Megcsináltuk az eddigi legjobb, legkedvesebb, legtöbb jegyeladást hozó Legyél Jobb! Napunkat. Forbes.hu-s beszámolók és sok más élmény.
Galambos Márton főszerkesztő házigazdatársa a Lehetőség színpadon Hodász András expap volt.
Tóth Vera énekes „Haknik, playback, gyors pénzkereset. A menedzseremnek is elhittem, hogy csak ennyire vagyok jó. 2012-ben úgy döntöttem, vége a falusi hakniknak. Tóth Vera nem akar országosan népszerű lenni, nem lesz a falunapok királynője. Újra kellett építenem magam. Mára sikerült.”
Varga Tamás és Kiss Gergő olimpiai bajnok vízilabdázók „Minden becsületesen dolgozó magyar embernek azt kívánom, hogy olyan munkatársai legyenek, mint nekem voltak abban a csapatban. Tizenhárom éves korom óta libabőrös leszek, ha erre a csapatra gondolok.”
Csobot Adél énekes „A mentális épségemhez az is hozzájárult, hogy van egy fantasztikus családom.”
Varga Zoltán tulajdonos-vezérigazgató (Centrál Médiacsoport) „Elkezdtem shortolni a Teslát, ami egy ideig nagyon jól hozott, aztán megindult felfele az árfolyam. 4,5 millió dollárt buktam rajta. Nem vettem észre, hogy ez nem egy autógyártó, hanem egy vallás.”
Két színpaddal (plusz workshoppal), 14 moderátorral és több mint 700 résztvevővel futottunk.
D. Tóth Kriszta alapító-vezérigazgató (WMN) „Nem szabad elhinni sem a saját hájpodat, sem a legkeményebb kritikusaid által odahányt dolgokat. Kell lennie egy biztonsági sávnak, amiben mozogsz, tudd, hogy amit csinálsz, az mennyit ér. Aki nagyon alá és fölé lő, azt nem szabad elhinni.”
A kormány újra belenyúlt a megtakarítások adózásába, egy hirtelen módosítással a kamatjövedelmek után nemcsak személyi jövedelemadót, hanem szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Ez az eddigi 15 százalék után további 13 százalék levonás a kamatjövedelmekből (ide tartozik a befektetési jegyeken elért nyereség is), tehát ha valaki például egymillió forint befektetése után tízszázalékos kamathoz jut, akkor a százezer forint nyerőből nem 15, hanem 28 ezret tart magánál az állam. Miért csinálják? Mi lesz ebből? Én mit csináljak? Összegyűjtöttük a változtatással kapcsolatosan felmerülő legjellemzőbb kisbefektetői kérdéseket, illetve a válaszokat.
Miért dönthetett úgy a kormány, hogy a kamatjövedelmem újabb részére teszi rá a szőrös mancsát? Egyrészt – és ez tűnik fontosabbnak – azzal próbálják állampapírba terelni a megtakarításokat, hogy a konkurenciát megdrágítják, pontosabban elveszik a termelt nyereség eddiginél nagyobb részét. Az állampapírok vételét a kincstárnál már rég ingyenessé tették, és az adómentességet is jó pár éve élvezik ezek a papírok, ezzel tehát eddig is előnyt adtak az állampapíroknak. Most ezt a fórt növelik azzal, hogy a bankbetétek és a befektetési alapok által termelt hozam után az eddiginél nagyobb hányadot vesznek ki a befektető zsebéből azzal, hogy a szochót is rádobják.
Másrészt bizonyára számít a költségvetés sanyarú helyzete, érthetetlen és értelmetlen módon szokás szerint már most gyártják a 2024-es költségvetést, amiben még jókora lyuk tátong. Az egyre-másra érkező változtatások alapján kétségbeesetten próbálják növelni az állam bevételeit, ehhez a legfontosabb eszköz a különadók rendszerével variálás, de lehajolnak a lakosság pénzéért is.
Miért próbálja állampapírba terelni a lakossági megtakarításokat az állam? A lakosság általában, békeidőben is sokkal jobb finanszírozója az államnak, mint a külföldi befektetők, akik mindig oda ugranak, ahol épp rövid távon nagyobb hozampotenciált vélnek felfedezni. A külföldi befektetők ugyan most a magas kamat előnyeit élvezve a magyar állampapírok, illetve a forint mellett állnak, de közben a kijáratot figyelik, hogy az első bizonytalanságra bármelyik pillanatban kiszállhassanak.
A forró tőke esetleges gyors távozása komoly kockázat, lényegében ennek helyére akarja behozni a lakosságot az állam. A lakosság nagy része ugyanis nem ugrál apró rossz hírekre, sokáig, gyakran lejáratig tartja a papírját, érthető, hogy ezt az állam előnyben részesíti. Ez nem újdonság, évek óta sikerrel növeli adóssága finanszírozásában a lakossági részarányt a magyar kormány is azzal, hogy mesterségesen kiemelkedően kedvező feltételeket teremt az állampapíroknak, most pedig erre az inflációs piaci helyzet is rájátszik.
Teljesen abnormális helyzet, hogy a gyakorlatilag kockázatmentes inflációkövető állampapírral sokkal nagyobb hozamhoz lehet jutni, mint amennyiért hitelt tudunk felvenni. Márpedig ezt látjuk, és érdemes kihasználni.
Ez a szochodolog már mindig így marad, vagy ideiglenes intézkedésről van szó? Elvileg ideiglenes, gyakorlatilag nem tudhatjuk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján összevissza kapkodva születnek nagy horderejű intézkedések, átalakítások, egyik napról a másikra, az érintettekkel jellemzően nem egyeztetve jönnek a bejelentések a különféle sarcokról, különadókról. A korábban két évre bevezetett különadók egy részét most épp állandósítják, másik részét a korábban ígértnél lassabban kezdik kivezetni.
Tehát hiába szól az intézkedés elvileg a veszélyhelyzet végéig, egyrészt ezt bármire hivatkozva annyiszor hosszabbítják meg, ahányszor kedvük szottyan, másrészt semmiből se tart egy röpke kétmondatos rendelettel véglegesíteni a kezdetben ideiglenesnek kommunikált terheket. Tehát halvány lila gőzünk nem lehet, hogy mi lesz a plusz szochóval egy-két év múlva.
A részvények megúszták a szochót? Meg. A részvényeknek árfolyamnyereségük van, arra nem vonatkozik a szocho, csak a kamatjövedelmekre. De az alapok egy része is megúszta, mivel egészen érthetetlen módon közülük kiemelték, és mentesítették az ingatlanalapokat. Tehát ha magad fektetsz be részvénybe, nincs szocho. Ha profikra bízod a dolgot, és részvényalapba teszed a pénzt, akkor van. Ha ingatlanalapba, akkor megint nincs, logikus.
De nekem akkor is gyanús, hogy szinte pánikszerűen, ennyire mindent bevetve tolják a népet az állampapírba. Nincs valami stikli ebben? Most valóban nagyobb fokozatra kapcsoltak a terelésben, pedig amit lakossági részarányban pár éve célul kitűztek, az alapvetően teljesült. Igaz, hogy a plakátokon és a kormánykommunikáció más felületein is keveredik a sok szimpla hazugság és csúsztatás a valósággal. Abban viszont, hogy a lakossági állampapír kiemelkedően jó befektetés, épp nincs semmi stikli. Ez igaz állítás, mi is számos cikket írtunk róla a Forbesban.
De arról is, hogy a gazdaság rossz bőrben van, és a kilátások is igen bizonytalanok. Ez nem teszi kockázatossá az állampapírt? Ami lakossági szinten fontos, az az, hogy a visszafizetési kockázat minden gazdasági és jogállami problémától függetlenül elenyésző. Lehet, hogy az infláció a vártnál lassabban csökken, beragadhat magas szinten, de ez ott tartja az inflációkövető papír kamatát is. Elképzelhető, hogy a forint újra gyengülni kezd, de erre sokkal kisebb az esély, mint korábban, mert a jegybank az infláció kordában tartása érdekében nem engedheti meg a számottevő gyengülést, ha kell, tartósan magas kamatokkal védekezik ellene.
Csöppet se meglepő, hogy a kapkodó, arrogáns, autokráciába hajló kormányzás sokakat elriaszt attól, hogy a magyar államot finanszírozzák a megtakarításukkal, de pénzügyileg változatlanul az állampapír-vásárlás a racionális döntés.
A befektetési alapokkal mi bajuk lehet? Önmagában az, hogy mint versenytárs lakossági pénzeket szív el a befektetési alapok szektora az állampapíroktól, rossz hír az államnak. Ráadásul az alapkezelők, mivel ez a dolguk, nem restek élni a kínálkozó piaci lehetőségekkel, például azzal, hogy a forint védelmében a jegybank tavaly ősszel kénytelen volt az égbe emelni az irányadó rátát. Az alapok sok korláttal ugyan, de ehhez a sokáig 18 százalékos kamathoz hozzá tudtak férni, a kormány pedig egyrészt rendre próbálta zárni a kiskapukat, másrészt Nagy Márton miniszter többször is megüzente az alapkezelőknek, hogy nem kéne, mert megbánják. Tehát az államnak alapvetően az fáj, hogy komoly pénzek áramlottak az elmúlt időszakban az alapokba az állampapír helyett.
Ha mégis maradnék a bankbetétnél vagy a befektetési alapoknál, hogyan úszhatom meg a kamatadót és a szochót? Tartós befektetési számla (tbsz) a megoldás – van külön verzió a banki lekötésekre és az értékpapír-befektetésekre. Bizonyos idő után eddig is mentesített az adólevonás alól, most a szocho esetében ugyanez lesz. Ilyen számlát kell nyitni, erre tenni a pénzt, ezen keresztül lekötni, befektetni. Ha három évig nem veszünk ki pénzt a számláról (a befektetéseket lehet rajta szabadon váltogatni), akkor az adó mértéke tíz százalékra csökken, öt év után adómentes a nyereség.
Mi van, ha nem tartom meg több évig a pénzemet a tbsz-en? Ha feltöröm, rögtön fizethetem az adót és a szochót? Az adót igen, a szochót nem. A szochót akkor is megspóroltuk, ha kiveszünk a tbsz-ről pénzt. Tehát akármi is legyen a tervünk, júliustól mindig használjuk a tbsz-t, rosszabbul nem járhatunk, csak jobban, hiszen egy laza mozdulattal szochomentessé tettük a befektetésünket.
A TE PÉNZED Állampapírt! Milyet? Hogyan? Miből? Írta: Knittel Martin, a Forbes újságírója
A legjobb választás egyértelműen az öt- és nyolcéves futamidejű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Hiába csökkent a júniustól kapható új sorozat kamatprémiuma, a kínálat többi eleme labdába sem rúghat. Annyira nem, hogy a már közel sem szuper „szuperállampapírt”, azaz a MÁP+-t érdemes azonnal eladni, és ebbe átmenekíteni a pénzt. A Bónusz (BMÁP) elvileg nagyobb hozamot kínál, de az inflációs környezetet hamarabb, háromhavonta követi le, mint az egyéves kamatperiódusú Prémium – így, ha mindenkivel egyetemben a pénzromlás lassulására spekulálunk, utóbbival jobban járunk.
Visszaváltanád lejárat előtt? Az öt- és nyolcéves lejáratú PMÁP-ot is forgathatjuk éven belül, mivel az Államkincstár 99 százalékos váltási árfolyamon vásárolja vissza a papírt. Az egyszázalékos költséget egy hónapon belül kitermeljük, így hat hónap után már 6,37–6,75 százalék felhalmozott kamatot kaphatunk. A jegyzés viszont napi, azaz bármikor változhat. De a maradandó bizalmi károk elkerülése végett ennél jóval magasabb büntetőkamat nehezen képzelhető el.
Hitelből is vásárolhatunk, és könnyen nyereséggel forgathatjuk a bankok pénzét, ha szabad felhasználású jelzáloghitellel nyitunk pozíciót a PMÁP-pal. Minden egyéb költséget is figyelembe véve akár hét–nyolc százalékos kamatkülönbségről, tízmillió forintonként másfél milliós profitról is beszélhetünk két év alatt, és ez jövőre még tovább nőhet. A PMÁP-nál ráadásul jó előre lehet látni, hogy mikor kell kiszállni és törleszteni, ugyanis várhatóan 2025 júniusától már jóval kisebb kamattal fog futni a papír, mint a mostani jelzáloghitel-konstrukciók – de ez a lehetőség még mindig pénzügyi jártasságot és fegyelmezett, odafigyelő magatartást kíván. Még több állampapíros ötlet a Forbes.hu-n!
András, a te minőséged nekünk túl sokba kerül! – hangzott el időnként a Kaposvár utcai központban a tulajdonosoktól, de a Sugár András által elvárt minőség végül a régió egyik legdinamikusabban fejlődő cégévé tette a Westelt. A 90-es évek elején minden követ megmozgatott, hogy súlyos dollármilliókat vonjon be az orrnehéz Westel-projektbe, 2005-ös távozásakor pedig szó szerint fél Magyarország az ügyfelük volt.
Milliárdos tulajdonosok, külföldi befektetők, ma is gyógyító orvosvállalkozók és kevéssé ismert orvosok vagy üzletemberek is mozgatják, formálják, fejlesztik a hazai magánegészségügyet. Régiós szinten még mindig nem túl robusztusak a számok, de az első harmincba már csak milliárdon felüli árbevétellel lehet bekerülni. Lista.
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]