Noha az idei évre vonatkozó növekedési és az inflációs prognózisok lényegében nem változtak három hónap alatt, egyáltalán nem volt unalmas a magyar gazdaságban a tavaszi időszak. Az alapkamat végre elindult lefelé, de a költségvetés egyre rosszabb bőrben van, amit a figyelem középpontjába állított az, hogy a kormány érthetetlen szokásához ragaszkodva ezúttal is az év közepén fogadja el a következő évi büdzsét, így júniusban lehetett elemezgetni a nyilvánosságra hozott számokat. A parlamentnek benyújtott tervezet alapján annyi bizonyosnak tűnik, hogy vagy a hiánycélt engedik elszállni, vagy további súlyos megszorításokra lehet szükség.

A bőrünkön érezzük
A lakosság ebben a negyedévben kezdte igazán a bőrén érezni a recessziót és az inflációt. A tavalyi választási kiköltekezés után a kormány benyomta a satuféket, a bérek idén hosszú idő után először jóval kisebb ütemben nőnek, mint az árak. A tavaly még vadul költekező háztartások már az energiakrízis miatt meghúzták a nadrágszíjat, de az Európa-bajnok magyar infláció mindenféle kiadásuk átgondolására is késztette az embereket. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a nem létszükséglethez kapcsolódó kiadásokon látszik legjobban a változás. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése látványos, de a turizmus adatai is azok. Miközben a külföldiek által eltöltött éjszakák száma szépen nőtt az év elején, a hazaiak vendégéjszakái visszaestek.


A gazdaság jelenleg technikai recesszióban van. Már három egymást követő negyedévben csökkent a GDP értéke, a második negyedév talán plusz nullás lesz. Naptári évben gondolkodva valószínűleg sikerül 2023-ban is elkerülni a recessziót, mert tavaly az év első fele volt erős, idén pedig a második része húzhatja fel pluszba az éves teljesítményt.