Jane Goodall már gyerekkorában is plüsscsimpánzzal aludt plüssmaci helyett, aztán antropológus lett, és a természettel kezdett foglalkozni. A globális ikon és bestseller író még nyolcvankilenc évesen is azért küzd fáradhatatlanul, hogy végre ráébredjünk felelősségünkre.
Megszeppenve, a tárgyalóterem üvegfalának túloldalán nézem, ahogy Jane Goodall csendesen dedikálja A remény könyvét a magyar kiadó irodaházában. Védjegyévé vált ősz lófarka finoman meglibben, ahogy a tiszteletpéldányokhoz hajol. Kisebb fotósalakulat kattog vadul, persze vaku nélkül, nehogy megzavarják. Az állatkerti párhuzamot ő is érzi, még viccesen oda is szól a fotósoknak. A világhírű etológus alig három napot tölt Budapesten május elején. Évi több mint kétszáz állomásos előadássorozatának egyikekén pár száz fős magyar közönségét invitálja közös fogadalomtételre két nap múlva – előtte kérdezhetünk tőle alig féltucatnyian.
Az ember, aki átírta, mit jelent embernek lenni „És mit csinált Tarzan? A rossz Jane-t vette feleségül” – meséli nevetve Goodall gyermekkorának egyik vicces töréspontját. Az 1934-ben született antropológus már ekkor szenvedélyes szerelmese volt a természetnek, plüssmaci helyett plüsscsimpánzzal aludt. Tizenegyedik születésnapján arra kérte a nagyanyját, írja alá azt a rajzolt végrendeletet, miszerint rá hagyja Bükköt, a bournemouth-i házuk kertjében álló fát. Rengeteg időt töltött a fával, mondja. Tarzanhoz hasonlóan órákat mászott ágain, titkokat súgott nekik, vagy csupán süteményt majszolva ült rajtuk, és írta a házi feladatát.
Az antropológus először 1957-ben, baráti meghívásra járt Kenyában, ekkor még csak mint a természet szerelmese, nem szakembere. Az egyetemi oktatás helyett Goodall ugyanis titkárnői képesítést szerzett, ám végül éppen ez lett a szerencséje: kenyai látogatásakor barátja unszolására így került Louis Leakey paleoantropológus alkalmazásába. A kutató Leakey-ben ekkor már megfogalmazódott az a tudományos hipotézis, miszerint az emberszabású majmoknak és az embereknek közös ősük kellett, hogy létezzen. Az emberszabásúak viselkedésmintái adhatnak bizonyítékot a kapocsra az állatok és az emberek világa között, és tehetik világosabbá evolúciónkat, ami tudományos körökben – a homo sapiens az állatvilágtól jól elválasztható felsőbbrendűségével és nagyszerűségével érvelve – akkor még nevetséges feltételezésnek tűnt.
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek […]
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek az ártalomcsökkentésnek. Bár a válaszadók többsége tisztában van a stresszkezelés kevésbé ártalmas módjaival, azonban ezeket a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák tudatosan.
A magyarországi felnőttek stresszről alkotott percepcióit vizsgálta legújabb kutatásában a Micra Market Research (MicraMR). A reprezentatív online felmérés szerint a 18 és 69 év közötti magyar internethasználók közel fele (45%) számolt be rendszeresen vagy gyakran megélt rossz stresszt okozó helyzetekről. Ezek jellemzően olyan külső tényezők, amelyekre ráhatásuk ugyan nincs, azonban rossz irányba befolyásolhatják a mindennapokat. Az ehhez a csoporthoz tartozókat leginkább a kilátásaik, személyes jövőképük tölti el szorongással (62%), ezt követik fej fej mellett az egészséggel összefüggő aggodalmak és az országban zajló folyamatok miatti izgulás (49-49%). Utóbbitól csak alig marad el a félelem a világban történő dolgoktól (46%). Kirívó, hogy az erős dohányosok közül csaknem kétszer annyian szembesülnek rendszeresen fellépő rossz stresszel, mint a nemdohányzó válaszadók (30 versus 16%).
A dohányzás, mint stresszoldás
A dohányterméket fogyasztók körében minden második válaszadó (47%) a dohányzást jelölte meg első számú stresszkezelési eszközként. Ez megelőzi az alvást és a zenehallgatást is. A nemdohányzóknál nagyjából azonos szinten áll az alvás és a zenehallgatás a dobogó élén. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a dohányosokat a nikotin fogyasztásának (vélt) stresszoldó és nyugtató hatása motiválja leginkább, ezt a két faktort csaknem minden második válaszadó jelölte meg fő okként, miközben a legaktívabb fogyasztók elsősorban szenvedélynek tartják a dohányzást, a valamivel visszafogottabbak szerint pedig segít a gondolkodásban és kötelező bulikellék. Az utóbbi szempontot az alkalmi fogyasztók is kiemelték, bár esetükben a szociális kapcsolatok építése is magyarázó tényező. Teljesen más az okok rangsora az alternatív dohányipari terméket használóknál: körükben az átlagnál fontosabb a nikotinbevitel pótcselekvés jellege, az ízélmény, valamint az, hogy ezáltal lehetőségük van beiktatni egy kis szünetet. Az ebbe a csoportba tartozók keresik az egyensúlyt a munkában és a magánéletben is.
A stressz és az ártalmak csökkentése
Noha a válaszadók szerint a cigarettázásnak meghatározó a jelentősége belső feszültségeink csillapításában, ugyanakkor épp ezt tartják a legártalmasabb stresszkezelési módnak. Azt manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a dohányzás káros az egészségünkre, sokan mégsem hagynak fel ezzel a szokással. Számukra jelenthetnek alternatívát az olyan újgenerációs dohányipari megoldások, amilyen az e-cigaretta, a hevítéses dohánytermékek vagy nikotinpárna. Ezek a technológiák tartalmaznak ugyan nikotint, használatuk azonban nem jár égéssel, így a hagyományos cigaretta fogyasztáshoz képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*
„A stressz oldására nincs jól bevált recept, hiszen mindenkinél eltérő lehet, hogy mi hoz számára megnyugvást. A stresszcsökkentés alapja, hogy előbb végig kell gondolni, mi történik körülöttünk, majd el kell kezdeni mozgósítani a megoldó stratégiáinkat. A stressz csökkentése tehát egy összetett jelenség, kihívás elé állít minden embert, viszont az eszközök megválasztása a stressz csökkentésére tudatos döntés kell, hogy legyen, aminek célja, hogy képes legyen az ember alkalmazkodni a kihívásokkal szemben” – magyarázza dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Két dolog, ami mindenkiből kihozza a pénzgurut. Ezért is érdemes pár dolgot tisztába tenni, nehogy megégesd a kezed. Pörög rendületlenül a Forbes.hu, mutatunk három (vagyis négy) izgalmas anyagot.
Szóvicc is maradhatott volna, ennél több lett: a Jónás a Bálnában eleinte jó poénnak tűnt, aztán néhány hónap alatt az egyik legfontosabb független sörházzá nőtte ki magát Budapesten. Ma már máshol működik, de a családi alapítású Reketye Sörfőzde továbbra is ellátja a Ravasz Hód rajongóit. (És ha már szóviccek: nem, nem a ravasz hódrajongóit!)
Olyasmit csinálnak, amit kevesen, a digitalizáció fehér foltjait szeretnék betölteni. Nem a high tech felhasználókat célozzák, hanem sok tízmillió olyan gyári munkást, aki általában nincs a fintech cégek szeme előtt, de információra ugyanúgy szüksége van, és ugyanúgy van okostelefonja, mint bárki másnak. A Talk-A-Bot nemzetközi ugrásra készül – friss befektetéssel és azzal a nem tipikus fordulattal, hogy az alapító tanítvány leigazolta multis közegben edzett professzorát.
