Írta: Jonathan Ponciano / Közreműködött: Jason Bisnoff / Fordította: Zsadon Béla
„Mintha meg lett volna neked a covid ellenszere, de nem használtad volna, ilyen érzésem van” – mondja Hayes Barnard a texasi Austin tikkasztó utcáin manőverezve 2012-es Model S Teslájával. A sorozatvállalkozóvá lett ötvenéves szoftverügynök azt fejtegeti, hogy fintech cége, a GoodLeap hogyan segít megmenteni a bolygót – és teszi őt is gazdaggá. Az USA-ban kibocsátott üvegházhatású gázok úgy negyven százaléka épületekből származik, ehhez képest a közlekedés csak huszonöt százalékért felelős. „Villamosítanunk kell a lakásunkat. Nekünk! – győzköd egyre hangosabban. – Ki csinálja meg, ha nem mi?”
Persze a GoodLeap nem maga villamosítja az amerikai otthonokat, azt az alvállalkozói végzik. Viszont abban segít, hogy a tulajdonosok gyorsan fel tudják szereltetni a napelemrendszerüket: huszonötéves futamidejű finanszírozási konstrukciójában a közmű-megtakarítások fedezik a havi törlesztést, sőt egy kicsi még marad is. „Addig senki sem akarja megcsinálni, amíg nem jön rá, hogy azonnal spórolni fog vele – mondja Barnard. – Azt a kisvárosi fickót Iowában nem érdekli a karbonlábnyoma, de havi ötven dollár nagyon is.”
A GoodLeap ma 28 százalékos részesedéssel vezeti a háztartási napenergetikai piacot az USA-ban, havonta majd egymilliárd dollárra rúgó kölcsönei 27 ezer háztartáshoz jutnak el. És ezek a számok várhatóan tovább nőnek, miután augusztusban a demokraták több tízmilliárd dollárnyi otthonzöldítési célú adójóváírási programot vertek át a törvényhozáson. Az amerikai háztartásoknak még csak négy százaléka váltott napenergiára, vagyis a GoodLeapnek igazán van hova növekednie.
A GoodLeap tőzsdei értéke tavaly tizenkétmilliárd dollárra nőtt, miután a Michael Dell családi cége és a milliárdos Byron Trott BDT Capitalje vezette konzorcium nyolcszázmillió dollárt fektetett a cégbe. Ezzel Barnard negyvenszázalékos pakettje – még a hasonló fintech részvények értékének sikamlós voltát tükröző tetemes 35 százalékos diszkonttal is – megér vagy 3,2 milliárd dollárt. Barnard teljes vagyonát a Forbes négymilliárd dollárra becsüli, ami már van akkora összeg, hogy a négyszáz leggazdagabb amerikai közé röpítse.
Vérbeli ügynöki dumával
Rendkívüli, néha rázós út vezetett idáig. Barnard St. Louis külvárosában, egyszülős családban nőtt fel (hároméves volt, amikor alkoholista apja otthagyta őket), az iskolában diszlexiával bajlódott. Aztán sportösztöndíjat kapott ez egyik missouri egyetemen, az UCM-en, de még az első évben megsérült, és átkerült egy másik missouri egyetemre, az UM-re, ahol üzleti diplomát szerzett. 1995-ben végzett, és azonnal elhatározta, hogy kiveszi a részét a tech boomból, ezért San Franciscóba repült. Kereskedelmi vásárokon kezdett saleselni, és néhány év alatt milliókat keresett az Oracle-től kapott értékesítési jutalékokból.
Barnard példaképe az Oracle-t alapító Larry Ellison volt. 2003-ban, harmincévesen, meggyőzte két barátját és munkatársát, a Missouriban jelzáloghitel-közvetítésben utazó Matt Dawsont és Jason Walkert, hogy alapítsanak együtt céget. A Paramount Equity Mortgage korai kísérlet volt a jelzáloghitel-igénylés igencsak papírmunkadús folyamatának online kezelésére. Összekotortak százötvenezer dollárt, és beindították a céget Sacramentóban. Mikor a lejtmenet az utolsó húszezer dollárjuknál járt, Barnard mikrofonba mondott egy hirdetést az egyik helyi rádióban. Vérbeli ügynöki dumája mágikus hatással bírt. „Aznap, amikor lement, vagy százötven hívást kaptunk – meséli Barnard. – Őrületes volt.”
2009-re a Paramount Equityt is megtépázta az ingatlanpiaci válság. A jelzáloghitelek összvolumene hetvenöt százalékot esett, és Barnard kénytelen volt hatszáz alkalmazottja több mint felét elbocsátani vagy kényszerszabadságra küldeni. „Azt mondják, addig nem vagy igazi igazgató, amíg nem volt halálközeli élményed – mondja. – Az enyém ez volt.”
Pedig akkor már a következő nagy ötletén törte a fejét: napenergiát árulna háztartásoknak – online. Hagyott egy hangüzenetet Lyndon Rive-nak, a SolarCity társalapító-CEO-jának. (A cég alapításában részt vett Rive unokatestvére, Elon Musk is.) Két héttel később Barnard a SolarCity szilícium-völgyi irodájában pitchelt a főnöknek. Idővel megszületett Rive döntése: a napenergia-rendszerek megtervezése, felszerelése, beüzemelése túl bonyolult az online értékesítéshez. De Barnard megmakacsolta magát, és úgy döntött, Dawsonnal, jelzálogos partnerével majd ők maguk megcsinálják a háztartási szolárrendszerek értékesítését kezelő online eszközt, így a SolarCitynek csak az installációval kellene foglalkoznia. Rive belement. Jól tette: 2013-ra Barnard cége, a Paramount Solar már Rive bevételeinek negyven százalékát adta. A SolarCity még abban az évben meg is vette a Paramount Solart százhúszmillió dollárért, és Barnardot kinevezték CRO-nak (chief revenue officernek, vagyis bevételügyi főnöknek).
De a SolarCity küszködött, és végül 2016-ban Musk Teslája felvásárolta. Barnard már a következő húzáson törte a fejét. Eddig a Paramunt vagy bérbe adta a háztulajdonosoknak a napelemes rendszert, vagy teljes összegben megvetette velük. Az új konstrukcióban viszont előleg nélküli finanszírozást kínált az ügyfeleinek. Olyat, amivel a vevő környezetvédelmi adóvisszatérítést igényelhet, illetve a villanyszámla-megtakarításaiból fizetheti a havi törlesztést.
Barnard azt tapasztalta, hogy a bankok egyedi szolárhitelek támogatására nem hajlandók, viszont jelzáloghitel-csomagokat vásárolnának. 2018-ban a Paramount Equity Mortgage-nél kihozott egy szolárhitelterméket, majd 2021-ben az egész üzletágat az új GoodLeap márkanév alatt begyömöszölte a „jó az életnek, a földnek és a prosperitásnak” jelszó alá.
Magától kifizetődő csavar
A háztulajdonos a napelemes rendszer megvásárlásakor huszonhatezer kivitelezővel és értékesítővel kerül kapcsolatba, némelyiket olyan óriásoknál érik el, mint a GoodLeap appot használó Lowe’s vagy a Home Depot. A GoodLeap alkalmazással azonnal akár 135 ezer dolláros hitelt kaphat különböző fenntartható fejlesztésekre: napelemekre, házi akkumulátorokra, új HVAC (fűtő, szellőztető, légkondi) rendszerekre, hőszigetelő ablakokra, de akár víztakarékos műgyepre is.
Fintech megszállottaknak eszükbe juthat itt a GreenSky. Ennek a Goldman Sachs által idén megvásárolt startupnak hasonló üzleti modell volt az újítása, csak éppen a GoodLeap „magától kifizetődő” csavarja nélkül. Kaliforniában egy átlagos, negyvenezer dolláros szolárrendszer – huszonöt év futamidejű, háromszázalékos kamatú – hitelének havi törlesztése 190 dollár, ez harminc dollárral kevesebb a villanyszámla várható csökkenésénél. Ráadásul később a tulaj az adójóváírásból simán csökkentheti a hitel tőkerészét. (Egy negyvenezer dolláros rendszernél harminc százalék, tizenkétezer dollár a szövetségi adójóváírás. A jóváírás a telepítés évében nem érvényesíthető, de későbbi adóelszámolásokra átvihető.)
A jelzáloghitelek felvevői és az ügyletekben résztvevő bankok (a Goldman Sachs, a Blackstone és a Credit Suisse) nyomon követhetők a GoodLeap szoftverével. 2022 szeptemberében az értékesítések hitelfedezeti értéke 493 millió dollár volt, az átlagos hozam 5,4 százalék, a kockázatosabb ügyleteké elérte a 8,8 százalékot. A teljes nemteljesítési ráta eddig 0,8 százalék alatt van, azaz a jelzáloghitelek kétszázalékos nemteljesítési arányának felét sem éri el.
Austin felkapott South Congress negyedén áthajtva, ahol street art falfestmények elegyednek a cowboybutikok, retró kávézók és Hermes üzletek közé, Barnard a GoodLeap leendő irodájára mutat. A háromszintes téglaépületnek napelemes teteje lesz. Bár Muskhoz hasonlóan ő is átjelentette hivatalos lakcímét a keményen adóztató Kaliforniából a jövedelemadót nem szedő Texasba, a GoodLeap központja maradt, az ezerkétszáz alkalmazott többségével együtt.
Barnard leparkol egy ipari komplexum előtt, bemegy egy raktárba, kinyit egy konténert, és egy víztisztító rendszert mutat benne. Napenergiával és Tesla akkumulátorokkal működik. Kenyába megy majd. Már 160 ezer embert lát el ivóvízzel az a nyolc ilyen berendezés, amit a GivePower telepített olyan helyekre, mint Haiti. A GivePowert Barnard alapította 2014-ben, miután Mali szegény vidékeire utazott, ahol a falusi asszonyok kilométerekről hordják haza mindennap egy folyó koszos vizét. A nonprofit vállalkozás installált két és fél ezer napelemrendszert is huszonöt ország iskoláiban.
„Ez a közös mindenben, minden erőfeszítésemben” – így Barnard.
Déjà vu
Fényes ideák
Fényt találni sose volt könnyebb: a Világbank szerint az emberek 90 százalékát eléri a villany, 12 százalékkal többet, mint 2000-ben. Nem volt ez mindig így. Néhány pillanat az emberiség útjáról a kőkori mécsesektől napjaink ultrahatékony napeleméig:
I. e. 18 000: A franciaországi ősember egy kis kőlapon égő olaj vagy zsiradék fényénél készítette barlangrajzait.
I. e. 2000: A babiloni piacokon szezámolajat is árultak lámpaolajnak, pedig nem volt olcsó, egy hónap munka volt tíz liter ilyen termékben.
1800-as évek: Európa nagy részén megjelenik a gázvilágítás, bár a Shetland-szigeteken még használták a viharmadárlámpást. Fogták a zsíros testű madár tetemét, és a torkán beledugtak egy kátrányos kanócot.
2020: Egy átlagos amerikai háztartás energiaszámlája havonta 118 dollár. Ebből nagyjából 43 százalék a villany, negyven a földgáz, nyolc a benzin. A megújulók hét százalékot tesznek ki.
