Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos kérdésekre és azok megoldására. A programtól itthon és külföldön is nagy hatást várnak.
Akárhogy számoljuk, nők és férfiak legalább 80–100 éve dolgoznak már együtt vállalati környezetben. Azóta rengeteget változott a világ, a munkahelyek, illetve az elvégzendő munka jellege is, és ezek a változások az utóbbi évtizedekben a globalizáció és a digitalizáció térhódításával talán még inkább felgyorsultak. A társadalom, a társadalmi szerepek, illetve az egyes emberek gondolkodásmódja, beidegződései viszont nem tudják ilyen ütemben követni ezeket a változásokat, és ez bizony problémákat okoz, feszültségeket kelt a munkahelyeken belül.
„Nagyon sok cég évek óta törekszik arra, hogy több nő legyen vezetői pozícióban, jobb lehetőségekhez jussanak, megszűnjenek a fizetésekben, megítélésben fennálló különbségek. Régóta téma ez, vállatok és kormányok is különböző megoldásokkal próbálkoznak, a változás mégis nagyon lassú” – fejti ki Farkas Margit, az EY Magyarország Személyügyi Tanácsadás Üzletágánál dolgozó partnere, aki maga is számos ilyen programban vett részt tanácsadóként, illetve házon belül is.
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Kreativitással igyekszünk azt pótolni, hogy az ügyfeleink büdzséi teljesen mások, mint Berlinben, Párizsban vagy Londonban, pláne a tengerentúlon. Ebből adódóan itthon kevesebb digitális megoldás látható a köztereken, mint a fejlett piacokon. Különösen jó példa Nagy-Britannia, ahol a digitális out-of-home hirdetések már a teljes piaci bevétel háromnegyedét adják.
Nálunk mekkora a digitális arány?
Jelenleg 10 százalék alatti ez az arány. Ráadásul többségében jelen pillanatban ez indoorban, bevásárlóközpontokban és plázákban valósul meg, ahol kevesebb a tér és lehetőség az innovatív, futurisztikus megjelenésre. A kreativitás tere sokkal inkább az utasváróinkban van, ahol az utasok időt töltenek. Outdoorban a lényeg a bevonáson van: egy jól átgondolt, alaposan megtervezett és megfelelő figyelemfelkető erővel bíró, az utcákon és a köztereken elhelyezett hirdetés eléri a célcsoportját. Saját reprezentatív kutatásunkból egyértelműen megállapítható, hogy a közterületi reklám (36%) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37%) vagy az internet (34%). Ebben a minőségen megelőzi a televíziót (33%), a rádiót (15%) és a nyomtatott sajtót (15%) pedig lekörözi.
Mennyire igaz ez a digitálisan minden korábbi generációnál lényegesen tudatosabb fiatalokra?
Elsőre talán meglepő lehet a válasz, de hatványozottan érvényes rájuk. A legfrissebb globális adatok szerint 10-ből 4 ember már igyekszik kizárni a hirdetéseket a digitális eszközein, és ebben a fiatalok élen járnak. Az utcákon és a köztereken azonban nincs ad-blocker, így azoknak a mobilis városi fiataloknak, akik az okostelefonjukon tartanak kapcsolatot, ezzel közlekednek, szórakoznak, vásárolnak, tanulnak és társalognak, kimutathatóan megnő a keresési aktivitása például azokban a megállókban, ahol az ingerküszöböt elérő hirdetést helyezünk el. A már említett felmérés szerint a 18–29 évesek az alapsokaságnál lényegesen nyitottabbak azokra a közterületi reklámokra, amelyek interaktivitásra ösztönzik őket. Rengeteg ügyfelünk számol be visszatérően arról, hogy egy kreatív, innovatív megoldás valósággal felrobbantotta a szociális média csatornáit. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyre többen mernek bátran kísérletezni, a legújabb technológiákat kipróbálni velünk.
Úgy tűnik, semmi nem állíthatja meg a hiphopszupersztár Megan Thee Stalliont, hogy a példaképéhez, Beyoncéhoz hasonlóan birodalmat építsen. A zeneipar gyilkos – de ő már túlélte anyja halálát, gyűlölködők hadseregét és most egy betörést is.
Néhány barát összefogott, és kiválasztottak két nonprofit szervezetet, hogy jó szívvel ajánlják őket azoknak, akik rendszeresen szeretnének támogatni gyerekeket segítő ügyeket. Több mint húszmillió forint adomány mellett jótékonysági pókerversenyen is szereztek már bevételt az Új Start és az Igazgyöngy Alapítványnak, és örülnének, ha adakozási modelljük minél inkább elterjedne.
A kényelem és a rang rossz tanácsadók, mondja Csányi Attila, az ország legnagyobb agrárcégének vezetője. Pénzügyesként sodródott az agráriumba, majd évekkel később igazi hivatás lett az apja, Csányi Sándor óriáscégénél rá váró feladatokból. A Bonafarm a nehéz külső körülmények ellenére is növekszik, már oroszlánrésze van a Csányi család vagyonának gyarapodásában.
