalapon foglalkoztatott fejlesztőkkel, és az volt a legnagyobb mérföldkő, hogy behúzták ügyfelüknek a fizetésfeldolgozó Bariont. A magyar startupközegben ugyanakkor már kezdtek nevet szerezni, inkább a szofisztikált adatelemzési módszerüknek, semmint az impozáns számaiknak köszönhetően. Fehér Gyula, a Ustream és az Oktogon Ventures társalapítójának érdeklődését 2019-ben keltették fel. „Látszott, hogy még product-market fit előtt állnak, de a versenytársaikhoz képest sokkal összetettebben vizsgálják a tranzakciókat” – mondja Gyula.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható munkahely, egy olyan tér, amely alternatívája vagy akár meghaladása is lehet a home office-nak. Ez a jövő útja a logisztikában!
2016-ban szinte berobbant a magyar ingatlanpiacra a CTP, amely villámgyorsan hazánk egyik meghatározó saját tulajdonú ipari ingatlanok fejlesztésével, bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalatává nőtte ki magát. A cég a hazai logisztikai piac nagypályás startup üdvöskéje, amely innovatív és környezettudatos megoldásaival gyorsan kivívta a szakma és a bérlők megbecsülését.
A CTP azóta is hihetetlen tempóban fejlődik, folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseket valósít meg, a 2021 eleji cirka 500 ezer négyzetméternyi területét rövid idő alatt alatt megduplázta, hiszen 2022 decemberében Magyarországon elérte az 1 millió négyzetméternyi bérbeadható területet, és a teljes európai piacon a 10 millió négyzetmétert.
Azonban továbbra sem lassít, startuphoz méltó lendülettel robog tovább a megkezdett úton, nem véletlenül a cég belső mottója is a sebességhez kapcsolódik: „full speed”. A cégcsoport új fejlesztései során fenntartható technológiákat alkalmaz, ennek egyik kiváló példája, hogy az energiafelhasználás optimalizálása érdekében épületeit árammal fűti és hűti, gázt az új fejlesztéseknél nem is használ. Az áramot pedig részben saját napelemparkjai biztosítják, amelyek Üllőn, Biatorbágyon és Ecseren már elérhetők, a negyedik napelemparkot pedig Dunaharasztiban most készíti elő, 2023-ban pedig több nagy kapacitású napelempark-fejlesztést hajtanak végre.
Az innováció azonban nem csak a környezettudatos megoldásokban jelentkezik, hanem a CTP nagy figyelmet szentel a dolgozói wellbeingnek is, amelyre legjobb példa az úgynevezett Clubhouse koncepcióra épülő ingatlanegyüttes Biatorbágyon, ahol már 270 ezer négyzetméternyi terület áll a bérlők rendelkezésére. A Clubhouse unikális munkavállalói zóna a logisztikai parkokban, amely kiemelkedő dizájnmegoldásokkal számos funkciót ötvöz, így közösségi teret, irodát, kávézót, edzőtermet és meeting roomot jelent, sőt, egy rendezvényhelyszín is erősíti a helyi közösséghez és bérlőkhöz fűződő kapcsolatokat.
„Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy az üzleti célok teljesülése mellett a természeti környezet megóvása érdekében fenntartható módon működjünk, illetve a bérlőink számára olyan közösséget építsünk, ahol a dolgozói jóllét maximálisan érvényesül. Folyamatosan innovációban gondolkodunk, ezért olyan programokat indítottunk el, amelyek mind a dolgozóink, mind a bérlőink számára inspiráló munkatereket jelentenek a jövő ipari ingatlanszektorában és logisztikai parkjaiban” – mondja dr. Gondi Ferenc, a CTP magyarországi országigazgatója, aki 2017 júliusa óta tagja a CTP csapatának, ami Magyarországon már több mint 70 munkavállalót foglalkoztat.
Sőt, a Clubhouse koncepció és a fenntarthatóság a kéz a kézben jár a CTP innovatív fejlesztéseiben, amelyre a legjobb példa, hogy Üllőn a tervek szerint a következő Clubhouse fából készül. Emellett a vállalat körforgásos ingatlanokat is fog építeni, amelyek minimalizálják a hulladék- és erőforrás-felhasználást, ráadásul újrahasznosítható és fenntartható elemekből készülnek.
„Az ipari ingatlanok indusztriális hatásait szeretnénk ötvözni a letisztult, kortárs építészeti design elemekkel. Többek között a fém, a fa és az ipari padló felhasználásával, illetve zöld energiával működtetve olyan tereket fogunk létrehozni, amelyek közös szellemi műhelyként szolgálhatnak a kollégáink számára. A természetes környezet megteremtése nálunk valóban a legfontosabb, nem véletlenül a cégcsoportunknál önálló kutatócsoport foglalkozik azzal, hogyan lehet organikusan és fenntartható módon építkezni” – teszi hozzá dr. Gondi Ferenc.
Néhány barát összefogott, és kiválasztottak két nonprofit szervezetet, hogy jó szívvel ajánlják őket azoknak, akik rendszeresen szeretnének támogatni gyerekeket segítő ügyeket. Több mint húszmillió forint adomány mellett jótékonysági pókerversenyen is szereztek már bevételt az Új Start és az Igazgyöngy Alapítványnak, és örülnének, ha adakozási modelljük minél inkább elterjedne.
A Forbes magyar gazdaglistáinak történetében sohasem fordult elő, hogy egy milliárdos becsült vagyona meghaladja az 500 milliárd forintot – eddig. Az új rekorder azonban nem az, akire elsőre gondolnánk, Mészáros Lőrinc egyeduralma megtört. A felcsúti milliárdos négyszer egymás után volt az ország leggazdagabbja, idén azonban letaszította trónjáról az örök vetélytárs, Csányi Sándor. Sőt, Mészáros vagyona akkorát csökkent, hogy egy meglepetésmilliárdos is be tudott férkőzni kettejük közé. Nagyot kaszálhattak az elmúlt évben az építőiparban és az ingatlanfejlesztésben érdekeltek, kifizetődő volt az is, ha valaki hajlandó volt innovációra költeni – és ez az első év, hogy egy magyar startup huszonéves alapítója is felkerült a listára.
