Indiából importálta a puha talpú cipők és a hordozók divatját a Liliputi babaholmimárkát kitaláló házaspár. Aztán egyszer csak túladtak a gyártáson és a budapesti üzleten is. Az utódok, Nardai Nóra és Földi Balázs is hurci-, azaz hordozómániások, bár azt mondják, nem mindegy, mikor, miben és hogyan köti az ember magára a gyerekét.
„Biztos a színnel van baja” – jegyzi meg viccesen Nardai Nóra, ahogy a babasírás beszűrődik a bolt raktárába. Itt ülünk le beszélgetni, a színes mamakabátok és a cipősdobozhegyek mellé. A Liliputi babaruha- és babacipőbolt Lövőház utcai üzlete előtt most üres babakocsik parkolnak, bent éppen ingyenes hordozási tanácsadás folyik. A szülőknek szakértők adnak tanácsot, hogy melyik hordozót érdemes választaniuk, a csatosat, a karikásat vagy a szövött kendőt.
Nóráék rendszeresen tartanak online és személyes bemutatót, ahol a babák is kipróbálhatják, melyik módszer a legkényelmesebb nekik. A másfél órás találkozó alatt többnyire csendben szuszognak a szülők mellkasán vagy hátán, de ha épp kényelmetlennek találják a hordozót, azt hangosan jelzik, ahogyan most is. „Megmutatjuk, hogyan válasszák ki a nekik megfelelőt, és hogyan használják jól” – magyarázza Nóra és férje, Földi Balázs, a Liliputit ma tulajdonló házaspár. Az elmúlt évtizedben teret nyert a „hurcizás”, a babakocsik mellett egyre népszerűbbé váltak a szülőkre kötött és csatolt hordozók. A népszerűség azonban nem minden, Nóráék szerint vannak még félreértések, és sok a rossz minőségű termék.
„Ezen a piacon nincs szabályozás, még a legnagyobb cégek is árulhatnak olyan hordozókat, amik kifejezetten árthatnak a gyerek gerincének vagy annak, aki cipeli. Jól hangzik, hogy a baba kifelé fordítva nézheti a világot, de nincs ennyi ingerre szüksége. Fontosabb neki a test melege, ráadásul kifele fordítva minden lépésnél tökön rúghatja az apukáját, akinek közben lehet, hogy leszakad a dereka.”
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos […]
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos szerepe volt. Nagy Norberttel, a Kia Hungary ügyvezető elnökével beszélgettünk.
Az európai közbeszédben egyértelműen az elektromos autó a legforróbb téma. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió azon szabályozása, mely szerint 2030-tól kezdve csak elektromos autókat lehet forgalomba helyezni a tagállamokban.
Itthon is, de másképp
„Az elektromos autók iránti kereslet Magyarországon is nő, ugyanakkor más mértékben, mint a nyugat-európai országokban – osztja meg tapasztalatait Nagy Norbert, a Kia Hungary ügyvezető elnöke. Ebben az is közrejátszik, hogy míg korábban az elektromos autók lényegesen drágábbak voltak, mint a hagyományos motorral szereltek, addig mostanra csökkent ez az árdifferencia – igaz, sajnos ez egy általános drágulással is együtt járt az elmúlt másfél évben. Fontos hozzátenni, hogy a hazai piacon még mindig mindössze négy százalék körüli az elektromos meghajtású autók aránya az újonnan forgalomba helyezett autók között, amiből a jelenleg háromféle tisztán elektromos modellt kínáló Kiának 8 százalék körüli a részesedése.”
Az elektromos autók iránti keresletet jellemzően az ár, a töltési sebesség, a töltőhálózat elérhetősége, valamint a hatótáv befolyásolja. Utóbbi az elektromos Kia modellek esetében mostanra 500 kilométer körül alakul a WLTP ciklus szerint, ami nyilván nagyban függ a használat módjától és a körülményektől. „Az elektromosautó-vásárlók jellemzően továbbra is azok közül kerülnek ki, akik az otthonukban és a munkahelyükön is tudnak tölteni” – mesél a kereskedői tapasztalatokról az ügyvezető. A legnépszerűbb Kia ugyanakkor ma még nem az elektromos modellek közül kerül ki. A kompakt kategóriás, számos modellből álló Ceed-család magabiztosan őrzi vezető helyét a márkán belül, de a Sportage is rendkívüli népszerűségnek örvend. A szabadidőautó idén ünnepli harmincadik születésnapját, és ez a legnépszerűbb Kia modell világszerte. A márka – szó szerint – legnagyobb újdonsága az EV9: a több mint öt méter hosszú elektromos luxus-szabadidőautóra már látatlanban több mint tízezer megrendelést vettek fel Dél-Koreában.
A Great Place to Work
A Kia nem csak arról híres, hogy hét év garanciát ad autóira, hanem arról is, hogy jó ott dolgozni. „Van olyan kollégánk, aki több mint 25 éve kezdett nálunk, de én magam is 16. éve vagyok a csapat tagja – mondja Nagy Norbert. Filozófiám, hogy a „Kia én vagyok”, azaz 0–24-ben képviselem a céget mindig, mindenhol és mindenki számára, ezért igyekszem olyan embereket válogatni a csapatba, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Negyven fő dolgozik a Kia Hungarynél, nemrég pedig megkaptuk a Great Place to Work minősítést is. Az ázsiai cégekre korábban jellemző központosított működést az elmúlt évektől kezdődően fokozatosan felváltja egy nagyobb önállóságot biztosító filozófia, melynek köszönhetően lettem én is ügyvezető elnök 2021 januárjától, hiszen korábban mindig koreai vezetője volt a cégnek. Egy koreai cégből globális vállalattá váltunk.” Az itt töltött bő másfél évtized alatt Nagy Norbertet is érték meglepetések. „Amikor a Kiához csatlakoztam, éveken keresztül az összes nemzetközi meetingen azt láttam, hogy drasztikus ütemben nő majd az eladott autóink darabszáma a következő években, és az emberek majd érzelmi alapon megközelítve fognak vágyni a Kia modellekre. Visszatekintve az akkor még merésznek gondolt tervekre, ma azt látom, hogy ez valóban így is lett. A legnagyobb dolog, amit elértünk, az az, hogy ma egészen másképp tekintenek a vásárlók a Kiára, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt” – foglalja össze Nagy Norbert.
Romániában rekordbefektetést kapott az MI-vel foglalkozó
FlowX.ai, a tizenkétmilliárdos üzletnek magyar érintettjei is vannak. Miért ők lehetnek a vállalati szoftverfejlesztés Szent Grálja?
Friedrich Wille, vagy ahogy kollégái hívják, dr. Wille, az osztrák Freywille ékszermanufaktúra tulajdonosa nem akarja a covid után újrahódítani a világot. Ahol eluralkodott a tömegturizmus, oda úgysem illik a luxusékszer, mondja, és inkább azokra az országokra fókuszál, ahol a helyi vevők vannak többségben. Emiatt Moszkvából sem vonult ki, igaz, aranyat nem árulhat a háború kitörése óta – pedig pont a 18 karátban látja a jövőt. És 2024-ben talán lesz egy Frida Kahlo-kollekciója.
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
