A piacomat én is a magam bőrén tanultam meg
Tomán Szabina modellből lett vállalkozó, és azt mondja, a legtöbb dolgot önképzéssel tanulta meg az üzleti életben. A tanácsadással egybekötött lifestyle brand az életmódváltást segítő vállalkozások területén úttörő volt tíz évvel ezelőtt. „A piacomat én is a magam bőrén tanultam meg.” Amikor 2015-ben megalapította márkáját és vállalkozását, a Toman Lifestyle Kft.-t, még nem volt akkora a cége, hogy képzésre lett volna szüksége.

„Ösztönösen végeztem a dolgomat. Persze mellettem voltak a megfelelő szakemberek, a gazdasági vezető, a könyvelő, a jogász.” Amikor a cég növekedni kezdett, szembekerült hiányosságaival. „Ha úgy érzem, hogy valamiben nem vagyok elég jó, vagy kevés a tudásom valamilyen döntéshez, ma is megkeresem a legjobb szakembereket. Nem mindig az én véleményem alapján születik meg a végső döntés, mert annyiféle információ van, amiben elveszünk.”

Úgy látja, a hibáktól senki nem mentheti meg az embert, de bizonyos cégméret fölött mindenképpen érdemes külső, szakmai véleményeket is figyelembe venni. Ahhoz, hogy jó vezető legyen, mindig segítséget kért, a szervezet növekedésénél például Iglódi Csaba vezetői tanácsadótól, míg az IT és a startupok világáról Balogh Petyától tanult sokat.

Tanulj Jobs és Zuckerberg coachától (is)
Tamás nagyon hasznosnak találta évekkel ezelőtt az Udemy és a Code Academy gyakorlati tudást elmélyítő kurzusait, és sokat használta az itt szerzett tudást. „Mindenképpen ajánlanám azoknak, akik szeretnének jobban megismerkedni a digitális világgal, és abban kívánnak elhelyezkedni. Könyvek közül a Netflix-alapító Reed Hastings No Rules Rules (magyarul Az a szabály, hogy nincs szabály) című könyvét ajánlja.

„Sokat lehet tanulni belőle arról, hogyan lehet őszinte, transzparens vállalati kultúrát kialakítani, ahol az emberek a legjobb teljesítményüket tudják nyújtani. Ajánlanám a Schmidt, Rosenberg, Eagle szerzőtriótól a Trillion Dollar Coach című könyvet is, ami Bill Campbell életéről szól.” Ő volt mások közt Steve Jobs, Mark Zuckerberg és további szilícium-völgyi alapítók coacha – sokat lehet megtudni arról, hogyan sikerült felkészíteni ezeket a vezetőket különböző döntési helyzetekre, és miben rejlett Campbell hozzáadott értéke.

„A Seon angyalbefektetői – például a SumUp, ComplyAdvantage alapítói – is mindig adnak tanácsokat az üzletről, szervezetfejlesztésről, vezetésről, nagyon sokat tanulunk tőlük.”

Megtanítottak komfortzónán kívül dolgozni
„Máig abból élek, amit ott tanultam, kezdő vállalkozóként már jóval kevesebb erőforrásom és több tranzakcionális munkám lett” – utal arra, hogy két multinál és a Waberer’s csoportnál is dolgozott, és kiképezték vezetőnek, mielőtt 2015-ben vállalkozást alapított.

Első munkahelyén, a General Electric­nél a belépéstől komplex vezetőképzési programban vett részt. Ennek alapja az on the job tréning volt, vagyis nem tréningkörnyezetben, hanem élesben tanult bele a dolgokba, és kapott a felelősségi körébe tartozó feladatokat. Ezt más képzések is kiegészítették, például üzleti szerepjáték, valamint a buddy- és a mentorprogram. Utóbbinál executive szintről kapott mentort, előbbinél az egy szinttel felette lévő vezetőtől tanult.

„Az elején nagyon számított a képzés. Az első öt évben tanultam a legtöbbet, főként az üzleti mentoroktól és a buddyktól.” Zsolt úgy látja, a vezetőképző programnak a rotáció is nagy előnye. „Hat-nyolc havonta új területet kapsz az on the job training keretében. Ezzel megtanítanak komfortzónán kívül dolgozni, hiszen a hathavi rotáció tanulás és eredményesség szempontjából nagy feladat.”

A legtöbbet mások hibáiból
„A Munch csapata és én is sokat tanulunk személyes kapcsolatokon keresztül, más hazai startupperektől és alapítóktól a formálisan és informálisan szerveződő közösségekben, találkozókon.” Kirill azt mondja, a legtöbbet mások hibáiból tanulták, így próbálják csökkenteni a cégépítés kockázatait. Ezeken a lazán szerveződő vállalkozói meetingeken – „nagyon unalmasak vagyunk, tudom, de leginkább munkáról beszélünk” – nagyobb, nemzetközi szinten is sikeres cégek vezetői is megjelennek, tőlük is sokat kérdeznek és tanulnak.

Személyes mentorai között a Wolt egyik nemzetközi vezetőjét, Madarász Elődöt, a Wolt itthoni ügyvezetőjét, Tajta Ákost, valamint Friedl Zsuzsannát, a Magyar Telekom chief people officerét és például Balogh Petyát vagy a Magyarországon élő amerikai angyalbefektetőt, Jared Schriebert említi. Egyes témákban a Munch befektetőitől kérnek tanácsot, de Kirill azt mondja, a közösségi médiából is szerez impulzusokat, ott is követi a trendeket.

Velünk példálóztak a tananyagokban
„Nem nagyon vettem részt szakmai képzéseken, tréningeken. Amikor tizenhat-tizenhét évesen belecsöppentem a rendezvényszervezés világába, ennek a szakmának nemhogy fejlesztő tréningjei, de még iskolai oktatása sem volt Magyarországon” – mondja a Sziget kitalálója. Nem volt kulturálismenedzser-képzés, legfeljebb népművelő szak a főiskolákon. Járatlan utakon indult el a vágyai és az elképzelései mentén, majd a gyakorlatban szerezte meg hozzá a szakmai tudást.

„Valahogy a gyakorlatban is sikerült az álmaimat megvalósítani, és sokszor a velem együtt tapasztalatokat szerző kollégáim lettek a nálunk megszerzett tudást továbbadó oktatók Magyarországon. Sőt, a többi szakoktató is általában velünk példálózott az iskolai tananyagaiban. Azt meg elég furának éreztem volna, ha ezek után a mi modelljeinket oktatókat kérjem meg, hogy engem is tanítsanak meg arra, amit a gyakorlatban csinálunk.” Sokszor került abba a furcsa helyzetbe, hogy ő is olyan témákról tartott órát vagy konferenciákon előadást, amikről soha nem tanult iskolában, de amikről mégis ő számított szaktekintélynek.

Később mint érdeklődő keveredett a fine dining vendéglátásba – azt sem tanulta soha. „Kíváncsi voltam rá, hogy itthon miért nem működnek olyan színvonalú helyek, mint a világ más részein. Mivel azt tapasztaltam, hogy Magyarországon hiányzik a szükséges szaktudás és a minőségi alapanyag, nemzetközi szakembereket hívtam segítségül, és az első időszakban külföldről hoztunk be szinte minden hozzávalót.”

A sikerek hatására sok ambiciózus fiatal megfordult náluk, akik később továbbvitték ott megszerzett gyakorlati tudásukat. „A legjobb helyek nyolcvan, kilencven százalékában már olyan szakemberekkel dolgoznak, akik anno nálunk is tanulták a szakmát. Ezeket a piacokat mi teremtettük meg Magyarországon, előtte nem volt kitől megszerezni a szaktudást.” Azt mondja, a vállalkozásainak fejlődése során akadtak olyan nehézségek – a szervezetfejlesztés, a hatékonyságnövelés, vagy új technológiák bevezetése –, ahol ő is rendszeresen vett igénybe külső szakembert.

Inkább belevágok
Anita is a learning by doing híve. „Inkább belevágok az elején, mint elemzek, és ahogyan jönnek a helyzetek, abból tanulok.” Sokszor támaszkodik menedzsmenttel foglalkozó könyvekre is, amikor a Vodafone Magyarországhoz ment, Michael D. Watkins Az első 90 nap című könyve volt az egyik „alapköve”. Bevált stratégiákat hoz a gyorsabb és hatékonyabb beilleszkedéshez és előrelépéshez.

Anita azt mondja, sokat számít az is, hogy az új vezető hogyan illeszkedik be a különböző cégkultúrákba, informális és formális szabályrendszerekbe, mert nem minden vezetési stílus passzol mindenhová. Eddigi pályáján sokszor támaszkodott a HR-csapatra, a munkájáról a munkatársaitól, csapatától kapott visszajelzésekre. „Ezeket szeretem nagyon komolyan venni és meghallgatni, és az első kilencven nap után kifejezetten kértem is egy 360 fokos visszajelzést arról, hogyan lát a csapat.”

Anita coachingot is igénybe vett, és a vezetési stílusok változásával is igyekszik lépést tartani, szereti kipróbálni a legújabb személyiség- és vezetői teszteket. Amikor a magyar kormányzati kapcsolatokat kezelő pozícióból globálisra váltott, szeretett volna ismét kívülről ránézni magára. Ebben az Asilomar Kft. Human character nevű, személyiségtípusokat, erősségeket, motivációkat vizsgáló tesztje volt rá a legnagyobb hatással. „Ezekben nagyon hiszek, mert jól használhatók magunk és döntéshozatali mechanizmusainak megismerésére.”