Ilyen drága ajánlatok mellett fixáljam a lakáshitelem? Ne várjak egy picit inkább? Na és mi van a támogatási rendszerrel? Öt fontos szempont, hogy kiigazodj a lakáshitelpiac mélypontján.
Kilencéves mélyponton a hazai lakáshitelpiac, tavaly óta felére csökkent a hitelfolyósítási volumen, és az ügyletek számossága is leszakadóban. Nem véletlen, a szüntelenül felfelé kapaszkodó kamatkörnyezet, az infláció és a negatív gazdasági kilátások miatt megfontoltabbak vagyunk, mint valaha. A drágábbnál drágább hitelajánlatok mellett ráadásul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igencsak kedvezményes kamatkonstrukciójú Zöld Otthon Programját is hamarabb szétkapkodták, minthogy az egyszeri beruházó kimondhatná, hogy „fenntarthatóság”. Nehéz most okosnak lenni a változások sűrűjében, pár tipppel azonban mégis kapaszkodót nyújtunk, ha épp ebben a – valóban nem túl szerencsés – pillanatban keresne valaki a lakásvásárlásra vagy -felújításra kedvezményes konstrukciókat.
SAJÁT vagy IDEGEN BANKNÁL?
Míg a személyi kölcsönöknél egyik bank sem várja el, hogy nála vezessük a számlánkat, a lakáshiteleknél teljesen egyértelmű, hogy a jövedelem a hitelt nyújtó intézményhez kell, hogy érkezzen. Ezért természetes a bankváltás egy több tízmilliós, hosszú időtávra kötött szerződésnél, de sokan még mindig azzal a hibás feltételezéssel élnek, hogy egy kutya mindegyik: nagyjából ugyanazokkal a paraméterekkel, minimális eltéréssel köteleződhetünk el mindenhol. A valóságban akár több millió forintot is megspórolhatunk, ha a két sarokkal arrébb lévő bankfiók kilincsét fogjuk meg. Ráadásul a személyi kölcsönöknél is nagyobb összegeket, százezreket lehet spórolni egy szerencsésebb választással.
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Kreativitással igyekszünk azt pótolni, hogy az ügyfeleink büdzséi teljesen mások, mint Berlinben, Párizsban vagy Londonban, pláne a tengerentúlon. Ebből adódóan itthon kevesebb digitális megoldás látható a köztereken, mint a fejlett piacokon. Különösen jó példa Nagy-Britannia, ahol a digitális out-of-home hirdetések már a teljes piaci bevétel háromnegyedét adják.
Nálunk mekkora a digitális arány?
Jelenleg 10 százalék alatti ez az arány. Ráadásul többségében jelen pillanatban ez indoorban, bevásárlóközpontokban és plázákban valósul meg, ahol kevesebb a tér és lehetőség az innovatív, futurisztikus megjelenésre. A kreativitás tere sokkal inkább az utasváróinkban van, ahol az utasok időt töltenek. Outdoorban a lényeg a bevonáson van: egy jól átgondolt, alaposan megtervezett és megfelelő figyelemfelkető erővel bíró, az utcákon és a köztereken elhelyezett hirdetés eléri a célcsoportját. Saját reprezentatív kutatásunkból egyértelműen megállapítható, hogy a közterületi reklám (36%) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37%) vagy az internet (34%). Ebben a minőségen megelőzi a televíziót (33%), a rádiót (15%) és a nyomtatott sajtót (15%) pedig lekörözi.
Mennyire igaz ez a digitálisan minden korábbi generációnál lényegesen tudatosabb fiatalokra?
Elsőre talán meglepő lehet a válasz, de hatványozottan érvényes rájuk. A legfrissebb globális adatok szerint 10-ből 4 ember már igyekszik kizárni a hirdetéseket a digitális eszközein, és ebben a fiatalok élen járnak. Az utcákon és a köztereken azonban nincs ad-blocker, így azoknak a mobilis városi fiataloknak, akik az okostelefonjukon tartanak kapcsolatot, ezzel közlekednek, szórakoznak, vásárolnak, tanulnak és társalognak, kimutathatóan megnő a keresési aktivitása például azokban a megállókban, ahol az ingerküszöböt elérő hirdetést helyezünk el. A már említett felmérés szerint a 18–29 évesek az alapsokaságnál lényegesen nyitottabbak azokra a közterületi reklámokra, amelyek interaktivitásra ösztönzik őket. Rengeteg ügyfelünk számol be visszatérően arról, hogy egy kreatív, innovatív megoldás valósággal felrobbantotta a szociális média csatornáit. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyre többen mernek bátran kísérletezni, a legújabb technológiákat kipróbálni velünk.
Írta: Orbán Krisztián Nagyon sok magyar középiskolás diák álma, hogy nyugati egyetemen tanuljon tovább. A honi közeggel kapcsolatos tapasztalataik fényében ez maximálisan érthető is. Annál szomorúbb viszont, hogy másoktól szinte semmi segítséget nem kapnak abban, hogy ezt az álmot józanul mérlegeljék. Mintha mindenki készpénznek venné, hogy a külföldi továbbtanulásnak csak előnyei vannak. Ez azonban badarság. Félreértés ne […]
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]
Krimi, tudomány, képzőművészet, építészet és egy kis szépirodalom. Szórakoztató és igen színes könyvválogatást hoztunk, mert nem csak karácsonykor lehet könyvet venni.
