Így készült két és fél órás dokumentumfilm a legendás magyar vízilabdacsapat három olimpiai aranyérméről – A nemzet aranyai kulisszatitkai a Forbes.hu-n.
Zákonyi S. Tamás rendező-producer-társíró (Flashback Productions) életében fontos szerepet tölt be a sport és a víz is. Az uszodában nőtt föl, tizenegy éves koráig úszott, majd apja levitte a KSI-be a Csasziba vízilabda-előkészítő úszófoglalkozásra, ahol a nála fiatalabb Kásás Tamás, Steinmetz Ádám, Székely Bulcsú, Vári Attila, Varga Zsolt, valamint a néhai Benedek Tibor is cseperedtek. „A közeg, a miliő, ennek az egésznek az atmoszférája, szellemisége, engem az ott rabul ejtett.”
A BÚÉK és Az unoka producerének nem ez az első sportdokumentumfilmje, 2000-ben mutatták be az Egerszegit. Zákonyi utóbbi kapcsán járt kint, és követte a 94-es római világbajnokságot és hírhedt, erőszakosra sikeredett ütközetünket is az olaszokkal. „Nagyon paprikás hangulat volt, tizenegyezer olasz néző előtt. Nem szeretek különösebben magyarkodni meg pödörni a bajszomat, de ott éreztem életemben először: büszke vagyok, hogy magyar vagyok. Még ha egy góllal alul is maradtunk” – emlékszik vissza Zákonyi.
Már a 94-es vb-n is mozgatta a pólósfilm gondolata („kispadra állítottam a kamerát”). 2000. október elsején Sydney-ben hét góllal vertük az oroszokat a döntőben. Zákonyi ott döntötte el, hogy az olimpiai arannyal hazaérkező csapatot már operatőrrel várja a BOK csarnokban.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa arra, hogy komoly és fenntartható sikereket digitalizációval lehet elérni. Világosan látszik, hogy a cloud technológia felhasználása már túlmutat az e-kereskedelmen, és a cégek mind szélesebb körben alkalmazzák itthon is, a kellemes meglepetésnek számító vendéglátóipartól az energiaszektorig.
A legnagyobb hazai hibrid cloud szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a hazai vállalatok sokszor kapkodva, valódi stratégia nélkül lépnek be a felhőtechnológiák világába. A megoldások tárháza ma már széles, annyit mindenki ért, hogy valahogy a saját vállalatát is érdemes elindítani ebbe az irányba, de az utat sokan nem tudják jól megtervezni”
gonda gábor
A jól megtervezett felhőstratégia a versenyképesség záloga
A cloud újfajta üzleti szemléletet honosított meg: az elmúlt 2-3 év piaci változásai miatt a cégek sokkal inkább térnek át a beruházásokról az on-demand, szolgáltatás alapú modellekre. Ezt kikényszerítik a multinacionális technológiai cégek is, akik mind nagyobb arányban értékesítenek szolgáltatás alapú üzleti modell szerint, így a megaprojektek helyét lassan havidíjas szolgáltatások veszik át. Most már ez a trend, nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is, de itthon van hová növekedni, hiszen amíg Európában minden harmadik cég használ cloud megoldást, addig Magyarországon még csak minden ötödik. „Pedig ahhoz, hogy a hazai cégek is meg tudják őrizni a versenyképességüket, és jövőállóvá váljanak, előbb-utóbb rákényszerülnek a modellváltásra. Beruházás helyett szolgáltatás. Gyártók helyett egy megbízható szolgáltató szerepe felértékelődik” – figyelmeztetett Gonda Gábor.
Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese
Növekvő bizalom, növekvő bevételek
A felhőszolgáltatások sokfélék lehetnek, és teljesen a cégek tevékenységére szabhatók, de csak akkor hozzák a kívánt eredményt, ha a belépés, a modellváltáshoz szükséges stratégia jól fel van építve. Éppen ezért fontos a tervezés: érdemes megvizsgálni, hogy az ügyfelek milyen feladatot helyezzenek át felhőbe és mit tartsanak meg helyi kiszolgálásban. A cloud szerepét egyébként nagyban erősíti a lista több szereplője által ügyesen használt mesterséges intelligencia is: van, aki a marketingerejét hajtja ki, míg más a hagyományos munkafolyamatokat egészítette ki AI-tudással.
A Telekom rendes éves kutatása feltárta, hogy a technológiai lehetőségek bővülése növeli a felhő iránt érzett bizalmat az üzleti szereplők körében: jóval 50 százalék felett van azoknak a cégeknek az aránya, akik előnyben részesítik, vagy az on-premise megoldásokkal egyenértékűnek tartják.
„Felméréseinkből azt látjuk, nem az a kérdés a vállalatok esetében, hogy a technológia megbízható-e. Sokkal fontosabb a modellváltás során az a partnerség, amely segíti, kíséri a vállalkozásokat a sikeres elindulásban és hatékony felhasználásban. Nagyobb kérdés az, hogy egy-egy üzlet számára mit és hogyan tud adni egy jól megtervezett felhőstratégia. Felhő alapú termékkel már Dunát lehet rekeszteni – de ki segít a vállalatoknak ebből előnyt kovácsolni? Ez ma már legalább ilyen fontos kérdés, ha nem fontosabb” – fűzte hozzá Gonda Gábor.
Zuhanó részvényárak, megsebesült unikornisok és emelkedő kamatok miatt sanyarú év áll a világ leggazdagabbjai mögött. Az amerikai Forbes összesen 2640 olyan dollármilliárdost számolt össze a Földön, akinek tíz számjegyű vagyona van, egy évvel korábban 2668-an voltak. A listán szereplők összes vagyona is csökkent: a 2022 márciusi 12,7 billió dollárról 12,2 billióra. A tavalyi leggazdagabb Elon Musk magát lőtte lábon, amikor októberben 44 milliárd dollárért megvette a Twittert, ezt a balul elsült kalandot a Tesla-részvények árfolyamesése is tetézte. Musk vagyona ma nagyjából 180 milliárd dollár, egy évvel ezelőtt még 219 milliárdot ért. Ez a csökkenés ágyazott meg Bernard Arnault előretörésének, így most a luxusiparból meggazdagodott francia üzletember a világ leggazdagabbja 211 milliárd dollárra becsült vagyonával.
Már reggel fél hét óta azon van, hogy valami másra gondoljon. Bármi másra. Szeretné, ha inkább a montenegrói választások vagy az agrárminisztérium földadóeltörlési törvényjavaslata járna most a fejében, akkor nem lüktetne így a mellkasa. Irtózott a várakozástól, a tehetetlenségtől, hogy más kezébe tette a sorsát, és minden múló perccel egyre közelebb kerül az ítélethez. Igyekszik háttérzajnak nyilvánítani az érzelmeit, elválasztani őket […]
Az alvás elvesztegetett időnek tűnhet, ha a produktivitásunk határozza meg, mennyit érünk. Egyre többen az alvástól veszik el a szórakozásra szánt időt, így állva bosszút azért, hogy napközben a kötelezettségeik miatt nem volt erre idejük.
Száz százalék fizetés, kilencven százalék munkaidő, száz százalék teljesítmény. Elsőre annak tűnhet, de nem csak leányálom a négynapos munkahét. Annyi biztos, hogy a hosszú hétvégékért cserébe fókuszáltabban, feszítettebben kell dolgozni, és mindenképpen ki kell zökkenni a megszokott kerékvágásból. Itthon a Magyar Telekom és a Libri-Bookline tesztelte, utóbbi júniustól át is áll a rövidebb hétre.
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, ahol nem kizárólag az üzleti teljesítmény számít, hanem a szereplők karaktere, tehetsége, szemléletmódja és egyedisége. a harminc fiatal között épp annyira helye van az asztrofizikusnak és a kardcsapatnak, mint az Arénát megtöltő popsztárnak. és a kedvünkért beugrottak egy fotóautomatába is.
