Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud. A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve […]
Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud.
A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve alapított magyarországi leányvállalatával régi motorosnak számít a kereskedelmi ingatlanok hazai piacán. „A munkánk telekkereséssel, telekminősítéssel indul. Megvizsgáljuk, hogy alkalmas-e a helyszín a fejlesztő által megálmodott projektre, legyen az irodaház, kiskereskedelmi projekt, logisztikai ingatlan, vagy adott esetben egy új gyár” – mondja Furulyás Ferenc, a JLL magyarországi ügyvezető igazgatója. A JLL Kft. részt vesz az épület bérbeadásában (ebben kiemelt szerepet játszik a bérlőképviseleti üzletágunk), a projektmenedzsment révén a bérlői területek kialakításában, és végül az épület értékesítésében.
Mindennel foglalkozunk, ami nem lakóingatlan. Tényleg páratlan tapasztalattal rendelkezünk ezen a piacon, sok munkatársammal már több mint tíz éve dolgozunk együtt”
Írta: Orbán Krisztián Nagyon sok magyar középiskolás diák álma, hogy nyugati egyetemen tanuljon tovább. A honi közeggel kapcsolatos tapasztalataik fényében ez maximálisan érthető is. Annál szomorúbb viszont, hogy másoktól szinte semmi segítséget nem kapnak abban, hogy ezt az álmot józanul mérlegeljék. Mintha mindenki készpénznek venné, hogy a külföldi továbbtanulásnak csak előnyei vannak. Ez azonban badarság. Félreértés ne […]
Írta: Orbán Krisztián
Nagyon sok magyar középiskolás diák álma, hogy nyugati egyetemen tanuljon tovább. A honi közeggel kapcsolatos tapasztalataik fényében ez maximálisan érthető is. Annál szomorúbb viszont, hogy másoktól szinte semmi segítséget nem kapnak abban, hogy ezt az álmot józanul mérlegeljék. Mintha mindenki készpénznek venné, hogy a külföldi továbbtanulásnak csak előnyei vannak. Ez azonban badarság. Félreértés ne essék, aki meg tudja oldani, az mindenképpen tanuljon külföldi egyetemen, és lehetőleg szerezzen diplomát is onnan. De nagyon nem mindegy, hogy mikor és milyet.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Februárban Simó György tér vissza!
Teljesen mást jelent ugyanis, ha már az alapképzést is Magyarországon kívül végzi a diák, mintha csak a mester- vagy doktori fokozatot. Az előbbi variációnak komoly hátrányai is vannak, az utóbbinál nagyon csekélyek.
Nehéz lenne vitatni, hogy egy felső-középkategóriás nyugati egyetem alapszakán jobb tanárok fogják érdekesebb módon tanítani a valószínűleg értelmesebb tananyagot, mint itthon. De miért gondolja bárki is, hogy az egyetemi évek egyetlen célja a formális tanulás? Nyilván szempont ez is, de jó eséllyel még csak nem is a legfontosabb. Legalább két másik tényezővel szintén számolni kell. Ezek a szakmai szocializáció és a kontextusrögzítés.
Szakmai szocializáció. A diplomások rendszerint az egyetemi évek, jelentős részben az alapszak alatt alakítják ki tartós barátságaiknak nagy részét, továbbá ekkor építik fel kapcsolati hálójuk alapjait. Ilyenkor sajátítanak el olyan rítusokat, gyakorlatokat, szlengeket, amelyek a szakmai közösséghez való tartozásukat erősítik évtizedek múlva is. Mindez aztán az adott közegbe való beilleszkedésük alapjait is jelenti majd. Akit ezek a tényezők külföldhöz kötnek, azok ezáltal hátrányt szenvednek el.
A színpadon: „Mindenki jobban járna, ha sokkal kevesebb magyar diák menne alapszakon külföldre.” – Orbán Krisztián
No, de majd a nagyobb tudás kompenzálja ezt! – tartja a közkeletű vélekedés. Nem oda Buda! – mondja a biológia. Képbe kerül ugyanis a kontextusrögzítés problémája. Kontextusrögzítés. Az agyunk döntésekért felelős része, a prefrontális kéreg egészen a húszas évek elejéig fejlődik. Ezt a fejlődést (sok minden más mellett) nagyban befolyásolják környezeti tényezők, többek közt olyanok, mint hogy milyen problémákkal kerülünk szembe, azokat hogyan értelmezzük, illetve milyen reakciókat tanulunk meg adni rájuk. Az ebben az időszakban elsajátított gondolati és cselekvési sémák sokkal mélyebben rögzülnek, mint a későbbiek. Egy hazai alapszakon az itteni környezetben tipikus problémák, azaz a hazai kontextus kezelése vésődik be erősebben. Ezek legtöbbjével soha nem is találkozik egy nyugati alapszakos. Például, hogy járok el, ha a tanárom nyilvánvalóan nem olvassa el a beadott dolgozatot? Mit kezdjek azzal, ha a csalókat díjazza a rendszer? Hogy védekezzek, ha az iskolám a semlegesség jelszavával mamelukot nevelne belőlem? Ezekre a nálunk mindennapi problémákra egyetlen nyugati alapszak sem készít fel.
A külföldi alapszakos tanulmányok rendkívüli módon megemelik a kivándorlás esélyét. Nem azért, mert nem akar majd hazajönni az a diák, hanem azért, mert nem tud. Nem lesz itthon szakmai közege, és egyszerűen nem áll majd rá a feje a hazai összekacsintásokra, félmegoldásokra és trükkökre.
Már hallom is: de én nem is akarok ilyen világban élni, vagy én nem akarom, hogy a gyerekem ilyen világban éljen! Jól hangzik, de csak ha megfeledkezünk az alternatíváról. A bevándorlók első generációjának ugyanis szinte mindig keserű a kenyere. Még a legnyitottabb nyugati országokban sem juthatnak magasabbra a felső-középosztálybeli létnél. Bevándorlóként senki nem válhat a közösség egyik vezetőjévé, mindig üvegplafon lesz felette. Pedig akik Magyarországról külföldi alapszakra mennek tanulni, itthon egytől egyig az elit részei lennének, annak minden előnyével és kiváltságával. Csak az Angliába turistaként látogatók gondolják, hogy jobb az élet London-külsőn, mint a Rózsadombon.
Mindenki jobban járna, ha sokkal kevesebb magyar diák menne alapszakon külföldre. Hogy aztán pár évvel később feltétlenül elmenjenek ugyanoda mesterre és doktorira, fenntartva a hazatérés reális esélyét.
A szerző az Oriens vállalatcsoport tulajdonosa. Első kéretlen karriertanácsát keresd itt: Forbes, 2022/9.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Zámbó Jimmy életéből a magyar RTL valaha volt legdrágább sorozata készült el a nemrég indult RTL+ streamingszolgáltatóra. A Király főszereplőivel, Nagy Ervinnel és Schell Judittal, valamint az alkotókkal és a csatornával beszélgettünk – ajánló a Forbes.hu-ról.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
A szeméttel eddig keveseknek jutott eszükbe üzletelni, ám egy ifjú McKinsey-tanácsadó rájött, hogy busásan kereshet, ha a hulladéklerakásnak jól megkéri az árát. Mára ő lett a Republic Services vezére, Bill Gates pedig vaskos osztalékot vesz ki a cégből – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Bő öt éve szinte a nulláról indult újra, mára a covid okozta visszaesés mellett is elérte a tízmilliárd forintos árbevételt a Lensa, amely az amerikai álláshirdetés-piacon akar robbantani. Ha Vári Gergő a Profession.hu után másodszor is feljut a csúcsra, már nem akar egyből lejönni a hegyről.
