Romániában rekordbefektetést kapott az MI-vel foglalkozó
FlowX.ai, a tizenkétmilliárdos üzletnek magyar érintettjei is vannak. Miért ők lehetnek a vállalati szoftverfejlesztés Szent Grálja?
Miről van szó? Hagyományos bankoknak, pénzintézeteknek nyújtanak olyan MI-alapú vállalati szoftverfejlesztési megoldásokat, amikkel felvehetik a versenyt a neobankokkal és a fintech cégekkel anélkül, hogy ezeknek a nagy, bonyolult hátterű banki rendszereknek hosszú távon fennakadást okozna az átállás. Hónapok vagy évek helyett hetekre rövidítik le a fejlesztési folyamatot. Már most ügyfelük az OTP csoport vagy néhány olyan, a pénzügyi szektoron kívüli cég, mint az OMV.
Mennyi az annyi? Harmincötmillió dollár, körülbelül tehát tizenkétmilliárd forint. Ez az A szériás tőkebevonások szintjén abszolút rekord Romániában. Az elmúlt két évben globális szinten is csúcsbefektetésről beszélünk, legalábbis a vállalati szoftverek kategóriájában. A romániai kockázatitőke-piac egyébként jól tartja magát a válságban is. A How to Web 2022-es riportja szerint tavaly a kockázatitőke-befektetések mérete az országban hetvenhárom tranzakcióból 101,7 millió dollár volt, ez éves szinten stabil, tizenegy százalékos növekedést jelent.
Örülnek? „Ahhoz képest, hogy néhány éve még mennyire szkeptikusak voltak iránta, ma pedig már eszköz a mindennapi fejlesztői munkában, ez még mindig csak a jéghegy csúcsa” – mondja az MI-ről Ioan Iacob, a cég társalapító-vezérigazgatója. Azt is elárulja, van olyan ügyfelük, aki „azzal viccelt, hogy ez a vállalati szoftverfejlesztés Szent Grálja”.
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.
Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?
Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.
Az olyan feladatok kiszervezésében, mint például a kórházi higiéniával kapcsolatos teendők egy része, előnyként jelentkezik, hogy a humán erőforrás megszervezése, a logisztikával kapcsolatos teendők nem nálunk jelentkeznek kihívásként. Az intézmény szempontjából az a fontos, hogy mind szubjektív, mind objektív módon tiszta, rendezett legyen a kórház, a higiéniai előírásoknak teljes mértékben megfelelő legyen a színvonal. Ha ezt úgy biztosítják, hogy végeredményben terhet vesz le a betegekkel foglalkozni kívánó orvosokról, ápolókról, és a szolgáltató ellenőrizhető és teljes felelősséget vállal, akkor ez egy működőképes partnerség.
Intézményünk egyébként több módon is méri a betegelégedettséget. Legutóbbi kérdőíves felmérésünk 95,2 százalékos eredménnyel zárult, amire büszkék vagyunk. Nyilván sok szempont alapján készül egy ilyen kutatás, de ezek között megjelenik a betegek komfortérzete is.
Fontos megemlítenem, hogy számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy ilyen tiszta kórházat, ilyen felújított infrastruktúrát szeretnének látni mindenhol a betegeink. Nekem és kollégáimnak jól eső érzés ezeket a sorokat olvasni.”
Milyen elvárások vannak a kórház tisztaságáért felelős dolgozókkal szemben és mennyire lehet ezen a területen bevonni a technológiát?
Dr. Tasáry Ilona: Nagyon fontos, hogy lássuk, egy kórház folyamatos fertőtlenítő takarítása komoly felkészülést, sőt, oktatáson való részvételt követel meg az itt dolgozóktól. Az egészségügyi intézményekben a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközparknak is magas színvonalat és modern technológiát kell képviselnie. Ez fontos elvárás az intézmények részéről a szolgáltatók felé. Ha pedig a technológia minél magasabb szintű bevonásáról beszélünk a kórházi higiénia esetében, érdemes szót ejteni a robotikáról, amelynek előfutárai akár takarítórobot, akár UV-fényt alkalmazó fertőtlenítő robot formájában már jelen vannak az intézményünkben.
A tiszta környezet összességében arra ösztönöz, hogy a betegek és a munkatársak is vigyázzanak a létesítményre.”
Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.
Itt vagyunk ezen a kilenchektáros, impozáns főhadiszálláson és multimárkás telephelyen, ahová két éve költözött a Schiller Autó. 2020 végén azt mondtad nekünk: „Az az elvárásom, hogy évi ötezer autót értékesítsünk az új telephelyen – mindegy, miből, csak legyen meg a darabszám.” Ezzel hogy álltok?Hát, ezzel nem állunk sehol. (Nevet.) Az autóipar egyik válságából a következőbe gördült át. Először a gyárak […]
Máltán menni muszáj. Huszonöt éve olvastam valahol ezt a mondatot, és azóta is mindig eszembe jut, ha a parányi szigetre gondolok, vagy amikor ott járok. A klisés turistaprogramok helyett Máltán és a hozzá tartozó Gozón is tényleg menni kell: sétálni a kaktuszkerítések mellett, a meredek sziklák tetején, beszippantani a szélben a tenger sószagát, hajnalban alkudozni a hangos halpiacon, számolni a halászcsónakokra festett, gonosz szellemektől óvó szemeket, csodálni az arab világot idéző, vakolatlan homokkő házak színes erkélyeit, meg persze belekavarodni egy kis közösség vallási körmenetébe.
