Litkai Gergely a környezetvédelemben nem ismer tréfát. Vagyis mégis, sőt. A humorista (erdőművelő és fenntarthatósági menedzser) zöld témában standupol, videófilmeket és podcastokat készít, és a Dumaszínháznál is egyre komolyabb fenntarthatósági céljai vannak. Pedig volt idő, amikor úgy használta a légi közlekedést, mint más a 9-es buszt.
Itt egy kurva nagy betonkocka, az vót ott a természet.” Litkai Gergely és a Greenpeace 2021-es első közös videójában a humorista Sopron főterén karikírozza a Fertő Part nevű állami luxusberuházást. A videó nagyot futott a médiában, és a brutális természetkárosítással járó gigaprojekt híre olyanokhoz is eljutott, akik nem feltétlenül követik a hazai természetvédelmi történéseket.
A kiemelt állami beruházás keretében több mint harmincnégyezer négyzetméternyi védett területet építenének be Mészáros Lőrinchez köthető cégek. A kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt a bíróság hatályon kívül helyezte, majd a hatóság cikkünk írásakor éppen újra kiadta. A partra három éve nem lehet kimenni. „Sokkal nagyobbat szólt, mintha mi, természetvédők száraz tényekkel elmondjuk, mekkora érték pusztul el – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. – Gergő más csomagolásban mondta el az üzenetet, gyakorlatilag kiröhögtetve a beruházó teljesen valótlan állításait. És a poénok miatt még azok is megnézték, akiknek egyébként már elegük van az örökös riogatásból és klímaszorongásból.”
Litkai örül, hogy sok ember látta, milyennek nem kéne lennie a természettel való viszonyunknak. A Fertő Part jó példa arra a szerinte káros gyakorlatra, amivel sokszor a hazai tájhoz nyúlnak, indusztrializálják, és infrastruktúrát építenek köré. „A természet azért természet, hogy úgy ismerjük meg, ahogy van.”
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra. Bárkivel […]
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra.
Bárkivel beszélgetünk a cég történetéről, az első, amit megemlítenek, hogy ez egy haveri társaság, amiből egyszercsak lett egy több mint kétszáz fős vállalatcsoport. Mennyire helytálló ez?
Kovács Balázs, alapító: Hatalmas túlzás, de jól hangzik. Az stimmel, hogy a csapat mindig csak a munkáját vette komolyan, de ahogyan egyre többen lettünk, muszáj volt változni, érni.
Meg kell, meg lehet őrizni az első évek hangulatát?
KB: Egy kétszáz fős cég sosem lesz olyan, mint egy hatfős. És mindkét állapotnak megvannak a szépségei és a nehézségei. Ha ma egyetlen ember mobilnet-előfizetésén lógnánk, mint 2008 elején, egy hatvan négyzetméteres lakásban, és a fejlesztők egyszerre lennének grafikusok, a grafikusok pedig fejlesztők, az azt hiszem, senkinek sem lenne igazán jó. Abba viszont rengeteg energiát rakunk, hogy ugyanazokat a tehetséges, önálló, csillogó szemű embereket vonzzuk magunk köré, mint az elején. Ezt az első években tanultuk meg, és azóta igyekszünk tovább skálázni.
Hogyan nézett ki egy álomprojekt akkor, és hogyan néz ki most?
Farkas Albert, alapító: Hát, szerintem az első egy-két évben bárminek örültünk, ami hatvan napnál hamarabb fizetett. De viccen kívül, akkor az, hogy ránk bízták a Vodafone digitális ügynökségi feladatait, vagy egy-egy Coca-Cola online kampányt, sokat jelentett presztízsben és kihívásban is. Mára az üzletágak kialakítása miatt nagyon eltérőek az álomprojektek: egy légitársaság online felületeit megtervezni és tökéletesíteni, és ezzel több millió euró bevételt termelni nekik legalább annyira izgalmas, mint digitális óriásplakátokat vásárolni a Szilícium-völgyben, vagy egy jó sörreklámmal szomjasabbá tenni az embereket.
Mik voltak a legfontosabb fordulópontok a Mito életében? Tudtátok akkor, hogy épp egy fordulópontot éltek át?
Pőcze Balázs, alapító: Elég sok ilyen volt, néhány nagy mellett rengeteg kicsi. Az, hogy egy-egy inspiráló márka, mint az OTP, a Wizz Air, a Telekom vagy a Borsodi bizalmat szavazott nekünk, hihetetlenül sokat jelentett. Ugyanakkor az a maga módján szintén fontos pillanat volt, amikor a harmadik évben rájöttünk, hogy kéne egy recepciós, mert addig mindig az nyitott ajtót, aki épp arra járt. Vízválasztó esemény viszont egyedül a négy üzletági cég kialakítása volt.
Ezek mennyire organikusan alakultak ki? És hogyan találtatok nekik vezetőket?
FA: Több mint tíz éven át tudtuk úgy irányítani, szervezni a céget, hogy a szakmai csapatok vezetői érezték, hogy milyen kihívások felé kell, hogy forduljunk. De 2019-re látszott, hogy egy-egy terület, a digitális termékek és felületek tervezése, fejlesztése, a kommunikáció, a performance marketing és a marketingautomatizáció akkorára nőtt, hogy muszáj nagyobb önállóságot biztosítani azoknak. Így jött létre a Mito Digital, Creative, Performance és Next. Mindegyiket egy-egy régi kollégánk irányítja vezérigazgatóként, és termékfejlesztési, értékesítési, szervezeti kérdésekben annyira eltérőek, hogy ezekben gyakorlatilag szabad kezet kapnak.
A négy cég tehát négy külön irányba fejlődik majd? FA: Nem teljesen. Erről rengeteget beszélgettünk, és végül úgy döntöttünk, hogy az értékeket szűk keretek közé szorítjuk – a kezdeti barátságos légkört és meritokratikus működést, a tudásmegosztást és a tehetséggondozást mind a négy vállalat követi. Az, hogy több mint tíz éve mi szervezzük az ország egyetlen ingyenes kreatív képzését, hogy közel féltucat gyakornoki programunk van, és az egyetemeken is ott van számtalan kollégánk, az nemcsak utánpótlásnevelés, hanem küldetés kérdése, közös ügy. Másrészt az is látszik, hogy egyre több ügyfélnek nem egy-egy specialista beszállítóra, hanem olyan partnerre van szüksége, amely képes a teljes értékajánlatát átlátni és fejleszteni. Szóval miközben távolodnak és önállósodnak a Mito Group egyes részei, úgy válik majd egyre fontosabbá a következő tizenöt évben, hogy nincsenek egyedül.
Eleinte szimpla zabigyereknek tűnt: a luxusdivatmárka megveszi a világ legkarizmatikusabb séfjét, és rengeteg pénzt keresnek a turistáktól hemzsegő Firenzében. Aztán persze hamar kiderült, hogy Massimo Bottura pont attól olyan népszerű, hogy csak szerelemgyerekei vannak.
A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik napjainkban, ahol az erőforrások korlátozottak, és az emberi tevékenységek hatása a környezetre egyre súlyosabb. A fenntartható fejlődés az az előremutató út, amely képes megfelelni a jelenkor igényeinek anélkül, hogy károsítaná a jövő generációk lehetőségeit ugyanezen erőforrások használatára. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) kerete globális iránymutatást nyújt a fenntarthatóság eléréséhez. […]
Borús időt jósoltak május elejére, de a szűrt napfény erejét így is érezzük a bőrünkön, ahogy a langyos, ám erős szélben gyalogolunk már több órája Málta sziklás partvidékén. A brit uralom idején egykori védműnek épült Victoria-vonalak mentén számtalan elhagyatott erőd maradványa, egyik-másikon Private, no entry felirat. (Valahogy az otthoni NER-es kastélytulajdonosok jutnak az eszembe.) Pedig milyen jó célpontok lehetnének […]
