Marosi Bence szereti az elsőre őrültségnek tűnő ötleteket. A húszas évei elején az Ohio állambeli Erie-tónál fekvő sziget egyik éttermében dolgozott. Egy nyáron át egyszerre volt felszolgáló, mosogató, halsütő és éjszakai őr, árgus szemekkel kereste a hídpillérek alatt bujkáló, pár perccel azelőtt még egy szomszédos étterembe betörni próbáló rablót. Annak ellenére, hogy a munkamennyiségtől és az alvásmegvonástól tíz kilót fogyott, fizetségéből két hétig utazgatott az államokban. 

Aztán egyetemistaként fogadásból kicsivel több mint tizennyolc óra alatt körbetekerte a Balatont. Kétszer, egymás után. Sokakkal fogadott, volt köztük kis tétel és komolyabb összeg is. Miért ne? alapon belevágott, tudta, rajta múlik, hogy megcsinálja-e vagy sem. Sikerült neki. Egy csomóan végül meg sem adták neki a jogos nyereményét, viszont az egyik egyetemi tanárától, akivel jó kapcsolatot ápolt, egy, a születési évéből származó hatputtonyos tokaji aszút kapott.

A sportolás csupán hobbi, de szerves része az életének, a cégépítéshez hasonlóan ezt is teljes erőbedobással űzi. Régebben triatlonozott, és Ironman-versenyre is benevezett, most falat mászik és fut. Pár éve, egy edzés utáni beszélgetés közben merült fel Bence és barátja, Orgován Norbert között: miért kerül ugyanannyiba a szombat esti új blockbuster Harry Potterre a jegy, mint a hétfő délelőtti francia vígjátékra, amire jóval kisebb az érdeklődés? Ha többet kell fizetni a repülőjegyért vasárnap, mint kedden, ha felárat kérnek az első tíz sorba a gépen, miért ne lehetne ezt a mozikban is megvalósítani? Így született meg a Dynamo Pricing gondolata, és a magyar startup mostanra a legnagyobb hazai jegykereskedőkkel, az Intertickettel, a Tixával és a Jegymesterrel is szerződésben áll. 

De jegyportál vagy árazómotor legyen?
Bence gyerekkorában sokat legózott, korán megérezte, hogy van abban valami különleges, ahogy lépésről lépésre, elemről elemre halad a kész építményig. Rajzolni azonban nem tudott jól, ezért az építész szak helyett végül építőmérnöknek vették fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre. Családja támogatta, így hosszúra húzhatta az egyetemen töltött, útkeresésnek is értelmezhető éveket. A tanulás, a szakkollégium és munka mellett szerette próbára tenni magát, jelentkezett TDK-, ötlet- és pitchversenyekre. Ötletversenyen született első startupja, a sportolás közben a telefonon valós versenyélményt imitáló Mooovy, a pitchversenyeknek viszont most már nincs sok értelme.

„Nem azért, mert a mentorok ne lennének nagytudásúak, vagy ne akarnának jót, hanem mert itthon egyszerűen senki sem épített még dinamikus árazással foglalkozó startupot” – mondja azokról az inkubátor- és mentorprogramokról, ahol megfordultak már cégével. A Dynamo Pricing még az egyetemista évei alatt, 2017-ben indult, megfontoltan és lassan, csak 2022-ben jutott el az első nyereséges évéig. A nagybetűs évig, amikor is egy kivétellel decemberre a partnereik között tudhatták az összes jelentős hazai jegykereskedő portált.

A dinamikus árazás szektoronként, árkategóriánként, a kereslet függvényében különbözteti meg a jegyárakat. A Dynamo lényegében árazómotort fejlesztett, komplex rendszert, amin rengeteg paraméter alapján állíthatja be a megrendelő a szoftver elvárt viselkedését. Bencéék egyik korai dilemmája az volt, hogy dinamikus árazású jegyportál vagy árazómotor legyenek. Végül utóbbi mellett döntöttek a jegyértékesítő piac telítettsége miatt. Ez eleinte sokkal rizikósabbnak tűnt, de a döntésük végül őket igazolta. Főleg a kulturális szektorban aktívak, színházi előadások, standupestek és koncertek jegyértékesítésénél lehet lecsapni a változó árú jegyekre.  

Az üzleti modell egyszerű: jutalékot kérnek a dinamikusan árazott és eladott jegyek után. A szinte teljes hazai lefedettség ellenére bevételük még szerény, egyelőre hármuk megélhetéséhez elég. Kezdéskor a bootstrap modell (finanszírozás önerőből – a szerk.) mellett döntöttek. A pici, hatfős csapat barátokból, ismerősökből verbuválódott. Kisebbségi tulajdonos a technológiáért és a szoftverért felelős Molnár Péter, valamint az árazási „szaktudor” Danyi Pál, a BME jó hírnevű docense, akit ismeretlenül keresett meg Bence. Majd 2021-ben volt egy tőkebevonásuk, öt-öt millió forinttal szállt be a projektbe Györkő Zoltán befektető, a Balabit társalapítója, valamint Bodrogközi László, a Neuron szoftvercég alapítója és vezetője.

„Végre egy sztori, ahol nemcsak három mérnök állt össze, hanem több területet tudnak az elejétől vinni” – mondja Györkő a csapatról. Ő Bence dinamizmusa, értékesítői vénája, a technológia összeszedettsége és a dinamikus árazás szakmai, tudományos hátterét adó Danyi Pál referenciája miatt döntött a befektetés mellett. Azonban a csapat nyitottsága is meggyőző volt. „Meghallgattam a Dynamo pitchelését, és úgy, abban a formában elutasítottam. Azért Bencével beszélgettünk egy jót, és tudtam befolyásolni, hogy a projekt még nem tartott akkor abban az állapotban, hogy több százezer eurós befektetés befogadását igazolja.” Bodrogközi Lászlóval így sok konzultációval és inkább kisebb összeggel segítették a csapatot a fejlődésben.   

Az Interticketen keresztül az első partnerük a Művészetek Palotája, majd az ország legnagyobb színháza, a több száz vidéki előadást lebonyolító Dumaszínház volt, utóbbinál gyakorlatilag az összes jegyet dinamikus árazással értékesítik. Szokolay Zsolt, az Interticket üzletfejlesztési igazgatója szerint a módszer nem csupán az árakat, hanem egy adott előadás kihasználtságát is optimalizálja. Ha az eredetileg meghirdetett áron nem kelnek el a jegyek, gond nélkül csökkenthetik az árat. Mostanra úgy látja, a lendület folytatódik, egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki partnerek részéről is. 

Szokolay azt mondja, a fővároson kívüli piac sokkal konzervatívabb, de óriási változásokon ment keresztül az elmúlt egy-két évben. A koronavírus-járvány óta előtérbe kerül a szólójegyek eladása, szemben a korábbi modellel, amikor a jegyeiket döntően bérletben értékesítették. A karantén rugalmasságra késztette a vásárlókat és az eladókat is, egyre ritkábban vesz hónapokra előre jegyet a közönség. Az Interticket tapasztalatai szerint az infláció és a gazdasági helyzet miatt 25–28 százalékkal emelkedtek a jegyárak, a legjelentősebb változást a független színházaknál látják.

„Vannak mindig telt házas előadások, ahol hónapokra előre verekednek a jegyekért a nézők. Itt természetesen van fölfelé bőven tere az ár mozgásának. Ugyanakkor van egy etikai, jóérzésbeli küszöb, a százezer forintos színházjegy már visszás lenne a piacon.” Az a radikális áremelés, amiről az állami vagy önkormányzati fenntartású színház álmodni sem mer, az telt házas magánszínházi előadásnál megoldható.

Ezzel szemben Kovács Zoltán, a Broadway Ticket Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy gondolja, a dinamikus árazás a viszonylag kis helyszíneken használható legjobban a bevétel optimalizálására. (A cég kisebb-nagyobb koncerteket, kulturális eseményeket és a Tokaji Fesztiválkatlant szervezi.) Saját eseményeiken még nem vezették be a módszert, szerinte színházakban, néhány száz fős helyszíneken hatékony a dinamikus árazás, ott, ahol az igény vélhetően többszöröse az előadásszámnak. 

Bencéék a mozijegyek árát diverzifikáló kiinduló ötletüket sem vetették el, azonban a hazai kvázi monopolhelyzet miatt ezen a piacon több időbe telik a terjeszkedés. Hamarosan az artmozikban is megvetnék a lábukat, az árazómotor iránti igény megjelent már a múzeumok és állatkertek részéről is, ezekkel már folynak a tárgyalások. 
Most a nemzetközi terjeszkedés lehetőségeit vizsgálják, meglepően kevés bejáratott, hasonló profilú cég van Európában. A nagy jegyportálok közül néhány, például a Taylor Swift-koncertek jegyértékesítője, a Ticketmaster saját fejlesztést használ. Versenytársak azért vannak, de technológiai szintjük vegyes. Az egyik külföldi konkurens például mindennap Excel-táblázatban riportál a megrendelőnek az ajánlott jegyárakról, míg a komolyabbak az első perctől díjat szednek a szoftver használatáért. Bencéék nem kérnek előre pénzt a szoftverért, fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az értékesítő már eladta az adott jegyet.

Ha beütne a krach, így jártunk
És mit tennének, ha újból bezárna Európa, és elmaradnának a rendezvények? Bence abban bízik, hogy az országok vezetői tanultak a hibáikból. „Nem fogják még egyszer berúgni ezt a borzasztó öngólt. Ha mégis beütne újból a krach, akkor így jártunk.” Vannak megkereséseik a szolgáltatószektoron kívülről is. Vendéglátósok, webshopok, sőt egy kisebb légitársaság is le akart velük ülni tárgyalni, még úgy is, hogy a szoftvert teljesen át kellene szabni rájuk. „Azt mondták, nem baj, beszéljünk.” Nem akarják elsietni, hogy más iparágak felé nyissanak, de nem is zárkóznak el tőle. 

A projektek mellett Bence gyakran eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszaülne az iskolapadba. Közgazdaságtant szívesen tanulna, ám a hazai képzések nem vonzzák, a vállalkozása, a család, a barátok és a sport mellett viszont még nem szívesen szakadna el Magyarországtól. „A céget sem vinném el máshova. Ehhez egyrészt lokálpatrióta vagyok, másrészt sosem gondoltam jó taktikának, ha elfutok a problémák elől. Nem ilyen a mentalitásom.”

Dynamo Pricing Kft.
Alapítás:
2017
Tulajdonos:
Marosi Bence (39,1 %), Molnár Péter, Orgován Norbert, Danyi Pál, Várhalmy Balázs, Tamás Ferenc, Neuron Szoftver Kft., Motoka Hungary Kft.
Árbevétel
(millió forint)
2021
0,7
2022
15,6
Adózott eredmény
(millió forint)
2021
−0,4
2022
1,0 
Forrás: Dun & Bradstreet