Tíz-tizenkét éve már sztárok voltak, most újra támadnak a tőke- és hozamvédett alapok. Van esélyük akkor, amikor az inflációkövető állampapír idén tizenhat, jövőre akár húsz százalékot is fialhat?
Az utolsó igazi nagy válság slágertermékei voltak a garantált vagy tőkevédett alapok, 2010–12 táján fű-fa-virág ezeket kereste, az alapkezelők nem győzték kihozni az újabb és újabb termékeket, és könnyedén rongyosra keresték magukat velük. De ilyen konstrukciókat csak addig lehet összeeszkábálni, amíg értékelhető szintű kockázatmentes hozam érhető el a világban, ezért aztán az utólag nagyrészt tőkepiaci Kánaánnak bizonyuló előző évtized közepén lényegében eltűntek a piacról a tőkevédett alapok. Most újra jönnek, kopogtatnak, a gigainfláció és -kamatszint időszakában diadalmas visszatérésre készülnek. Kérdés, bedőljön-e nekik újra a mezei kisbefektető?
Van-e vonzóbb marketingszöveg, mint hogy a „pénzed nemcsak biztonságban van, bukni egy fityinget se lehet, de garantált kamatot is kapsz, amiből ráadásként kiemelkedő hozam nőhet ki”? Valóban ezt ígérik a tőkevédelem mellett garantált kamatot is kínáló konstrukciók, nincs itt semmi csalás, se ámítás, de azért mondanánk egy jobb szlogent. „Nincs benne nagy hozzáadott érték, minek fizess érte, ha magad is meg tudod csinálni?”
Befektetési alapba leginkább három okból teszi a pénzét a tudatos kisbefektető: ott van rögtön a kényelmi faktor; aztán a profi portfóliómenedzserek tudása adhat komoly hozzáadott értéket; és az is igaz, hogy olyan termékeket, piacokat és struktúrákat is begyűjthet befektetési jegyeket vásárolva a kisbefektető, amit amúgy maga nem tudna elérni vagy megfizetni. Ezek az indokok a tőkevédett alapoknál tizenkét éve még csak-csak megálltak, ma viszont már egyre nehezebb mellettük érvelni.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, szív- és érrendszeri problémákkal, a harmadik a genom instabilitással és rákkal, míg a negyedik a fertőző társbetegségekkel foglalkozik.
A HCEMM-et vezető Dr. Christoph W. Sensen főigazgató és CEO emlékeztetett: a magyarok átlagosan hét évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, és erről részben az életmódjuk tehet. A szomorú valóságra a covid kezdeti időszaka is rámutatott, hiszen „kiderült, hogy a fertőző betegség különösen veszélyes azokra az emberekre, akik eleve immunhiányosak”. Mint mondta, van számos olyan betegség, ami Magyarországon nagyban hozzájárulhat a korai halálozáshoz, de a kutatóintézet új megoldásokat kínálhat a legelterjedtebbekkel szemben. A jelenlegi finanszírozási ciklusuk 2026 végéig tart – ez idő alatt arra összpontosítanak, hogy új diagnosztikai megközelítéseket dolgozzanak ki és elvégezzék az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges alapmunkát.
„Nem jutunk el egészen addig, hogy kezelés kerüljön a piacra, hiszen ez ekkora időkerettel nem reális, de olyan témákat vizsgálunk, amelyek idővel elvezethetnek a kezeléshez. A diagnosztika gyorsabban elérhető eredményekkel kecsegtet, mivel egy új megközelítés ezen a területen akár három-négy év alatt megvalósítható” – magyarázta Dr. Christoph W. Sensen.
„Az elmúlt tíz évben rengeteg előrelépés történt: felfedeztük, hogy a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek, vagyis az informatív molekulák populációi megváltoznak, ha betegség alakul ki a szervezetben. Grazban például kifejlesztettünk egy megoldást, ami plazma alapú DNS marker segítségével két nappal előbb detektálja a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakulását, mint a hagyományos módszerek. Mit jelent ez? A szepszis halálozási aránya nyolc óránként megduplázódik, ezért ha két nappal hamarabb felfedezzük, akkor nagyon jó esélyünk van olyan betegek kezelésére, akik egyébként meghalnának, vagy súlyos maradandó károsodást szenvednének.”
A HCEMM laboratóriumait tavaly kezdték el felszerelni a szegedi Science Parkban található Inkubátorházban, egy 1800 négyzetméter alapterületű létesítményben. Jelenleg is zajlik a berendezések telepítése, a jéggépektől a víztisztítókon át a fagyasztókig, és a főigazgató szerint hamarosan megkezdhetik az első kísérleteket. A nagyrészt már elvégzett alapkutatásokat integrált munkafolyamatok létrehozása, emberi minták gyűjtése, ipari partnerek bevonása követi, hogy végül eljussanak a termékekig.
Olyan ipari partnereket is keresünk, akikkel kezdetben szolgáltatási munkát, majd hosszú távú együttműködést folytathatunk Magyarországon. Természetesen a világ más részein szintén vannak olyan vállalatok, amelyekkel elkezdtünk tárgyalni.”
A főigazgató megjegyezte: a HCEMM kutatóitól elvárják, hogy illeszkedjenek a kész üzleti tervekbe, mivel a cél végső soron a társadalom számára hasznos eredmény. Ez az igény már a toborzás során felmerül, hiszen ha valaki náluk akar csoportvezető lenni, először részletesen vázolnia kell a kutatásában rejlő ipari potenciált. Dr. Christoph W. Sensen leszögezte: éppen a kutatásokban rejlő üzleti lehetőségek miatt jött létre a HCEMM Magyarországon, ahol az elmúlt két évben 220 százalékkal nőtt a tudományos élet finanszírozása. Az állam azt tervezi, hogy 2030-ra már a GDP három százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A koncepciót nagymértékben támogatja a hazai természettudományos oktatás magas szintje, hiszen az intézet munkájához jelentős mértékben alkalmaznak nagy adathalmazokat, programozást vagy például mesterséges intelligenciát.
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.
Komoly elvárásokkal indultam el a Glow Up Bőrgyógyászati és Esztétikai Klinikára. Belépve egyből éreztem, hogy a Glow Up kilóg az esztétikai klinikák sorából. A kortárs elvárásoknak megfelelő, karakteres, high-end enteriőrben a brand megálmodója, Dr. Faluhelyi Dóra fogadott. „Klinikánkon a bőrgyógyászat, a sebészet, az esztétika és a kozmetika szoros együttműködésben, teljes komplexitásában foglalkozik pácienseink megjelenésével, a […]
