A kényelem és a rang rossz tanácsadók, mondja Csányi Attila, az ország legnagyobb agrárcégének vezetője. Pénzügyesként sodródott az agráriumba, majd évekkel később igazi hivatás lett az apja, Csányi Sándor óriáscégénél rá váró feladatokból. A Bonafarm a nehéz külső körülmények ellenére is növekszik, már oroszlánrésze van a Csányi család vagyonának gyarapodásában.
Kérdezett: Ács Gábor és Kis Judit
A McKinsey, az HSBC vagy a J.P. Morgan egyik irodájában is leülhettünk volna erre az interjúra, akár több száz vagy ezer kilométerre Budapesttől. Az elsőnél dolgoztál is, a másik kettőnél pedig csak az aláírásod hiányzott a munkaszerződésről. Pénzügyes létedre hogyan kötöttél ki mégis a Bonafarmnál, és mit szeretsz a magyar agráriumban? A családi vállalkozáson belül is biztosan lettek volna más területek. Ide hívtak, itt volt feladat. A döntésemet nem lehet időtől és helytől függetleníteni, mert akkor, amikor hazajöttem Amerikából, ez a cégcsoport volt nehéz helyzetben, itt volt talán a legnagyobb szükség a munkámra.
Tehát akkor még fogalmad sem volt, milyen hosszú idő lesz. Nem tudtam, mint ahogyan azt sem, hogy ebből aztán hivatás lesz. Nyilván sokat gondolkodtam, amikor egy befektetési bankos – egy HSBC vagy akár egy American Express-es – interjú után kikötöttem egy 35 fokos régi, meleg bácsbokodi tárgyalóban. De aztán idővel rájöttem, hogy ez az én helyem, mert a kényelem és a rang rossz tanácsadók.
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó példa, hogy egy Magyarországon sikeres céget apjától átvéve lehet a világpiacon is sikeressé tenni. Három helyezett, három világ. De van még más is ezen a listán.
Végre, végre itt egy huszonéves, aki jött, és társával egy akkora startupot épített, hogy az ország ötven leggazdagabbja közé katapultálta magát. A Seon a szemünk előtt nőtt ki a földből (legalábbis azoknak a szeme előtt, akik olvasnak minket itt és a Forbes.hu-n), és a határ a csillagos ég. Ott, ahol egyszer régen az észteknek a Bolt volt, a románoknak az Uipath van, a cseheknek a Kifli.hu anyacége, a Rohlik világít. Ilyen magyar csillagot szeretnénk már régóta látni az égen. Egy unikornis nekünk is összejöhet, hogy mutassa az utat a többieknek. Igen, lehetséges magyarként, Magyarországról indulva, akár a 2020-as években is.
Utána jöhetne még egy álom. Az első selfmade fiatal után feltűnik majd az első selfmade nő is a gazdaglistán. Az ötven név közül most ketten vannak nők. Demján Sándorné özvegyként van jelen, Hermann Kamilla tevékenyen és vezető pozícióban vett részt az Indotek ingatlanbirodalom felépítésében, de a gazdaglistára azután került fel, hogy elvált férjétől, Jellinek Dánieltől. Ez van most, és ha ez van, ezt kell megváltoztatni.
Csányi Sándor 2023-as elsőségéhez nagyban hozzájárult a vagyonának legnagyobb részét adó Bonafarm erős teljesítménye. A cég élén jó ideje elsőszülött fia, Attila áll, aki így már nemcsak örökös, de a vagyon gyarapítója is. A címlapinterjút érdemes éles szemmel követni, a hosszú szakmázások között, itt-ott egy-egy személyes részlet is helyet kap. Kirajzolódik egy SAP táblázatokat bújó menedzser képe, aki az évek során (amíg három gyermeke is született) megbirkózott a súlyos apai örökséggel, belenőtt a magyar mezőgazdaság legnagyobb cégének irányításába. A Túró Rudi-gyártás üzleti műhelytitkain kívül (kész kis esettanulmány!) leszűrhető az is, hogy Csányi Attila édesapjától eltanulta, hogy figyelme és elismerése legalább annyira forduljon a vidéki élet felé, mint az elegáns városi bennfentesek irányába – még ha az utóbbiban is magától értetődően otthonosan mozog.
Aki pedig ráun a magyar gazdasági elit bújására (és rá lehet), engedjen ki Háy Jánossal vagy annak a gombatermesztő családi vállalkozásnak a sztorijával, amit Somosné Nagy Adrienn (!) vezet. A Bonafarm téliszalámija után a gombák már Kásás Tamásnak is barátságosabbak lesznek, az egykori világklasszis vízilabdázó etikai vegán, és erről szívesen beszél is. Na, nem itt, hanem a Zöld Forbesban, ami december közepe óta kapható.
Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
Ma már magától értetődő, hogy a mindannyiunk zsebében ott lapuló mobiltelefonok potenciálisan alkalmasak professzionális minőségű videók, akár élő bejelentkezések elkészítésére. A technológiai fejlődésnek köszönhetően mind a tartalomgyártás, mind a tartalomfogyasztás jelentősen megváltozott, a trendek egyre inkább eltolódnak a lineáris tartalomszolgáltatók irányából a streaming és interaktív szolgáltatók felé. Ráadásul, mivel a közösségimédia-felületek globális jelenlétet biztosítanak, egy […]
