Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
Kedvenc, barna karfás szófáján ül, büszkén mutatja emléktárgyait és családi fotóit. Ez a legkedvesebb szeglete a lakásnak, innen az egész szobát belátja, és szerelme, Bandika (90) is csak egy karnyújtásnyira van. Éva a kilencvennyolcadik évében jár, de mosolyában még mindig gyermeki játékosság bujkál. Elegáns manikűrt és sminket visel, hevesen tiltakozik a magázási kísérletem ellen, az interjú után pedig tornázni fog. Azt állítja, hogy már nem úgy megy, mint pár éve, amikor még a Tünet Együttes Sóvirág című táncelőadásával turnézott, de nem hiszek neki. Szerintem száz fölött is meglesz az a spárga.
Szoktál még táncolni? Táncolni nem szoktam, de tornázni muszáj. Kétnaponta. Amikor a Sóvirágot próbáltuk a Tünet Együttessel, még aktívabb voltam, Cuhorka Emese, a táncpartnerem inspirált. Gyönyörű, finom volt vele a munka. Minden istenáldott nap próbáltunk, aztán vége lett, mert Emese elment babázni. Én még folytattam volna. Most már kicsit ellustultam, inkább csak nézek. Ahova lehet, megyek, főleg koncertre meg táncszínházba.
Pedig úgy tudom, az Auschwitzban történtek után hosszú ideig nem tudtál zenét hallgatni. Hát persze! Nagyon meg voltam sértve, a zenére haragudtam a legjobban. Még egy fekete lemezt se vettem magamnak. Nekem a zenére lett volna beállítva az életem, zongorista akartam lenni, de annyira fájt a gerincem a táborban való sok cipeléstől, hogy nem tudtam többé ülni. Pedig egy zongoristának öt-hat órát kell naponta ülnie, ha fejlődni akar.
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. Az idézetben említett úr, Veres Tibor pedig nem más, mint a Wallis igazgatóságának elnöke, aki már 2008-ban, kezdő vállalkozásként is látott fantáziát a zöld energiában gondolkodó cégben. Nemrég sikeres exitet zártak: az Alteót felvásárolta a Mol vezette konzorcium, de a két vállalat továbbra is szoros üzleti kapcsolatot ápol.
Ifj. Chikán Attila egy nemzetközi cégnél korábban is foglalkozott már környezetvédelemmel, energetikával. Tudta, hogy erős tőkeháttérrel kell megvalósítania a zöld energiatermelésről, fenntarthatóságról szóló vízióját, melyhez befektetőt keresett. „Kétéves volt a cég, amikor felkerültünk a térképre” – mondja arról, hogy 2010-ben az addigi villamosenergia-kereskedelem mellé már a termelésbe is beszálltak, mert vásároltak soproni és győri gázerőműveket. Ezzel olyan nemzetközi partnereik lettek, mint az Audi és a Heineken. És bár elsőre úgy tűnhet, de a zöld gondolattal sem szakítottak:
Ma ahhoz, hogy nagyon sok és minél több megújuló lehessen Magyarországon, úgy, hogy ez ne legyen sem a költségekre, sem az ellátásbiztonságra negatív hatással, ahhoz a földgáz típusú erőművek nagyon jók és hatékonyak. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azon dolgozik, hogy ezt elfogadják fenntartható energiának”
Ifj. Chikán Attila
Mindeközben a cég tőzsdei vállalatként is épült: eleve olyan működési modellel és céges kultúrával, hogy az alkalmas legyen a tőzsdére lépésre. 2010-ben már ott voltak a magyar tőzsdén, 2016-ban megtörtént az első nyilvános részvénykibocsátás, azóta már prémium kategóriában ott vannak a BUX-indexben is.
Energetikai vonalon sem állt meg a fejlődés: napelemparkok, szélerőművek felvásárlása, a hulladékok energiájának hasznosítása közben 2015-ben az Alteo felvásárolta és tevékenységébe integrálta a Sinergyt. „Itt azért a kis hal ette meg a nagy halat. A Sinergynek kétszer akkora volt az EBITDA-ja, és háromszor akkora az árbevétele. Irtózatos mázli, minthogyha komplementer vállalatot építettek volna a Sinergyvel, mint jin és jang, úgy összeillett” – mondja Attila. A megújuló energiaforrást is használó erőművek üzemeltetésével és termelésmenedzsmentjével is foglalkozó, szabályozói központtal is rendelkező vállalat kialakításához erős alapot adott az Alteónak az összeolvadás.
Nekem nagy büszkeség volt, amikor átadtuk Közép-Európában az első ipari méretű energiatárolót. Innovációban megmutattuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek”
Ifj. Chikán Attila
Rendszerük a magyar villamosenergia-kereslet és -termelés ingadozását képes egyensúlyozni, másodperces sebességgel. A fejlődésük azóta sem állt meg, a Mol vezette konzorcium felvásárlása a stratégiai célokat illetően nem változtatott semmin, az Alteo megy előre a fenntartható energetikáért. „Az elmúlt három év mindenkit megtanított arra, így a vállalatokat is, hogy az energetikával foglalkozni kell” – mondja. „Akkor is, ha vannak nehézségek, ahogy nem volt könnyű egy újonnan létrehozott energetikai vállalatot 15 év alatt ekkorára növeszteni sem.”
Írta: Orbán Krisztián Az üzleti élet iránt érdeklődő magyar fiatalok előtt álló legnagyszerűbb karrierlehetőségről a döntő többség még csak nem is hallott. Ez részben érthető is, még a legjobb esetben is csak néhány százuk tudja majd bejárni ezt a pályát. Első hallásra sincs benne semmi szexi, se ingyen specialty kávé, se világmegváltó blabla, se a nevetséges ígéret, hogy tíz […]
Diller Kevin tizenöt évesen, a nagymama ágyneműtartójából indította a Mobilfoxot, ma már tizenegy országban dobálják törhetetlen telefontokjaikat. Grandiózus marketinggel, pimasz ötletekkel és jórészt huszonévesekből álló vezetőséggel nőttek ötmilliárdos céggé. Na, meg a Tiktokkal.
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, ahol nem kizárólag az üzleti teljesítmény számít, hanem a szereplők karaktere, tehetsége, szemléletmódja és egyedisége. a harminc fiatal között épp annyira helye van az asztrofizikusnak és a kardcsapatnak, mint az Arénát megtöltő popsztárnak. és a kedvünkért beugrottak egy fotóautomatába is.
Így készült két és fél órás dokumentumfilm a legendás magyar vízilabdacsapat három olimpiai aranyérméről – A nemzet aranyai kulisszatitkai a Forbes.hu-n.
