Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője

Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben.

1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk az amerikai Forbesét követi, és szemléletében alapvetően konzervatív – nemcsak azt vesszük figyelembe, hogy milyen vagyonelemek tartoznak egy milliárdoshoz, hanem azt is, hogy ezek mennyibe kerülhettek, és mennyi hitelt vettek fel rájuk. Ez az összeállítás ötven embernél modellez egy mi-lenne-ha helyzetet, ahol az, hogy mennyire volt pontos a becslésünk, csak akkor derülne ki, ha a „lenné”-ből „van” lenne, a „ha”-ból pedig „amikor”. Vagy talán még akkor sem, hiszen Magyarországon elő-előfordul, hogy egy jószág jóval áron alul cserél gazdát. Emiatt írjuk mindig vagyon helyett azt, hogy becsült vagyon – mindkét szón ugyanakkora a hangsúly.

2 A konzervatív szemlélet azt is jelenti, hogy van, aki a közbeszéd alapján rajta lehetne a listán, még sincs. Hol van például Tiborcz István, Matolcsy Ádám vagy Jászai Gellért? A válasz: a belépés küszöbén. Ahhoz, hogy egy ötvenes listát összeállítsunk, nagyjából nyolcvan ember vagyonát vizsgáljuk meg – sokuknál óriási mennyiségű eszköz összpontosul, de a listára mégsem kerülnek fel, mert a módszertanunk abból indul ki, hogy semmi sincs ingyen. Hitel van, vételár van. Akkor is, ha Magyarországon vagyunk, és akkor is, ha ezeket gyakran nem egyszerű előásni.

3 Az átlátható, amit átlátni engedtek, mondja Háy János fizikusa az 56. oldalon. Valahogy így készül ez az összeállítás is. A transzparencia ma legalább akkora luxus, mint úgy általában a sajtószabadság, de mintha ebben is egyre jobban nyílna az olló. Vannak ugyanis milliárdosok ezen a listán, akiknek a cégbirodalma ma letisztultabb, átláthatóbb, mint valaha. De az is egyértelmű, hogy egyre nagyobb vagyonok összpontosulnak valahol máshol: külföldön, valaki másnak a nevén, de főleg az új éra kedvencének számító, a végső tulajdonosokat feltüntetni nem köteles magántőkealapokban. A jelenséggel nehéz mit kezdeni, mi annyit meg tudunk tenni, hogy továbbra sem hagyunk le senkit kérésre vagy fenyegetésre, és a lista összeállításakor mindenkit, akinek a becsült vagyona megütheti a minimumot, megvizsgálunk. Ha ez négy óra munka, akkor négy óra, ha két hét, akkor két hét.

4 Milliárdosaink nem szívbajosok, ha a privát szférájukról van szó. Szinte nincs már olyan év, amit megúsznánk perek nélkül, van már ügyünk a Kúria, sőt az Alkotmánybíróság előtt is (képviseletünket ezúton is köszönjük a TASZ-nak!). Hiába mondta ki a NAIH is, hogy jogunk van listák összeállításához, és a módszertanunk is jó, egyelőre még rengeteg időt vesz el az újságírói munkától az ügyvédekkel való levelezés és a perekre készülés. Nemcsak nálunk, máshol is.

5 Az 50 leggazdagabb magyar nem szégyenlista, és nem is sikerlista. Sokan vannak, akik nem lennének rajta stabil kormányközeli kebelbarátság és zsíros állami megbízások nélkül, de még többen vannak, akik igen: évtizedek óta ugyanabban az ágazatban építkező családok, a tudományos életet a gyakorlatba átültető innovátorok, old-school gyártócégeket ügyesen modernizáló üzletemberek, piaci résekre jól ráérzők, és idén először egy startupper is. De azt sem szeretnénk sugallani, hogy csak az a sikeres, akinek vagyona is van.

Ez a lista leginkább egy tükörkép – azt tükrözi, milyen volt Magyarország, a magyar gazdasági elit 2022-ben.