Egy romantikus kis faluban három gyerekét nevelő dolgos anya felmenői mesterségét viszi tovább gyümölcsfeldolgozó üzemében. Ez nem magyar népmese, pedig az is lehetne, hanem a keményen dolgozó Balla Györgyi története Hontról.
„Ott állt a lacikonyha, erre az árusok, hátul a gyerekek kézműveskedtek, lehetett kóstolni, a színpadon műsor volt és dj. Azóta már kérdezik, hogy ugye majális is lesz” – meséli Balla Györgyi az üzem udvarán tartott tavalyi adventi vásárukról. A családi zöldség- és gyümölcsfeldolgozó az utóbbi másfél évtizedben az alig ötszáz fős település egyik büszkeségévé vált. A kutyorgó, vagyis kacskaringós kis utca végén, néhány méterre a Kozarek-tótól áll az ezer négyzetméteres üzem. A Kutyori Konyha nevet adták neki, hogy ezzel is magukénak érezhessék a helybeliek. „A lehető legjobb döntés volt, hogy Hontra költöztem, imádom ezt a helyet. Várom már, hogy esténként kiülhessek ide. Egy-egy kemény nap után teljesen megnyugtat a természet.” Györgyi láthatóan lubickol a falusi létben. Az udvaron, a famászóka melletti bokrokat megrágcsálták a bejáró őzek, a most még kopasz fák ágai közt tavasszal versenyt csivitelnek a madarak.
Györgyi Drégelypalánkról származik. Már a dédszülei, a nagyszülei és a szülei is gyümölccsel foglalkoztak. Nógrád megye egykor a hazai bogyósgyümölcs-termesztés központja volt, a két világháború közötti időszakban telepítették az első ültetvényeket. A termelés első igazi fellendülését a 60-as évek hozták meg, miután a mélyhűtő technológia fejlettebb lett. Az epresek, málnások, ribizli- és szederültetvények mellett jelentős volt a vadon termett kökény, som, szeder és áfonya feldolgozása is.
Manapság elsősorban fekete és piros ribizli, illetve málna érik a vidéken. A legsikeresebb magyarországi bogyósból, a málnából, ebből a munkaerőigényes és a klimatikus változásokra érzékeny gyümölcsből azonban ma elenyésző mennyiséget termesztenek. Míg a 2000-es évek elején háromezer hektáron húszezer tonna málna termett, mostanra ez száz–százhús hektárra és pár száz tonnára esett vissza. Györgyi szerint nekik szerencséjük van, mert éves málnaszükségletük nagy részét egyetlen családtól meg tudják vásárolni.
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), a könyvtár, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ, a Határtalan tudás előadássorozat, a Bibó István Szabadegyetem, a Socrates és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programok, a FreeSZFE együttműködés – elég csak felsorolni a CEU-n belüli egységeket és tevékenységeket, hogy lássuk, mennyi minden zajlik a Nádor utcai épületben. Kontler Lászlóval, a CEU rektorhelyettesével beszélgettünk.
„A CEU missziója mindig is a régióhoz kapcsolódott, emiatt fontos volt, hogy a költözés után is megőrizzük a budapesti tudásközpontot, az itthoni partnereink és a közönség számára izgalmas és tartalmas jelenlétet” – kezd mesélni a Közép-európai Egyetemről (CEU) Kontler László, aki maga is kétlaki életet él Budapest és Bécs között.
Kutatás, tudásátadás, kultúra
„Diplomát adó képzéseink Bécsben indulnak (igaz, továbbra is vannak a magyar rendszerű képzésekre beiratkozott hallgatóink), de a CEU tevékenysége soha nem korlátozódott ezekre. A kutatómunka mellett, vagy ahhoz kapcsolódóan, jelenleg is számos rendezvénynek, programnak adunk otthont. A CEU Demokrácia Intézet kutatócsoportjai tematikusan vizsgálják a demokráciát érintő kihívásokat. Az intézet emellett Review of Democracy néven online folyóiratot és podcastot is üzemeltet, és számos előadással várja az érdeklődőket. Az OSA rendszeresen szervez vetítéseket, szakmai programokat, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A CEU mindig is fontosnak tartotta a társadalmilag érzékeny témák felkarolását és a civil szervezetek támogatását, a tudásmegosztásnak ez is egy nagyon fontos része” – folytatja a rektorhelyettes.
A modern épületegyüttes rendezvényhelyszínként is funkcionál, évente több száz szakmai és közéleti-kulturális eseménynek ad otthont; a civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények, valamint egyesületek számára pedig ingyenesen biztosítanak helyszínt.
A tudás mindenkié
A CEU missziója, hogy a tudás és a kutatási eredmények mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé váljanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tavalyi év végén a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai, valamint a sajtó képviselői előtt is megnyitották a könyvtárukat, amely Közép-Európa egyik leggazdagabb angol nyelvű társadalom- és bölcsészettudományi gyűjteménye. A Socrates program keretében olyanoknak kínálnak kurzusokat, akik valamilyen okból kiszorultak a felsőoktatásból. A magyar nyelvű Határtalan tudás előadássorozat anyagaiból elkészült a Határtalan Iskola digitális tudástár, amely összekapcsolja az előadássorozat tudományos anyagát a középiskolás tananyaggal. A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért program a háború miatt az oktatásból kiesett ukrán diákokat karolja fel. „Nem utolsósorban támogatást nyújtunk a hozzánk hasonló helyzetbe jutott FreeSZFE-nek. Nekik is megnyitottuk a kollégiumot, ahogy más egyetemek magyar és külföldi diákjai számára is. A Nádor utcai épületben tartják foglalkozásaikat, és közös eseményeket is szervezünk. A lista korántsem teljes, hiszen szép számmal vannak egyedi programjaink és konferenciáink is” – sorolja Kontler László a CEU egyedülálló tevékenységi portfólióját, mely hiánypótló nem csak Budapest, de Magyarország tudományos és kulturális életében is.
Jókor voltak jó helyen, mondják szinte mindig a Forbes alanyai, és mi ezt olyan ritkán írjuk le, amilyen ritkán csak lehet. Tudjuk, hogy szerencséje sokaknak sokszor van, de csak kevesen ismerik fel és használják ki. A mindentől független, égből pottyanó szerencse ritka, még a lottószelvényhez is kell lottót venni.Te is jókor vagy most jó helyen, és te is […]
Négy egymást követő évtizedben nem volt olyan hét, néha nap sem, hogy Máté Krisztinát ne láttuk volna képernyőn, a 90-es, 2000-es évek túlzás nélkül róla szóltak. Kevesen vannak a magyar médiában, akik pályájuk alatt politikai, bűnügyi és kvízműsort is vezethettek, híreket mondtak be és szerkesztettek, producerként főműsoridős üzleti show-t készítettek, közben tanították is a szakmát, és emellett még a könyvkiadásban vagy a szépségápolásban is kipróbálták magukat. A tévé aktuális bombasikere, a Cápák között Kriszta szerint nem szimpla műsor – és magát sem feltétlenül gondolja szimpla tévésnek. Aki ismeri, dolgozik vele, ódákat zeng odaadásáról. Mégis, miért a szigorú műsorvezetőt látják meg benne mind a mai napig?
A gigászi metropolisz lakossága meghaladja egész Magyarországét, nem éppen a csendről és a nyugalomról híres. Emiatt különösen fontos, hogy legalább pihenni jó körülmények között lehessen.
Minél több rátermett fekete cégvezetőt szeretne az amerikai üzleti élet krémjében látni, ezért Mellody Hobson, az Ariel Investments elnöke azt tervezi, hogy már működő vállalkozások élére juttatja, majd kapcsolatba hozza őket a sikerhez szükséges ügyfelekkel és tőkével. Az amerikai Forbes cikke.
