Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos kérdésekre és azok megoldására. A programtól itthon és külföldön is nagy hatást várnak.
Akárhogy számoljuk, nők és férfiak legalább 80–100 éve dolgoznak már együtt vállalati környezetben. Azóta rengeteget változott a világ, a munkahelyek, illetve az elvégzendő munka jellege is, és ezek a változások az utóbbi évtizedekben a globalizáció és a digitalizáció térhódításával talán még inkább felgyorsultak. A társadalom, a társadalmi szerepek, illetve az egyes emberek gondolkodásmódja, beidegződései viszont nem tudják ilyen ütemben követni ezeket a változásokat, és ez bizony problémákat okoz, feszültségeket kelt a munkahelyeken belül.
„Nagyon sok cég évek óta törekszik arra, hogy több nő legyen vezetői pozícióban, jobb lehetőségekhez jussanak, megszűnjenek a fizetésekben, megítélésben fennálló különbségek. Régóta téma ez, vállatok és kormányok is különböző megoldásokkal próbálkoznak, a változás mégis nagyon lassú” – fejti ki Farkas Margit, az EY Magyarország Személyügyi Tanácsadás Üzletágánál dolgozó partnere, aki maga is számos ilyen programban vett részt tanácsadóként, illetve házon belül is.
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával.
Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek?
A futurisztikus outdoor megoldások megjelennek hagyományos és digitális eszközökön egyaránt. A magyar piacon a digitális penetráció lassabban épül fel, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor a hagyományos eszközök esetében az innovatív, futurisztikus megjelenésekben abszolút az élen járunk a vizuális élményt nyújtó full brandig utasvárónkkal, ötvözve olyan technológiákkal, mint például a hologram, a beszélő plakát, a virtuális és kiterjesztett valóságot használó eszközök. Mértünk már mosolyt, és volt, hogy a növények által kibocsájtott jeleket alakítottuk át zenévé – tehát az innováció és a digitalizáció nem feltétlenül jár kéz a kézben.
Kreativitással igyekszünk azt pótolni, hogy az ügyfeleink büdzséi teljesen mások, mint Berlinben, Párizsban vagy Londonban, pláne a tengerentúlon. Ebből adódóan itthon kevesebb digitális megoldás látható a köztereken, mint a fejlett piacokon. Különösen jó példa Nagy-Britannia, ahol a digitális out-of-home hirdetések már a teljes piaci bevétel háromnegyedét adják.
Nálunk mekkora a digitális arány?
Jelenleg 10 százalék alatti ez az arány. Ráadásul többségében jelen pillanatban ez indoorban, bevásárlóközpontokban és plázákban valósul meg, ahol kevesebb a tér és lehetőség az innovatív, futurisztikus megjelenésre. A kreativitás tere sokkal inkább az utasváróinkban van, ahol az utasok időt töltenek. Outdoorban a lényeg a bevonáson van: egy jól átgondolt, alaposan megtervezett és megfelelő figyelemfelkető erővel bíró, az utcákon és a köztereken elhelyezett hirdetés eléri a célcsoportját. Saját reprezentatív kutatásunkból egyértelműen megállapítható, hogy a közterületi reklám (36%) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37%) vagy az internet (34%). Ebben a minőségen megelőzi a televíziót (33%), a rádiót (15%) és a nyomtatott sajtót (15%) pedig lekörözi.
Mennyire igaz ez a digitálisan minden korábbi generációnál lényegesen tudatosabb fiatalokra?
Elsőre talán meglepő lehet a válasz, de hatványozottan érvényes rájuk. A legfrissebb globális adatok szerint 10-ből 4 ember már igyekszik kizárni a hirdetéseket a digitális eszközein, és ebben a fiatalok élen járnak. Az utcákon és a köztereken azonban nincs ad-blocker, így azoknak a mobilis városi fiataloknak, akik az okostelefonjukon tartanak kapcsolatot, ezzel közlekednek, szórakoznak, vásárolnak, tanulnak és társalognak, kimutathatóan megnő a keresési aktivitása például azokban a megállókban, ahol az ingerküszöböt elérő hirdetést helyezünk el. A már említett felmérés szerint a 18–29 évesek az alapsokaságnál lényegesen nyitottabbak azokra a közterületi reklámokra, amelyek interaktivitásra ösztönzik őket. Rengeteg ügyfelünk számol be visszatérően arról, hogy egy kreatív, innovatív megoldás valósággal felrobbantotta a szociális média csatornáit. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyre többen mernek bátran kísérletezni, a legújabb technológiákat kipróbálni velünk.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Kétfős egyetemi próbálkozásból félmilliárd dollárt érő nemzetközi cég lett az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seonból. A milliárdoslisták történetének legfiatalabb szereplője az egyik huszonnyolc éves alapító, aki ezzel már történelmet írt. Igaz, az exit még előttük van.
A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.
