A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó példa, hogy egy Magyarországon sikeres céget apjától átvéve lehet a világpiacon is sikeressé tenni. Három helyezett, három világ. De van még más is ezen a listán.
Végre, végre itt egy huszonéves, aki jött, és társával egy akkora startupot épített, hogy az ország ötven leggazdagabbja közé katapultálta magát. A Seon a szemünk előtt nőtt ki a földből (legalábbis azoknak a szeme előtt, akik olvasnak minket itt és a Forbes.hu-n), és a határ a csillagos ég. Ott, ahol egyszer régen az észteknek a Bolt volt, a románoknak az Uipath van, a cseheknek a Kifli.hu anyacége, a Rohlik világít. Ilyen magyar csillagot szeretnénk már régóta látni az égen. Egy unikornis nekünk is összejöhet, hogy mutassa az utat a többieknek. Igen, lehetséges magyarként, Magyarországról indulva, akár a 2020-as években is.
Utána jöhetne még egy álom. Az első selfmade fiatal után feltűnik majd az első selfmade nő is a gazdaglistán. Az ötven név közül most ketten vannak nők. Demján Sándorné özvegyként van jelen, Hermann Kamilla tevékenyen és vezető pozícióban vett részt az Indotek ingatlanbirodalom felépítésében, de a gazdaglistára azután került fel, hogy elvált férjétől, Jellinek Dánieltől. Ez van most, és ha ez van, ezt kell megváltoztatni.
Csányi Sándor 2023-as elsőségéhez nagyban hozzájárult a vagyonának legnagyobb részét adó Bonafarm erős teljesítménye. A cég élén jó ideje elsőszülött fia, Attila áll, aki így már nemcsak örökös, de a vagyon gyarapítója is. A címlapinterjút érdemes éles szemmel követni, a hosszú szakmázások között, itt-ott egy-egy személyes részlet is helyet kap. Kirajzolódik egy SAP táblázatokat bújó menedzser képe, aki az évek során (amíg három gyermeke is született) megbirkózott a súlyos apai örökséggel, belenőtt a magyar mezőgazdaság legnagyobb cégének irányításába. A Túró Rudi-gyártás üzleti műhelytitkain kívül (kész kis esettanulmány!) leszűrhető az is, hogy Csányi Attila édesapjától eltanulta, hogy figyelme és elismerése legalább annyira forduljon a vidéki élet felé, mint az elegáns városi bennfentesek irányába – még ha az utóbbiban is magától értetődően otthonosan mozog.
Aki pedig ráun a magyar gazdasági elit bújására (és rá lehet), engedjen ki Háy Jánossal vagy annak a gombatermesztő családi vállalkozásnak a sztorijával, amit Somosné Nagy Adrienn (!) vezet. A Bonafarm téliszalámija után a gombák már Kásás Tamásnak is barátságosabbak lesznek, az egykori világklasszis vízilabdázó etikai vegán, és erről szívesen beszél is. Na, nem itt, hanem a Zöld Forbesban, ami december közepe óta kapható.
Írta és illusztrálta: Háy János Az elméleti fizika terelte a helyes útra. Amikor feketén-fehéren kiderült, hogy semmi sincs feketén-fehéren, hogy a newtoni tapasztalás puszta látszat, mert a nyilvánvaló dolgok mögött egészen más folyamatok zajlanak. Biztos volt benne, hogy a háttérben titkos erővonalak vannak, amiket a gazdaság szereplői, a tőketulajdonosok mozgatnak, s hogy minden, ami látható, a bankok például, meg azok a számlák, amikbe betekintést […]
Úgy tűnik, semmi nem állíthatja meg a hiphopszupersztár Megan Thee Stalliont, hogy a példaképéhez, Beyoncéhoz hasonlóan birodalmat építsen. A zeneipar gyilkos – de ő már túlélte anyja halálát, gyűlölködők hadseregét és most egy betörést is.