A greenwashingnak komoly kultusza alakult ki az elmúlt években. Belenyugodtunk, hogy ha valami zöldnek látszik, az majdnem olyan jó, mintha tényleg zöld is lenne. Szerencsére tovább is lehet ennél tekinteni, még akkor is, ha bank vagyunk.
Valószínűleg a bankoknak jött a legjobban a bitcoin és az ethereum felfutása. Már amennyiben nem fektettek kriptóba a piac bedőlése előtt. A párhuzamosan kiépülő, programozók és startupperek által megálmodott pénzügyi rendszer ugyanis minden volt, csak környezetbarát nem. A fenntartás, a tranzakciók lebonyolítása nevetségesen sok energiába került. Ahhoz képest a centralizáltan felépített, hagyományos fizetési rendszerek zöldnek tűntek. Emellett persze megjelentek a faültetési kampányok és egyéb kötelező gyakorlatok is, a kártyatársaságok pedig kezdték megfontolni, hogy az átlagosan öt évig használt, pár grammos plasztiklapkát hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni.
Bocitejből bocikártya? A Thales nevű francia multinacionális cég a légvédelmi rendszerektől a bankkártyákig mindent gyárt. A banki technológiákat fejlesztő részlegüknek rögtön négy zöld, kártyás terméke is van. A bankok választhatnak, hogy biológiailag lebomló politejsav (PLA) műanyagból készülő kártyát, az óceánból kihalászott műanyagszemét újrahasznosításával készült kártyát, újrahasznosított PVC-t vagy csak egy egyszerűbb, karbonkredit programmal megtámogatott hagyományos bankkártyát szeretnének kínálni.
Az egyes anyagokat önmagukban is meg lehetne piszkálni. Például kukoricából készülő politejsav csak nagyon ritka körülmények között bomlik le magától – erre találták ki az ipari komposztálást. Így ha kidobjuk a kommunális szeméttel együtt, akkor azt ugyanúgy ki fogják ásni a jövő régészei, ahogy az olajos hal fémdobozát és a kólásüveget is megtalálják majd. Az viszont elmondható róla, hogy garantáltan nem petrolkémiai termék, nyersolaj nem kell az előállításához.
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek […]
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek az ártalomcsökkentésnek. Bár a válaszadók többsége tisztában van a stresszkezelés kevésbé ártalmas módjaival, azonban ezeket a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák tudatosan.
A magyarországi felnőttek stresszről alkotott percepcióit vizsgálta legújabb kutatásában a Micra Market Research (MicraMR). A reprezentatív online felmérés szerint a 18 és 69 év közötti magyar internethasználók közel fele (45%) számolt be rendszeresen vagy gyakran megélt rossz stresszt okozó helyzetekről. Ezek jellemzően olyan külső tényezők, amelyekre ráhatásuk ugyan nincs, azonban rossz irányba befolyásolhatják a mindennapokat. Az ehhez a csoporthoz tartozókat leginkább a kilátásaik, személyes jövőképük tölti el szorongással (62%), ezt követik fej fej mellett az egészséggel összefüggő aggodalmak és az országban zajló folyamatok miatti izgulás (49-49%). Utóbbitól csak alig marad el a félelem a világban történő dolgoktól (46%). Kirívó, hogy az erős dohányosok közül csaknem kétszer annyian szembesülnek rendszeresen fellépő rossz stresszel, mint a nemdohányzó válaszadók (30 versus 16%).
A dohányzás, mint stresszoldás
A dohányterméket fogyasztók körében minden második válaszadó (47%) a dohányzást jelölte meg első számú stresszkezelési eszközként. Ez megelőzi az alvást és a zenehallgatást is. A nemdohányzóknál nagyjából azonos szinten áll az alvás és a zenehallgatás a dobogó élén. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a dohányosokat a nikotin fogyasztásának (vélt) stresszoldó és nyugtató hatása motiválja leginkább, ezt a két faktort csaknem minden második válaszadó jelölte meg fő okként, miközben a legaktívabb fogyasztók elsősorban szenvedélynek tartják a dohányzást, a valamivel visszafogottabbak szerint pedig segít a gondolkodásban és kötelező bulikellék. Az utóbbi szempontot az alkalmi fogyasztók is kiemelték, bár esetükben a szociális kapcsolatok építése is magyarázó tényező. Teljesen más az okok rangsora az alternatív dohányipari terméket használóknál: körükben az átlagnál fontosabb a nikotinbevitel pótcselekvés jellege, az ízélmény, valamint az, hogy ezáltal lehetőségük van beiktatni egy kis szünetet. Az ebbe a csoportba tartozók keresik az egyensúlyt a munkában és a magánéletben is.
A stressz és az ártalmak csökkentése
Noha a válaszadók szerint a cigarettázásnak meghatározó a jelentősége belső feszültségeink csillapításában, ugyanakkor épp ezt tartják a legártalmasabb stresszkezelési módnak. Azt manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a dohányzás káros az egészségünkre, sokan mégsem hagynak fel ezzel a szokással. Számukra jelenthetnek alternatívát az olyan újgenerációs dohányipari megoldások, amilyen az e-cigaretta, a hevítéses dohánytermékek vagy nikotinpárna. Ezek a technológiák tartalmaznak ugyan nikotint, használatuk azonban nem jár égéssel, így a hagyományos cigaretta fogyasztáshoz képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*
„A stressz oldására nincs jól bevált recept, hiszen mindenkinél eltérő lehet, hogy mi hoz számára megnyugvást. A stresszcsökkentés alapja, hogy előbb végig kell gondolni, mi történik körülöttünk, majd el kell kezdeni mozgósítani a megoldó stratégiáinkat. A stressz csökkentése tehát egy összetett jelenség, kihívás elé állít minden embert, viszont az eszközök megválasztása a stressz csökkentésére tudatos döntés kell, hogy legyen, aminek célja, hogy képes legyen az ember alkalmazkodni a kihívásokkal szemben” – magyarázza dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Szóvicc is maradhatott volna, ennél több lett: a Jónás a Bálnában eleinte jó poénnak tűnt, aztán néhány hónap alatt az egyik legfontosabb független sörházzá nőtte ki magát Budapesten. Ma már máshol működik, de a családi alapítású Reketye Sörfőzde továbbra is ellátja a Ravasz Hód rajongóit. (És ha már szóviccek: nem, nem a ravasz hódrajongóit!)
Turán Eszter Martens bakancsos punkrajongó, rámenős producer és önmegvalósításra váró filmes. Cége, a Moviebar Productions Los Angeles-i irodával a háta mögött olyan rendezőket hoz Magyarországra, mint az Oscar-díjas Chloe Zhao, közben Eszter rendezésével a budapesti underground zenei közeg örökségét vitte filmre. De egy ideje már az a célja, hogy a kompromisszumok nélkül önazonos, formabontó filmeseknek adjon lehetőséget. Mint amilyen ő.
Borús időt jósoltak május elejére, de a szűrt napfény erejét így is érezzük a bőrünkön, ahogy a langyos, ám erős szélben gyalogolunk már több órája Málta sziklás partvidékén. A brit uralom idején egykori védműnek épült Victoria-vonalak mentén számtalan elhagyatott erőd maradványa, egyik-másikon Private, no entry felirat. (Valahogy az otthoni NER-es kastélytulajdonosok jutnak az eszembe.) Pedig milyen jó célpontok lehetnének […]
