A GRÁNIT Bank prémium szolgáltatásairól Jendrolovics Péter vezérigazgató helyettest, a Lakossági Divízió vezetőjét kérdeztük. Mik a GRÁNIT Bank prémium szolgáltatásainak fő előnyei, akár a többi bank hasonló szolgáltatásaival összehasonlítva? A GRÁNIT Bank – eltérően más hitelintézetektől – kényelmes, otthonról elérhető digitális szolgáltatásaira alapozva, valamennyi ügyfele részére prémium banki kiszolgálást kíván nyújtani. Számlacsomagjai között választható a […]
A GRÁNIT Bank prémium szolgáltatásairól Jendrolovics Péter vezérigazgató helyettest, a Lakossági Divízió vezetőjét kérdeztük.
Mik a GRÁNIT Bank prémium szolgáltatásainak fő előnyei, akár a többi bank hasonló szolgáltatásaival összehasonlítva?
A GRÁNIT Bank – eltérően más hitelintézetektől – kényelmes, otthonról elérhető digitális szolgáltatásaira alapozva, valamennyi ügyfele részére prémium banki kiszolgálást kíván nyújtani. Számlacsomagjai között választható a prémium igényekre szabott Bajnok Plusz számlacsomag, korlátlan számú díjmentes elektronikus tranzakcióval. Több prémium bankkártyát is kínál, amelyeket feltétel nélkül bármely ügyfél igényelhet. A prémium kártyabirtokosok számára dedikált digitális ügyfélszolgálat áll rendelkezésre, míg a bank valamennyi ügyfele számára elérhetők az olyan prémium digitális szolgáltatások, mint a VideóBankon keresztüli állampapír-vásárlás értékpapírszámla-nyitással egybekötve, vagy a 100 százalékban online babavárókölcsön-igénylés és -szerződéskötés, illetve a 2021-es év UX megoldása díjjal jutalmazott online lakáshitel-igénylés és Otthon Kalkulátor.
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Kreativitással igyekszünk azt pótolni, hogy az ügyfeleink büdzséi teljesen mások, mint Berlinben, Párizsban vagy Londonban, pláne a tengerentúlon. Ebből adódóan itthon kevesebb digitális megoldás látható a köztereken, mint a fejlett piacokon. Különösen jó példa Nagy-Britannia, ahol a digitális out-of-home hirdetések már a teljes piaci bevétel háromnegyedét adják.
Nálunk mekkora a digitális arány?
Jelenleg 10 százalék alatti ez az arány. Ráadásul többségében jelen pillanatban ez indoorban, bevásárlóközpontokban és plázákban valósul meg, ahol kevesebb a tér és lehetőség az innovatív, futurisztikus megjelenésre. A kreativitás tere sokkal inkább az utasváróinkban van, ahol az utasok időt töltenek. Outdoorban a lényeg a bevonáson van: egy jól átgondolt, alaposan megtervezett és megfelelő figyelemfelkető erővel bíró, az utcákon és a köztereken elhelyezett hirdetés eléri a célcsoportját. Saját reprezentatív kutatásunkból egyértelműen megállapítható, hogy a közterületi reklám (36%) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37%) vagy az internet (34%). Ebben a minőségen megelőzi a televíziót (33%), a rádiót (15%) és a nyomtatott sajtót (15%) pedig lekörözi.
Mennyire igaz ez a digitálisan minden korábbi generációnál lényegesen tudatosabb fiatalokra?
Elsőre talán meglepő lehet a válasz, de hatványozottan érvényes rájuk. A legfrissebb globális adatok szerint 10-ből 4 ember már igyekszik kizárni a hirdetéseket a digitális eszközein, és ebben a fiatalok élen járnak. Az utcákon és a köztereken azonban nincs ad-blocker, így azoknak a mobilis városi fiataloknak, akik az okostelefonjukon tartanak kapcsolatot, ezzel közlekednek, szórakoznak, vásárolnak, tanulnak és társalognak, kimutathatóan megnő a keresési aktivitása például azokban a megállókban, ahol az ingerküszöböt elérő hirdetést helyezünk el. A már említett felmérés szerint a 18–29 évesek az alapsokaságnál lényegesen nyitottabbak azokra a közterületi reklámokra, amelyek interaktivitásra ösztönzik őket. Rengeteg ügyfelünk számol be visszatérően arról, hogy egy kreatív, innovatív megoldás valósággal felrobbantotta a szociális média csatornáit. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyre többen mernek bátran kísérletezni, a legújabb technológiákat kipróbálni velünk.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.