A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Csütörtök kora délután van, mégis alig lehet beférni a könyvesboltodba. Nem akarsz nagyobbat?Semmiképpen. A Libertine pont attól működik, hogy ilyen pici és személyes. Nem azért ekkora, mert csak erre volt pénzem, hanem mert azt akartam, hogy úgy érezd itt magad, mintha a nappalimban lennél. Legfeljebb egy rendezvénytérrel lenne jó bővíteni, mert a második szülinapunkon elértük a kritikus tömeget: az […]
Csütörtök kora délután van, mégis alig lehet beférni a könyvesboltodba. Nem akarsz nagyobbat? Semmiképpen. A Libertine pont attól működik, hogy ilyen pici és személyes. Nem azért ekkora, mert csak erre volt pénzem, hanem mert azt akartam, hogy úgy érezd itt magad, mintha a nappalimban lennél. Legfeljebb egy rendezvénytérrel lenne jó bővíteni, mert a második szülinapunkon elértük a kritikus tömeget: az utcán állt a sor, annyian vártak a dedikálásokra.
A nyáron nyitott szegedi üzlet is ennyire bejött a válság közepén? Nagyon örülök, hogy rengeteg ott a fiatal, akik benéznek az egyetemről az órák után. Meg persze ott is masszív a NIOK-bázis (Nincs időm olvasni kihívás, Ági alapította, eddig 54 ezren csatlakoztak – a szerk.), és emellett szépen bővül a törzsvásárlói kör, mert újat és mást tudunk mutatni, mint a klasszikus könyváruházak.
Mennyire érzed károsnak az állandó akciózást? Az akciózás leértékeli a piacot, hosszú távon sokat árthat. Pár sérült könyvön kívül nálam sosem találsz leárazottat. Akik idejárnak, tudják, hogy nem kapnak tizenöt százalék kedvezményt, sem 3+1 akciót, ehelyett van előválogatott kínálat és különleges hangulat.
A kis kiadó is bejött ezen a telített piacon? Nézd meg azt a polcot: lett tizenöt könyvünk két év alatt! Nagy büszkeségem, hogy 2022 őszén kiadtuk az első regényt, A könyvlistát. Pár hónap alatt több ezer példány fogyott belőle, pedig csak nálunk kapható. Még tavasszal találtam angolul, és meg is hívtuk a szerzőt, az indiai származású Sara Nisha Adamst, aki nagyon szerette a közösségünket. Már megvan a 2023-as karácsonyi regényünk is, életemben először licitáltam a kiadási jogokra, csak úgy ugrottak az ötszáz eurók felfelé. Persze végül háromszor annyiért vettük meg, mint szerettük volna. (Nevet.)
Most, hogy abbahagytad a mindennapos híradózást, és a Reggelit vezeted, több időd marad a könyvesboltra? Nettó adásidőben rövidebb ez a munka, hiszen a híradó kora délutántól késő estig elvitte a napomat, valamint nyolc és fél évig nem volt hétvégém. Most reggel kilenckor végzek mindennap, ám többet kell készülnöm előző este, van, hogy három–négy órát is.
Mennyire komfortos neked, hogy a témák és a vendégek széles palettán mozognak, lényegében a világválságtól a Való Világig? Borzasztóan nagy bennem a kíváncsiság, és egyáltalán nem vagyok sznob, ez a könyveknél is látszik. Vagyis például arról is szívesen beszélgetek bárkivel, hogy mi motiválja abban, hogy elmenjen egy valóságshow-ba szerepelni. De azért minden lehetőséget kihasználok, hogy a kultúrát, a könyveket becsempésszem a kereskedelmi televízióba.
Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és […]
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]
Hayes Barnard rájött, hogyan hozhatja össze a drága napenergiát a háztartások többségének költségkeretével. Igencsak megnövelte ambícióit, hogy bekerült a 400 leggazdagabb amerikai Forbes-listájára: minden amerikai álmot zöldre akar festeni.
Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben. 1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk […]
