Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött létre, hogy ideológiai terepen, a fejekben foglaljon el és biztosítson be egyre nagyobb területet.
Lassan, de biztosan akarnak majd haladni a Librin belül, igyekeznek minél komótosabban, minél tovább húzni a folyamatot. A cél az lesz, hogy ne álljanak fel csoportosan szerzők, ne szülessen bojkott, szokja meg az ország és az értelmiség ezt is. Mondatonként, fejezetenként, szerzőkként, könyvenként szoktatnák majd hozzá az írókat és a vásárlókat, hogy a verseny kontrollálva van, és a hatalom szabályai szerint szabad csak játszani. A terv, gondolom, ez, a kérdés pedig az, hogy ehhez a szerzők és a vásárlók meddig adják a nevüket. Születik-e válaszreakció, vagy mindenki hagyja magát lépésről lépésre megfőzni?
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával.
Mi lehet a hosszú távú stratégia az energiaigényes iparágak igényeinek kielégítésére?
Ezt három kifejezéssel tudom a legjobban elmondani: hatékonyság, elektromos energián alapuló megoldások – vagyis elektrifikáció –, illetve megújuló energiaforrások.
Mindennek alapja az energiahatékonyság, ami gyorsan elérhető, olcsó és a fenntarthatósági kérdésekre is a legpozitívabb hatással van. Ennek kulcsa az összes energiafelhasználás mérése és a folyamatok átfogó nyomon követése. A már létező digitális technológiák ezt most is lehetővé és megfizethetővé teszik. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés a jelenlegi körülmények között nem megoldás, és erre a tavaly téli válság ugyan tanulságos példa, de nem a fő és legmélyebb ok.
A fő forrást, ami a nagyfogyasztók számára azonnal elérhető, a saját megújuló kapacitások jelentik. Ez persze olyan technológiai megoldást igényel, amely képes a különböző terhelések belső, valamint az egyre bonyolultabbá váló hálózat kezelésére, de itt kapcsolódik be a digitalizáció.”
Mik a jelenlegi nehézségek?
Az energiaárak és az energia elérhetősége továbbra is aggodalomra adhat okot. Megragadom ezt az alkalmat, hogy ismét arra bátorítsak minden vállalkozást, hogy alakítsák ki saját hosszú távú fenntarthatósági stratégiájukat, és kövessék azt. Ez az, ami igazán kifizetődő, amikor egyik vagy másik átmeneti válsághelyzet felbukkan. A lehetséges károk sokkal kisebbek, ha a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében egy digitalizációs ütemtervet követünk.
Tudna néhány konkrét példát mondani?
Nemcsak partnereinket ösztönözzük a hatékonyságra, az energiatakarékos működésre és a digitalizációra, hanem mi magunk is ezt tesszük a saját gyárainkban és a logisztikai központjainkban világszerte, így Magyarországon is. Digitális energiagazdálkodási és automatizálási megoldásainkkal csökkentjük energiafogyasztásunkat és kiadásainkat, ezáltal hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük működésünket. Amikor pedig új beruházásokról döntünk, mint például a jelenleg Dunavecsén épülő okosgyárunk esetében, csakis a hosszú távú fenntarthatósági stratégiánknak megfelelően tervezzük a működést. A fenntarthatóság és a hatékonyság kulcsszerepet játszik majd az okosgyár építésében és működtetésében: geotermikus energiát és napenergiát használunk, összegyűjtjük és újrahasznosítjuk az esővizet, légzsilipeket építünk be és újrahasznosítjuk a hulladékhőt is.
A fenntarthatósági stratégiájuk hátráltatja-e a jövőbeli versenyképességet?
Épp ellenkezőleg! A fenntarthatóság és a jövőbeli üzleti ellenállóképesség nem két különböző irány. Fenntarthatónak lenni azt jelenti, hogy képesek leszünk hosszú ideig fenntartani sikeres és versenyképes üzleti tevékenységünket. A Schneidernél ez áll stratégiánk középpontjában, és ennek eredményeképpen folyamatosan olyan új termékeket fejlesztünk, amelyek megfelelnek a legmagasabb technológiai és fenntarthatósági elvárásoknak. Ilyen például az AirSeT termékcsaládunk, amely a mérgező SF6 gáz helyett tisztított levegőt használ. Egyébként ezeknek a modelleknek a gyártása is az új dunavecsei gyárunkban történik majd, ahonnan terveink szerint az egész európai piacot kiszolgáljuk majd ezzel a termékkel. További jó példák azok a tanácsadószoftver-megoldásaink, amelyek különböző területeken prediktív elemzést végeznek, ezáltal egyszerre teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a működést.
Az Adani testvérek, Gautam és Vinod az indiai kapitalizmus csúcsára vitték családi cégcsoportjukat, aztán súlyos csalásvádak rengették meg birodalmukat, és két hét alatt százmilliárd dollárt vesztettek. Bennfentes történet az amerikai Forbesból egy nagyravágyó testvérpárról, akik gyanús ügyletekkel, titokzatos offshore cégekkel és állítólag részvénymanipulációkkal hozták össze a vagyonukat, és arról, miért lehet, hogy talán túl nagyok (és politikailag túl jól beágyazottak) a bukáshoz.
Itt vagyunk ezen a kilenchektáros, impozáns főhadiszálláson és multimárkás telephelyen, ahová két éve költözött a Schiller Autó. 2020 végén azt mondtad nekünk: „Az az elvárásom, hogy évi ötezer autót értékesítsünk az új telephelyen – mindegy, miből, csak legyen meg a darabszám.” Ezzel hogy álltok?Hát, ezzel nem állunk sehol. (Nevet.) Az autóipar egyik válságából a következőbe gördült át. Először a gyárak […]
Karai Gábor húsz éve követi a magánegészségügyi szektor kiépülését, háziorvosi rendelőjéből az állami rendszer kapacitásait és korlátait is belülről ismeri. És mint a legnagyobb szolgáltatásszervező cég, a Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója, van egy százezres adatbázisa arról, hogy hol, kivel, mennyire elégedettek a betegek.
