Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható munkahely, egy olyan tér, amely alternatívája vagy akár meghaladása is lehet a home office-nak. Ez a jövő útja a logisztikában!
2016-ban szinte berobbant a magyar ingatlanpiacra a CTP, amely villámgyorsan hazánk egyik meghatározó saját tulajdonú ipari ingatlanok fejlesztésével, bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalatává nőtte ki magát. A cég a hazai logisztikai piac nagypályás startup üdvöskéje, amely innovatív és környezettudatos megoldásaival gyorsan kivívta a szakma és a bérlők megbecsülését.
A CTP azóta is hihetetlen tempóban fejlődik, folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseket valósít meg, a 2021 eleji cirka 500 ezer négyzetméternyi területét rövid idő alatt alatt megduplázta, hiszen 2022 decemberében Magyarországon elérte az 1 millió négyzetméternyi bérbeadható területet, és a teljes európai piacon a 10 millió négyzetmétert.
Czeglédi Marcell és Mihókánics István a tömeggyártás hibáiból tanulva indították el kárpitosvállalkozásukat. Ma már Green Sofa néven készítenek csomagolóanyagok hulladékából bútorokat.
Nyolc évvel ezelőtt rendszeresen rászóltak a túl hangos nevetés miatt Czeglédi Marcellre és Mihókánics Istvánra egy tömeggyártással foglalkozó bútorcégnél, ahol egymás mellett dolgozva döntögették a rekordjaikat: míg a többiek átlag heti nyolc bútort, ők akár harminchatot is megcsináltak. Fejenként. Teljesítménybérben dolgoztak, és kellett a pénz álmaik megvalósítására. Ha épp nem nevetgéltek, Napoleon Hill és Brian Tracy önfejlesztő hangoskönyveit hallgatva szűrték le, mi kell ahhoz, hogy belevágjanak egy vállalkozásba.
Ha nem nevetgéltek volna annyit, talán most nem ülhetnék a hetven százalékban újrahasznosítható anyagból és különleges, gyakorlatilag hulladékalapú vázból készített elegáns, türkizzöld kanapéjukon újonnan megnyitott stúdiójukban, Csepelen. Marcell tapasztalt értékesítőket megszégyenítő stílusban beszél a bútorkészítésről, István visszafogottan, tárgyilagosan szúrja közbe megjegyzéseit. Egyensúly van.
„A buta ember a maga hibáiból tanul, az okos másokéból, tartja a mondás, mi pedig igyekeztünk utóbbiak lenni. A tömeggyártásban láttuk, mi az, amit nem szeretnénk. Támogatónk nem volt, a családunkkal albérletben laktunk, ezért félreraktunk, rengeteget dolgoztunk. Rájöttünk, hogy nem kell készen lenni ahhoz, hogy meglépjünk valamit” – meséli Marcell. 2018-ban vágtak bele a vállalkozói létbe Akárpitosok cégnéven. „Alig mertem elmondani az anyósomnak. Mégis mit fog mondani? Egy vállalkozóra bízta a lányát?”
Felelősséggel jár, ha valaki beenged az otthonába Az első kis műhelyüket Pesterzsébeten nyitották meg, nagy tervekkel. Új bútorokkal akartak indulni már akkor is, fémvázban és masszív párnákban gondolkodtak, hogy hosszú garanciát tudjanak vállalni. De az ehhez szükséges indulótőkét nem tudták összerakni, így maradtak a klasszikus kárpitozásnál, az áthúzásoknál. Tudták, mennyire fontos az ilyen munkáknál a személyesség és a bizalom kiépítése. Kezdettől hozzátartozott szolgáltatásaikhoz, hogy a megrendelő lakásába is kivitték a szöveteket. Így a majdani helyén, valódi fényviszonyok között láthatják, hogyan fog mutatni az elkészülő, felújított bútor.
Ezt a hozzáállásukat megőrizték, gyakran járnak ki címekre maguk is, de munkatársat is annak alapján választanak, tud-e jól kommunikálni. „Felelősséggel jár, hogy valaki beenged téged az otthonába.” Ma már tizenketten dolgoznak nekik és mellettük, azt mondják, mindig elsősorban a jelentkező személyiségét nézik, minden mást meg lehet tanulni. „Ha valami probléma adódik akár félreértés vagy a mi hibánk miatt, megyünk, és orvosoljuk a helyzetet. A vevőnek mindig igaza van” – mondja István. Ő is visszatérő vendéggé vált egy idős házaspárnál, akiknél pár éve húzott át egy bútort. Gyerekeik külföldön élnek, az egészségi állapotuk miatt sokszor szorulnak segítségre. „Ha a környékükön járok munkaügyben, felugrom, megszerelem, ami épp elromlott, vagy csak lecsavarom a befőttesüveg tetejét.”
Sokáig nem találtak olyan konstrukciót, amivel elérhették volna tervüket: hogy kitűnjenek. Végül 2021-ben találkoztak először az Eco panellel. Egy apró minta került a kezükbe az egyébként vékony lapformátumban kapható, Szerbiában gyártott anyagból. Nemcsak azért különleges, mert az építőiparban általában használt panelekkel szemben vízálló, tehát nem duzzad meg a nedvességtől, ezért kültéren is használható, hanem attól is, hogy száz százalékban környezetbarát.
Élelmiszercsomagoló anyagok tiszta hulladékából készül: hetven százalékban üdítősdobozokból, illetve zacskókból, tubusokból van, amik hő és nyomás hatására úgy állnak össze, hogy a két és fél négyzetméteres lap nem morzsolódik, nem esik szét, nagy a formastabilitása. És ezért nincs is szükség ragasztóanyagra. A szerbiai Feplo vállalat gyártja – havonta huszonkétezer lapot –, Magyarországon és a környező országokban a Landrich Hungary Kft. forgalmazza a gyártástechnológiát. Pfeilmayer Dávid, a kft. értékesítéssel foglalkozó munkatársa azt mondja, azt tervezik, hogy a következő években Lengyelországban és Magyarországon hoznak létre gyárat, de Szingapúrból és Thaiföldről is vannak komoly érdeklődők. Már az első találkozón meggyőzte őket Marcell és István kreativitása és lelkesedése, mondja Pfeilmayer. Más egyelőre nem próbálkozott a lapból bútorgyártással, de ahhoz gyorsnak is kell lenni, mert a gyár nem győz eleget gyártani, gyakorlatilag azonnal elfogy, megveszik építőelemnek.
Pedig a bútorok piacára ráfér a környezettudatossá válás. A pozdorjából készült bútorokból elégetés során felszabadul a ragasztóanyag, mérgező füst keletkezik. Manapság egyre kevesebb fát használnak a pozdorjalapok előállításához is, tehát egyre több ragasztó van bennük. Ezzel nemcsak a környezet terhelése lesz nagyobb, de a bútorok élettartama is lerövidül, magyarázza Marcell. De már csillog a szeme. „Ez az anyag viszont az előállítási módja miatt olyan ellenálló, hogy ha csinálunk egy bútort, de tíz év múlva megunod, visszahozod, és mi újra tudjuk használni a vázat. Elnyűhetetlen.”
Az új anyagból Green Sofa név alatt készítik bútoraikat, a márka darabjait tiszta, egyenes vonalak, a hátat alátámasztó, kemény habszivacsok és a szétszedhetőség jellemzik. Méretre gyártják őket, csak a panelek lapformátuma szab határt az elképzeléseknek, mivel ívelt, extrém vonalakat nem tudnak készíteni belőle. Szerencsére a letisztult stílust előnyben részesítő mai trendekbe tökéletesen belepasszolnak.
István szerint a következő lépés az lehet, hogy ne csak tiszta hulladékot, de megtisztított szemetet is felhasználjanak az Eco panel előállításakor, de ezen még dolgozik a gyártó. Kicsiben, de a körforgásos gazdaságból a Green Sofa is ki akarja venni a részét. Néhány év alatt szeretnék elérni, hogy legyen kapacitásuk arra, hogy ügyfeleik megunt bútorait felvásárolják, felújítsák, és rászoruló családokhoz juttassák el őket. „Az ember minél inkább megteheti, annál többet kell tennie a közösségért – mondja Marcell. – Nem lehet csak elvenni, adni is kell. Mindent meg kell tenni az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért, mert a mi gyerekeinknek is fel kell nőniük valahol.”
Akárpitosok Kft. Árbevétel (millió forint): 2021 43,1 2022* 77,2 Adózott eredmény (millió forint): 2021 −10,4 2022 n. a. *Becslés. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Írta és illusztrálta: Háy János Az elméleti fizika terelte a helyes útra. Amikor feketén-fehéren kiderült, hogy semmi sincs feketén-fehéren, hogy a newtoni tapasztalás puszta látszat, mert a nyilvánvaló dolgok mögött egészen más folyamatok zajlanak. Biztos volt benne, hogy a háttérben titkos erővonalak vannak, amiket a gazdaság szereplői, a tőketulajdonosok mozgatnak, s hogy minden, ami látható, a bankok például, meg azok a számlák, amikbe betekintést […]
Dinamikusan fejlődő üzleti tanácsadó cég innovációja teszi múltidőbe a klasszikus tanácsadást a piacon. A Sciencer szoftvere igazi újgenerációs üzleti megoldás a hazai vállalkozások számára, támogatásával minden vállalkozás maga tervezheti meg stratégiai lépéseit. Az egymással integráltan működő, iparágspecifikus tartalommal elérhető Business Model Canvas üzleti és pénzügyi tervező által maga lehet a vállalkozása személyes tanácsadója. A pályázatokhoz […]
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben. 1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk […]
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]