Ülünk az évközi recesszióban, de az Európa-bajnok infláció végre stabilan lefelé tart, és több mint fél év extrém kamatszint után elkezdődött az irányadó ráta csökkentése is, támogató forintárfolyam mellett. A szemek egyre inkább az elszálló kamatkiadásokra és a nagyon gyenge lábakon álló költségvetésre szegeződtek – jöhet még megszorítás bőven. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Noha az idei évre vonatkozó növekedési és az inflációs prognózisok lényegében nem változtak három hónap alatt, egyáltalán nem volt unalmas a magyar gazdaságban a tavaszi időszak. Az alapkamat végre elindult lefelé, de a költségvetés egyre rosszabb bőrben van, amit a figyelem középpontjába állított az, hogy a kormány érthetetlen szokásához ragaszkodva ezúttal is az év közepén fogadja el a következő évi büdzsét, így júniusban lehetett elemezgetni a nyilvánosságra hozott számokat. A parlamentnek benyújtott tervezet alapján annyi bizonyosnak tűnik, hogy vagy a hiánycélt engedik elszállni, vagy további súlyos megszorításokra lehet szükség.
A bőrünkön érezzük A lakosság ebben a negyedévben kezdte igazán a bőrén érezni a recessziót és az inflációt. A tavalyi választási kiköltekezés után a kormány benyomta a satuféket, a bérek idén hosszú idő után először jóval kisebb ütemben nőnek, mint az árak. A tavaly még vadul költekező háztartások már az energiakrízis miatt meghúzták a nadrágszíjat, de az Európa-bajnok magyar infláció mindenféle kiadásuk átgondolására is késztette az embereket. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a nem létszükséglethez kapcsolódó kiadásokon látszik legjobban a változás. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése látványos, de a turizmus adatai is azok. Miközben a külföldiek által eltöltött éjszakák száma szépen nőtt az év elején, a hazaiak vendégéjszakái visszaestek.
A gazdaság jelenleg technikai recesszióban van. Már három egymást követő negyedévben csökkent a GDP értéke, a második negyedév talán plusz nullás lesz. Naptári évben gondolkodva valószínűleg sikerül 2023-ban is elkerülni a recessziót, mert tavaly az év első fele volt erős, idén pedig a második része húzhatja fel pluszba az éves teljesítményt.
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával.
Mi lehet a hosszú távú stratégia az energiaigényes iparágak igényeinek kielégítésére?
Ezt három kifejezéssel tudom a legjobban elmondani: hatékonyság, elektromos energián alapuló megoldások – vagyis elektrifikáció –, illetve megújuló energiaforrások.
Mindennek alapja az energiahatékonyság, ami gyorsan elérhető, olcsó és a fenntarthatósági kérdésekre is a legpozitívabb hatással van. Ennek kulcsa az összes energiafelhasználás mérése és a folyamatok átfogó nyomon követése. A már létező digitális technológiák ezt most is lehetővé és megfizethetővé teszik. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés a jelenlegi körülmények között nem megoldás, és erre a tavaly téli válság ugyan tanulságos példa, de nem a fő és legmélyebb ok.
A fő forrást, ami a nagyfogyasztók számára azonnal elérhető, a saját megújuló kapacitások jelentik. Ez persze olyan technológiai megoldást igényel, amely képes a különböző terhelések belső, valamint az egyre bonyolultabbá váló hálózat kezelésére, de itt kapcsolódik be a digitalizáció.”
Mik a jelenlegi nehézségek?
Az energiaárak és az energia elérhetősége továbbra is aggodalomra adhat okot. Megragadom ezt az alkalmat, hogy ismét arra bátorítsak minden vállalkozást, hogy alakítsák ki saját hosszú távú fenntarthatósági stratégiájukat, és kövessék azt. Ez az, ami igazán kifizetődő, amikor egyik vagy másik átmeneti válsághelyzet felbukkan. A lehetséges károk sokkal kisebbek, ha a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében egy digitalizációs ütemtervet követünk.
Tudna néhány konkrét példát mondani?
Nemcsak partnereinket ösztönözzük a hatékonyságra, az energiatakarékos működésre és a digitalizációra, hanem mi magunk is ezt tesszük a saját gyárainkban és a logisztikai központjainkban világszerte, így Magyarországon is. Digitális energiagazdálkodási és automatizálási megoldásainkkal csökkentjük energiafogyasztásunkat és kiadásainkat, ezáltal hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük működésünket. Amikor pedig új beruházásokról döntünk, mint például a jelenleg Dunavecsén épülő okosgyárunk esetében, csakis a hosszú távú fenntarthatósági stratégiánknak megfelelően tervezzük a működést. A fenntarthatóság és a hatékonyság kulcsszerepet játszik majd az okosgyár építésében és működtetésében: geotermikus energiát és napenergiát használunk, összegyűjtjük és újrahasznosítjuk az esővizet, légzsilipeket építünk be és újrahasznosítjuk a hulladékhőt is.
A fenntarthatósági stratégiájuk hátráltatja-e a jövőbeli versenyképességet?
Épp ellenkezőleg! A fenntarthatóság és a jövőbeli üzleti ellenállóképesség nem két különböző irány. Fenntarthatónak lenni azt jelenti, hogy képesek leszünk hosszú ideig fenntartani sikeres és versenyképes üzleti tevékenységünket. A Schneidernél ez áll stratégiánk középpontjában, és ennek eredményeképpen folyamatosan olyan új termékeket fejlesztünk, amelyek megfelelnek a legmagasabb technológiai és fenntarthatósági elvárásoknak. Ilyen például az AirSeT termékcsaládunk, amely a mérgező SF6 gáz helyett tisztított levegőt használ. Egyébként ezeknek a modelleknek a gyártása is az új dunavecsei gyárunkban történik majd, ahonnan terveink szerint az egész európai piacot kiszolgáljuk majd ezzel a termékkel. További jó példák azok a tanácsadószoftver-megoldásaink, amelyek különböző területeken prediktív elemzést végeznek, ezáltal egyszerre teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a működést.
Friedrich Wille, vagy ahogy kollégái hívják, dr. Wille, az osztrák Freywille ékszermanufaktúra tulajdonosa nem akarja a covid után újrahódítani a világot. Ahol eluralkodott a tömegturizmus, oda úgysem illik a luxusékszer, mondja, és inkább azokra az országokra fókuszál, ahol a helyi vevők vannak többségben. Emiatt Moszkvából sem vonult ki, igaz, aranyat nem árulhat a háború kitörése óta – pedig pont a 18 karátban látja a jövőt. És 2024-ben talán lesz egy Frida Kahlo-kollekciója.
Kiotó eleve könnyedén elvarázsolja az embert, főleg, ha a fokozhatatlan tokiói nyüzsgésből jön. Ez a hotel maga a nyugalom szigete, csak a fejre veszélyes.
Minden nemzeti konyhát vivő étterem lényege, hogy egy estére el lehessen általa utazni tényleges elutazás nélkül. A hűvösvölgyi Trattoria Pratóban ez az ételek frontján sikerül.
