Ha lett volna Forbes-milliárdoslista egy évszázaddal ezelőtt, a Dreher család egészen biztosan ott lett volna a top háromban. A sördinasztia története több évszázadra nyúlik vissza, a mindig fiatalon élre kerülő Dreherek egy startupper bátorságával és egy multis CEO következetességével építgették a legendás birodalmat.
„Egy éve kezdtem el írni a könyvet. Már tartott az orosz–ukrán háború, épp véget ért a covid, minden vállalatvezető tanácstalanul néz körbe, amiért nem érti a világot, amiért összedőltek az ellátási láncok, jött az infláció, a HR-problémák, a fogyasztók pénze elfogyott… Amikor mindenki épp azt gondolja, hogy eljött az Armageddon, belefutottam egy olyan családtörténetbe, amelyik nem egy válságot túlélt már. A napóleoni háborúkat, a kolerát, a 19. század forradalmait, a krími háborút, az első világháborút, a gazdasági válságot, a második világháborút… és végül az államosítás állította meg őket.”
Iglódi Csaba újságíróként kezdte, az utóbbi években személyes vezetői tanácsadással foglalkozik, tavaly pedig úgy döntött, megírja élete első könyvét, méghozzá a Dreher családról. A regény alapját a sörfőző dinasztia négy generációjának kulcsfigurái ihlették, de természetesen az olvasónak nem derül ki, hogy mi az, ami a valóságban is megtörtént velük. Csaba hagyta, hogy a szereplői vezessék a tollát, de a Dreherek másfél évszázados története a fikciós elemek nélkül is meglehetősen izgalmas.
„A 30-as években Dreher Jenő volt az ország egyik leggazdagabb embere, a ti listátokon is biztosan ott lett volna az első háromban. 1949-ben aztán nincstelenül halt meg. Megvan a történetükben az a bizonyos közép-európai balsors.”
Tíz éve minden csapból ők folytak, ma alig hallani róluk. Az ikonikus műfüves irodát visszaadták, de azt mondják, nincs szükségük befektetésre. Beteljesületlen álom? Vagy végül tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Prezentáció után videó, és most az MI? Akkor tegyük rendbe: mi ma a Prezi?
Addig talán nincs is értelme arról beszélni, hogyan megy 2023-ban a Prezi sora, amíg nem tudatosítjuk magunkban a cég méreteit. A Prezi ma San Franciscóban és Rigában is üzemeltet központot, emellett van irodája Berlinben, és dolgoznak Dublinból is. A létszám ma háromszáz fő körül van. Mint a jelenlegi vezérigazgató, Jim Szafranski fogalmaz, „gyakorlatilag átszervezésre” kényszerültek ők is tavaly a tech szektor kirúgási hullámában. „Néhány százalék volt a távozók aránya, előtte öt évig állandó volt a létszám” – mondja.Árvai Péter társalapító még 2020-ban köszönt le a cégvezetői székből, csak az utolsó két-három hónapban avatta be Szafranskit a döntésébe. „Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt, bár szerintem a tudtomon kívül is már fel lettem készítve erre” – emlékszik vissza.
2015-ig a Fiberlink nevű mobilmenedzsment és biztonsági cégnél dolgozott (megvette őket az IBM), majd a Prezi befektetői mutatták be Árvainak, így lett a cég operatív igazgatója, elnöke, végül vezérigazgatója. „Aki új CEO lesz, az mindig rengeteget tanulhat. Nekem előny volt, hogy ezt ráadásul a covid alatt tehettem meg. Klisének hangozhat, de úgy érzem, már több mint két éve mindennap tanulok valami újat.”
Lehet, hogy annak a háromszáz embernek a fele Magyarországról dolgozik, de „az üzleti tevékenységünknek rendkívül pici százaléka kötődik ide” – mondja Prekopcsák Zoltán, a cég stratégiai és analitikai alelnöke. Anno a két másik Prezi-alapítóval, Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal kezdte a Kitchen Budapest innovációs laborban. Elsők között próbálhatta ki a Prezi prototípusát, övé a 29-es júzer-ID. „Ha kívülről is, de mindig tudtam, mi történik a Preziben.”
Akkor is, amikor big datás startupját, a Radoopot 2014-ben felvásárolta az amerikai analitikai MI-platform, a RapidMiner. Majdnem öt évig maradt az új cégben, aztán úgy érezte, tíz év alatt elvégezte, amit el lehetett. Pont mielőtt pihenni kezdett volna a családjával, 2019-ben mégiscsak betalálta a Prezi. Nem tudott nemet mondani. „Nekem ez máig becsületbeli ügy. Ha tudok segíteni a Prezinek, hogy még sikeresebb legyen, akkor szeretnék is ehhez hozzájárulni. Mert a Prezi is sokat tett értem.”
A covid óta visszaadták a budapesti iroda negyven-ötven százalékát, vele az ikonikus műfüves fejlesztői részleget is (a 2015-ös címlapinterjút még itt csináltuk). Mint a tech szektorban sok helyen, ma már itt is a távmunka hódít, a korábbi napi százból már csak húszanharmincan járnak be. Akkor meg már ne álljon üresen a hely. „Az butaság lenne. Meg nyomasztó is egy ekkora teremnél” – teszi hozzá Somlai-Fischer, aki Halácsyval és Árvaival szemben ma is aktív a cégben. Bécsből ingázik a pesti irodába, a tíz-tizenöt évvel korábbi tempót is szerette, meg azt is, hogy ma otthon a kertben programozhat.
Ma épp arról szólnak a mindennapjai, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a prezentációkészítést. „Sokkal többen vágynak a Prezire, mint akik aztán megtanulják, átélik. Nagyon hiszek a formátumban, egyszerűen nem voltunk elég ügyesek, hogy átadjuk. Amíg a Prezi kódja nem érti, miről szól az előadás, nem tud igazán segíteni, hogy jól ábrázold térben is a dolgokat. Ez most megváltozik.”
A Prezi ma már többtermékes cég. A Prezi Video például Somlai-Fischer apró innovációs laborjából, a Prezi Labsből bukkant ki. 2019 őszén jött ki az első verzió, márciusra már ki is tudták gyomlálni belőle a kezdetleges bugokat. Így a covid és a Zoom-korszak sem érte őket annyira váratlanul. Ma már a Fortune 1000-es cégek több mint fele használja.
„Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt” – mondja Jim Szafranski.
A videós termék jól megfért a nonlineáris prezentációk mellett. Sőt, a cég bevételeiben fel is váltotta azokban a hónapokban, amikor a járvány miatt szóba se jöhettek a konferenciák, üzleti vásárok, egyetemi órák és az összes többi addig jellemző felhasználási terület. „Valahol szerencsénk volt” – foglalja össze Prekopcsák.
A bevételek harmada már az újabb termékekből származik (Prezi Video, Prezi Design). Szafranski szerint a Prezi ma is önellátó cég erős pénzügyi háttérrel, a bevételekből élnek és invesztálnak fejlesztésekbe. A 2014-es, 57 millió dolláros Accel- és Spectrum-féle befektetési kör óta nem vontak be tőkét, egyszerűen azért, mert nem kellett. Ez mind szép és jó. Csakhogy az elmúlt évek tech bummjában mintha elcsendesedtek volna. Pedig egy évtizede még róluk szólt a magyar startupvilág, olyan mennyiségű figyelem zúdult rájuk, mint amennyi ma öt-tíz startupra egyszerre. És közben a magyar ökoszisztéma kulturális alapjait is példamutató módon építették fel. Mi történt azóta, hogy csitult körülöttük a hájp? Szép csöndben eléldegélnek? Beteljesületlen álom? Vagy tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Mi a stratégiai cél? IPO, exit? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel vagy száz prezit meg lehetne tölteni. Vagy egy cikket a Forbes.hu-n, amiben a Prezi aktív tagjaival beszélgetünk – olvasd a teljes verziót online!
A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik napjainkban, ahol az erőforrások korlátozottak, és az emberi tevékenységek hatása a környezetre egyre súlyosabb. A fenntartható fejlődés az az előremutató út, amely képes megfelelni a jelenkor igényeinek anélkül, hogy károsítaná a jövő generációk lehetőségeit ugyanezen erőforrások használatára. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) kerete globális iránymutatást nyújt a fenntarthatóság eléréséhez. […]
minden eszköz a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk a klímaváltozás gondját. Megvannak a megújuló energiaforrásaink. Összefogással és gyors változtatással elkerülhetők a legrosszabb forgatókönyvek, a kaotikus jövő.
Copy General, Antikvárium.hu
és a régió egyik legnagyobb biotech exitje – tevékeny harminc év áll Duda Ernő mögött. A hajdani nyakkendős vállalkozó hülyegyerekből kiforrott üzletember, majd sok milliárd forintot forgató üzleti angyal lett. A Szegedről világsikerre vitt Solvo után megint nagy dobásra készül. Ami a gyengesége, az a legnagyobb erénye is: indító típus, nem üzemeltető.
Turán Eszter Martens bakancsos punkrajongó, rámenős producer és önmegvalósításra váró filmes. Cége, a Moviebar Productions Los Angeles-i irodával a háta mögött olyan rendezőket hoz Magyarországra, mint az Oscar-díjas Chloe Zhao, közben Eszter rendezésével a budapesti underground zenei közeg örökségét vitte filmre. De egy ideje már az a célja, hogy a kompromisszumok nélkül önazonos, formabontó filmeseknek adjon lehetőséget. Mint amilyen ő.
