A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.
Monostorpályi a Debrecenből Létavértes felé vezető erdős-pusztás országút mellett terül el. A városka valaha zellertermesztéséről volt országos hírű, manapság legismertebb látványossága talán a három építményből álló, több emeletes gabonatárolónak használt, úgynevezett tubusmagtár.
A Civita cégcsoport telephelyére érve az első szembetűnő dolog, hogy a méretes parkolóban az IKEA autóparkját is megszégyenítő arányban állnak zöld rendszámos, töltőre kötött személygépkocsik. Aki ugyanis céges autót kap, szabadon választhat típust a rendelkezésre álló büdzsé terhére, az üzemeltetési költségek különbsége viszont a bruttó bérkeret részét képezi. Mivel egy full elektromos autóra csak egynegyed annyi kiadás jut, mint egy belsőégésűre, a különbözetet bér formájában (éves szinten milliós tétel) visszakapja a dolgozó. Így kombinálják az ökotudatos vállalati elveket a személyes ösztönzéssel.
„Van napelemem” – jön a válasz Vaszkó László tulajdonostól arra a kérdésemre, hogy a mai rezsiterhes időkben hogyan jön ki ez a matek. Még jóval az energiaválság előtt, 2020-ban kezdték el, és tavaly márciusban be is üzemelték a tetőkre szerelt napelemparkot, amit jövőre több mint megdupláznak. A borús napokon pedig a jelenlegi gázkazánt két megawatt hőteljesítményű biomasszakazán fogja kiváltani, ami gőzturbinával további 800 kilowatt áramot fejleszt a gyártásban keletkező hulladék és egyéb mezőgazdasági melléktermékek elégetéséből. Így belátható időn belül megvalósul a szigetszerű energiaönellátás, minimális emisszió és nulla környezeti szemetelés mellett.
Czeglédi Marcell és Mihókánics István a tömeggyártás hibáiból tanulva indították el kárpitosvállalkozásukat. Ma már Green Sofa néven készítenek csomagolóanyagok hulladékából bútorokat.
Nyolc évvel ezelőtt rendszeresen rászóltak a túl hangos nevetés miatt Czeglédi Marcellre és Mihókánics Istvánra egy tömeggyártással foglalkozó bútorcégnél, ahol egymás mellett dolgozva döntögették a rekordjaikat: míg a többiek átlag heti nyolc bútort, ők akár harminchatot is megcsináltak. Fejenként. Teljesítménybérben dolgoztak, és kellett a pénz álmaik megvalósítására. Ha épp nem nevetgéltek, Napoleon Hill és Brian Tracy önfejlesztő hangoskönyveit hallgatva szűrték le, mi kell ahhoz, hogy belevágjanak egy vállalkozásba.
Ha nem nevetgéltek volna annyit, talán most nem ülhetnék a hetven százalékban újrahasznosítható anyagból és különleges, gyakorlatilag hulladékalapú vázból készített elegáns, türkizzöld kanapéjukon újonnan megnyitott stúdiójukban, Csepelen. Marcell tapasztalt értékesítőket megszégyenítő stílusban beszél a bútorkészítésről, István visszafogottan, tárgyilagosan szúrja közbe megjegyzéseit. Egyensúly van.
„A buta ember a maga hibáiból tanul, az okos másokéból, tartja a mondás, mi pedig igyekeztünk utóbbiak lenni. A tömeggyártásban láttuk, mi az, amit nem szeretnénk. Támogatónk nem volt, a családunkkal albérletben laktunk, ezért félreraktunk, rengeteget dolgoztunk. Rájöttünk, hogy nem kell készen lenni ahhoz, hogy meglépjünk valamit” – meséli Marcell. 2018-ban vágtak bele a vállalkozói létbe Akárpitosok cégnéven. „Alig mertem elmondani az anyósomnak. Mégis mit fog mondani? Egy vállalkozóra bízta a lányát?”
Mihókánics István és Czeglédi Marcell. Akárpitosok, így, nagy A-val.
Felelősséggel jár, ha valaki beenged az otthonába Az első kis műhelyüket Pesterzsébeten nyitották meg, nagy tervekkel. Új bútorokkal akartak indulni már akkor is, fémvázban és masszív párnákban gondolkodtak, hogy hosszú garanciát tudjanak vállalni. De az ehhez szükséges indulótőkét nem tudták összerakni, így maradtak a klasszikus kárpitozásnál, az áthúzásoknál. Tudták, mennyire fontos az ilyen munkáknál a személyesség és a bizalom kiépítése. Kezdettől hozzátartozott szolgáltatásaikhoz, hogy a megrendelő lakásába is kivitték a szöveteket. Így a majdani helyén, valódi fényviszonyok között láthatják, hogyan fog mutatni az elkészülő, felújított bútor.
Ezt a hozzáállásukat megőrizték, gyakran járnak ki címekre maguk is, de munkatársat is annak alapján választanak, tud-e jól kommunikálni. „Felelősséggel jár, hogy valaki beenged téged az otthonába.” Ma már tizenketten dolgoznak nekik és mellettük, azt mondják, mindig elsősorban a jelentkező személyiségét nézik, minden mást meg lehet tanulni. „Ha valami probléma adódik akár félreértés vagy a mi hibánk miatt, megyünk, és orvosoljuk a helyzetet. A vevőnek mindig igaza van” – mondja István. Ő is visszatérő vendéggé vált egy idős házaspárnál, akiknél pár éve húzott át egy bútort. Gyerekeik külföldön élnek, az egészségi állapotuk miatt sokszor szorulnak segítségre. „Ha a környékükön járok munkaügyben, felugrom, megszerelem, ami épp elromlott, vagy csak lecsavarom a befőttesüveg tetejét.”
Sokáig nem találtak olyan konstrukciót, amivel elérhették volna tervüket: hogy kitűnjenek. Végül 2021-ben találkoztak először az Eco panellel. Egy apró minta került a kezükbe az egyébként vékony lapformátumban kapható, Szerbiában gyártott anyagból. Nemcsak azért különleges, mert az építőiparban általában használt panelekkel szemben vízálló, tehát nem duzzad meg a nedvességtől, ezért kültéren is használható, hanem attól is, hogy száz százalékban környezetbarát.
Élelmiszercsomagoló anyagok tiszta hulladékából készül: hetven százalékban üdítősdobozokból, illetve zacskókból, tubusokból van, amik hő és nyomás hatására úgy állnak össze, hogy a két és fél négyzetméteres lap nem morzsolódik, nem esik szét, nagy a formastabilitása. És ezért nincs is szükség ragasztóanyagra. A szerbiai Feplo vállalat gyártja – havonta huszonkétezer lapot –, Magyarországon és a környező országokban a Landrich Hungary Kft. forgalmazza a gyártástechnológiát. Pfeilmayer Dávid, a kft. értékesítéssel foglalkozó munkatársa azt mondja, azt tervezik, hogy a következő években Lengyelországban és Magyarországon hoznak létre gyárat, de Szingapúrból és Thaiföldről is vannak komoly érdeklődők. Már az első találkozón meggyőzte őket Marcell és István kreativitása és lelkesedése, mondja Pfeilmayer. Más egyelőre nem próbálkozott a lapból bútorgyártással, de ahhoz gyorsnak is kell lenni, mert a gyár nem győz eleget gyártani, gyakorlatilag azonnal elfogy, megveszik építőelemnek.
Pedig a bútorok piacára ráfér a környezettudatossá válás. A pozdorjából készült bútorokból elégetés során felszabadul a ragasztóanyag, mérgező füst keletkezik. Manapság egyre kevesebb fát használnak a pozdorjalapok előállításához is, tehát egyre több ragasztó van bennük. Ezzel nemcsak a környezet terhelése lesz nagyobb, de a bútorok élettartama is lerövidül, magyarázza Marcell. De már csillog a szeme. „Ez az anyag viszont az előállítási módja miatt olyan ellenálló, hogy ha csinálunk egy bútort, de tíz év múlva megunod, visszahozod, és mi újra tudjuk használni a vázat. Elnyűhetetlen.”
Az új anyagból Green Sofa név alatt készítik bútoraikat, a márka darabjait tiszta, egyenes vonalak, a hátat alátámasztó, kemény habszivacsok és a szétszedhetőség jellemzik. Méretre gyártják őket, csak a panelek lapformátuma szab határt az elképzeléseknek, mivel ívelt, extrém vonalakat nem tudnak készíteni belőle. Szerencsére a letisztult stílust előnyben részesítő mai trendekbe tökéletesen belepasszolnak.
István szerint a következő lépés az lehet, hogy ne csak tiszta hulladékot, de megtisztított szemetet is felhasználjanak az Eco panel előállításakor, de ezen még dolgozik a gyártó. Kicsiben, de a körforgásos gazdaságból a Green Sofa is ki akarja venni a részét. Néhány év alatt szeretnék elérni, hogy legyen kapacitásuk arra, hogy ügyfeleik megunt bútorait felvásárolják, felújítsák, és rászoruló családokhoz juttassák el őket. „Az ember minél inkább megteheti, annál többet kell tennie a közösségért – mondja Marcell. – Nem lehet csak elvenni, adni is kell. Mindent meg kell tenni az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért, mert a mi gyerekeinknek is fel kell nőniük valahol.”
Akárpitosok Kft. Árbevétel (millió forint): 2021 43,1 2022* 77,2 Adózott eredmény (millió forint): 2021 −10,4 2022 n. a. *Becslés. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud. A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve […]
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]