Ez az én helyem

Kérdezett: Ács Gábor és Kis Judit

A McKinsey, az HSBC vagy a J.P. Morgan egyik irodájában is leülhettünk volna erre az interjúra, akár több száz vagy ezer kilométerre Budapesttől. Az elsőnél dolgoztál is, a másik kettőnél pedig csak az aláírásod hiányzott a munkaszerződésről. Pénzügyes létedre hogyan kötöttél ki mégis a Bonafarmnál, és mit szeretsz a magyar agráriumban? A családi vállalkozáson belül is biztosan lettek volna más területek.
Ide hívtak, itt volt feladat. A döntésemet nem lehet időtől és helytől függetleníteni, mert akkor, amikor hazajöttem Amerikából, ez a cégcsoport volt nehéz helyzetben, itt volt talán a legnagyobb szükség a munkámra.


Tehát akkor még fogalmad sem volt, milyen hosszú idő lesz.
Nem tudtam, mint ahogyan azt sem, hogy ebből aztán hivatás lesz. Nyilván sokat gondolkodtam, amikor egy befektetési bankos – egy HSBC vagy akár egy American Express-es – interjú után kikötöttem egy 35 fokos régi, meleg bácsbokodi tárgyalóban. De aztán idővel rájöttem, hogy ez az én helyem, mert a kényelem és a rang rossz tanácsadók.